„Soros-jelentés”, „baloldali provokáció”… Na persze, a Fidesz szövetségeseinek harmada is megszavazta az Orbánt elítélő határozatot

  • narancs.hu
  • 2017. május 19.

Belpol

A Néppárt képviselőinek kevesebb mint fele védte meg Orbán Viktort.

Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. Azt is mondta, valójában egy Soros-jelentés elkészítéséről van szó.

Mint ismert, szerdán az EP 393 igen szavazattal (221 nem és 64 tartózkodás ellenében) fogadta el Magyarországról szóló állásfoglalását. Ebben a képviselők felhívják az EP állampolgársági, jogi, bel- és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen egy részletes jelentést a magyarországi jogállamiság helyzetéről. A jelentés alapján az EP megindíthatja az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást, amely akár szankciókkal is végződhet Magyarországgal szemben. A 7-es cikkely szerinti eljárásra még sosem volt példa az unió történetében.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta a határozatról: „baloldali politikai provokáció, nem több, nem kevesebb.”

A miniszterelnök és a főminiszter szavai annak fényében külön érdekesek, hogy a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) 217 képviselőjéből 67 megszavazta a határozatot, és csupán 93-an álltak ki nemmel szavazva Orbán mellett; ez kevesebb, mint a frakció fele (40-en tartózkodtak, 17-en nem szavaztak).

Lázárt természetesen erről is megkérdezték, s azt felelte: sokféle ember van az Európai Néppártban, baloldaliak is. „Nincs olyan frakció az EP-ben, sem olyan bizottsági vezető, akit Soros György munkatársai ne kerestek volna, ne értek volna el az elmúlt időben.”

Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője egyébként a szavazás után azt mondta: ha Magyarország nem reagál megfelelően a kritikákra, annak következményei lesznek. A magyar kormányfő ezt úgy kommentálta: „Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika.”

Figyelmébe ajánljuk

Baltát vegyenek!

A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.

A változó idők kegyetlensége

Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.

„Parancsra álmodom”

  • Nemes Z. Márió

A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.

Levelet kaptam, life

Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.

Járt utak

A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.

Ukrán zászló, Ukrán Péter vonulása

"A gyerekeket a Fidesz valamelyik trollfarmjáról szalasztották meghekkelni választási ellenfelük felvonulását, mert valamelyik tartótisztjük szó, sőt betű szerint értette, hogy hamis zászlós műveletekre van szükség a győzelemhez."