Soros miatt szállt bele Orbánba a neves történész

  • narancs.hu
  • 2017. március 14.

Belpol

Visszás, hogy a magyar miniszterelnök háborút hirdet Soros ellen, holott korábban a tőzsdeguru kezéből evett.

Háború a nyugat ellen című publicisztikájában szedi le a keresztvizet Orbánról és a többi Soros-ellenes kelet-közép-európai vezetőről Ian Buruma, USA-ban élő holland történész. Buruma szerint a Soros által is támogatott civil szervezetek elleni hecckampány Magyarországon indult, de idővel a lengyel és a román kormánypárt is hasonló húrokat kezdett pengetni.

„A nyugat valóban egzisztenciális fenyegetettség alatt áll, de nem a bevándorlók, az iszlám vagy a Soros által pénzelt NGO-k miatt. A nyugat legveszélyesebb ellenségei azok, akik gyakran a megmentéséről szónokolnak: Orbán, Franciaországban Marine Le Pen, Hollandiában Geert Wilders, Kaczyński vagy Trump” – írja a szerző a Project-Syndicate véleményoldalon.

Buruma úgy látja, a mai Nyugat-ellenes hangok kísértetiesen hasonlítanak azokhoz, amelyekről az 1930-as évek végén Kolnai Aurél magyar származású filozófus könyvet is írt. Aggasztó, hogy ezúttal Amerikában és Nagy-Britanniában sem látszódik a nyugati értékrend megerősödése.

A szerző megjegyzi, hogy a Nyugat-ellenes lázadás fő célpontjaként kijelölt Soros György bőkezűségét a 90-es évek elején Orbán is élvezte, amikor a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként tanult Oxfordban. „Most – beleharapva a kézbe, amelyből egykor maga is evett – Soros transznacionális birodalmát a magyar identitásra leselkedő ördögi veszélynek állítja be” – olvasható a cikkben.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.