Strasbourgi ítélet: Kövér jogtalanul tiltott ki újságírókat a Parlamentből
kover_laszlo_top_story_lead.jpg

Strasbourgi ítélet: Kövér jogtalanul tiltott ki újságírókat a Parlamentből

  • narancs.hu
  • 2020. május 26.

Belpol

Az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz való jogát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi ítéletében kimondta: Kövér László, az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből, számol be az Index.

A strasbourgi bírósághoz az Index, a hvg.hu, a Népszabadság és a 24.hu újságírói fordultak. Kövér az után tiltotta ki az újságírókat a Parlamentből, miután ők 2016 április 25-én arról kérdezték a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a jegybanki alapítványok költéseiről. Pár nappal korábban derült ki ugyanis, hogy a Matolcsy György MNB alá tartozó alapítványai százmilliárdokat osztottak szét baráti körnek.

A kérdezősködés után az újságírókat határozatlan időre tiltotta ki Kövér a Parlamentből, mert olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad Kövér 2013-as rendelete után.

Mivel a kitiltás ellen itthon nem lehet jogorvoslattal élni, az újságírók a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordultak.

A TASZ szerint az újságírókra vonatkozó parlamenti szabályozás indokolatlanul jogkorlátozó, és ezzel Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát.

A kormány azzal érvelt, hogy azért nem szabad bárhol forgatni a Parlamentben, mert ott adott esetben a képviselők kezében lehetnek titkosított íratok, és a tiltott helyen forgató újságírók esetleg lefotózhatják azokat. Ezek mellett a kormány szerint a kérdezősködéssel akadályozták a parlamenti munkát és „zaklatták“ a kormánypárti képviselőket.

A bíróság az újságíróknak adott igazat, és kimondta, kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.