Stumpf István házbérlete: Kutatni érdemes

  • Félix Péter
  • 2002. november 1.

Belpol

Stumpf István volt kancelláriaminiszter havi egymillió forintért bérel ingatlant a Rózsadombon - adta hírül több tévécsatorna is a múlt hét végén. Ezen túl azonban más nemigen derült ki a tudósításokból. Az alábbiakban részletesen vázoljuk a kormányváltás után az eredeti - kutatói - foglalkozásához visszatért Stumpf házbérlésének hátterét.

Az Aleria Ingatlanhasznosító Kft. 2002. április 2-án alakult 3 millió forint törzstőkével Veszprémben, majd néhány hónap múlva áttette székhelyét Budapestre, a Talaj utcába. A cég két tulajdonosa közül az addig 96,6 százalékos üzletrésszel rendelkező Petróczki László a másik tulajdonos, Spéderné Petróczki Erzsébet engedélyével június 27-én, némileg fura technikával, 4 millió forintra emelte a társaság törzstőkéjét: az akkor még vagyontalan Aleria által eladásra kínált egymillió forintos új üzletrészt ugyanis Petróczki László 85 millió forintért jegyezte le.

Ez az összeg azonban semmilyen módon nem adhatott fedezetet egy 250-300 millió forintba kerülő rózsadombi luxusvilla megvásárlásához. Márpedig az Aleria 2002 nyarán birtokba vette a II. kerületben, az amúgy is menőnek számító Gárdonyi utca egyik legimpozánsabb házát. Azért csak birtokba, mert a földhivatali tulajdonilap-másolat tanúsága szerint az Aleria nem fizette ki a vételár teljes összegét, ezért a tulajdonjog továbbra is az eladó nevén szerepel. E részlet ismeretében a megszokottól eltérőnek minősíthető, hogy az Aleria Kft. szinte az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában bérbe is adta az ingatlant. Petróczki László kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy a bérlő a ház kapucsengőinek egyikén is feltüntetett Faktum 57 Kft.

A Faktum Kutatási és Tanácsadó Kft. 2002. június 15-én létesült. Két tulajdonosa közül a 96,7 százalékos üzletrészt birtokló volt kancelláriaminiszter, Stumpf István a feleségével - a szocializmus vége felé belügyminiszterkedő Horváth István lányával -, Horváth Andrea bírónővel, illetve négy gyermekével maga is ott lakik. A Narancs érdeklődésére Horváth Andrea is - Petróczki Lászlóhoz hasonlóan - a Faktumot jelölte meg a ház bérlőjeként. Ez felvetheti, hogy - egyrészt - amennyiben a kft. a bérlő, mit keres ott a Stumpf család, másrészt azt, hogy egy legfeljebb néhány embert foglalkoztató, épphogy megalakult kft.-nek miért van szüksége belső, kertre néző uszodára, szaunára, valamint 700 négyzetméter körüli hasznos alapterületre?

Stumpf István, aki a kis kft.-n kívül a Századvég Alapítvány elnökeként is tevékenykedik, készségesen válaszolt e kérdésre: a kis palotát elsősorban nem a Faktum Kft., hanem kétharmad részben ő maga bérli. Bérleti díjról nem beszélt (az egyik kereskedelmi adónak később azt nyilatkozta, hogy az összeg "közelebb van" a havi egymillióhoz), így két, a környéken is dolgozó, ingatlanhasznosítással foglalkozó vállalkozás vezetőjét kérdeztük meg, mennyiért lehetne bérbe adni az ominózus házat. Egybehangzó véleményük szerint 4000 dolláros havi bérleti díj a reális ár. Nincs okunk feltételezni, hogy az Aleria áron alul adja bérbe Stumpféknak az ingatlant, amihez egyébként több mint 400 négyzetméteres kert is tartozik. Annál is inkább, mivel feltételezhető: az Aleria a bérleti díjból törleszti a vételárat. Stumpf István válasza alapján az valószínűsíthető, hogy a mintegy 4000 dolláros (körülbelül egymillió forintos) jelenlegi bérleti díjból Stumpfék 670 ezret fizetnek, a Faktum Kft. pedig 330 ezret.

A bérleti díj fedezetéről Stumpf István a következőket mondta lapunknak: a II. kerületben, a Szikla utcában van egy 165 négyzetméteres lakásuk, amelyet nemrég bérbe adtak; a Bécsi úton is van egy 50 négyzetméteres lakásuk, amit szintén kiadnak. (Más forrásból származó információnk szerint a Szikla utcai ingatlan bruttó bérleti díja 670 ezer forint körül mozog.) Stumpf szerint a Faktum már a megalakulása pillanatában kapott megrendelést, s a tiszteletdíj előlege fedezte az első havi bérleti díj harmadát. A volt kancellária-miniszter maga is elismerte, hogy némi kockázatot vállalt a bérlettel, de mint kijelentette, bízik abban, hogy cégének lesz elég megrendelése. Kérdésünkre elmondta: azért döntött a Gárdonyi utcai ingatlanba költözés mellett, mert Szikla utcai otthonuk szűkös volt a hatfős családnak, ráadásul három nagyobb gyereke a Móricz Zsigmond Gimnáziumba jár, ami sokkal közelebb van új otthonukhoz.

A Szikla utcai lakás bérleti díja elvben fedezi a Gárdonyi utcai kétharmadát, de abból 20 százalékos átalányadót kell Stumpféknak fizetniük, miközben a Gárdonyi utcai bérleti díjat adózott pénzből kénytelenek előteremteni. Ha tehát a 4000 dolláros Gárdonyi utcai bérleti díj megfelel a valóságnak, úgy Stumpf havonta nettó 140 ezer forintot egyéb jövedelméből pótol a lakásbérleti díjhoz.

Stumpf István, mielőtt elfoglalta a miniszteri bársonyszéket, igen jól megfizetett kutató lehetett, hiszen saját bevallása szerint tudományos kutatóként nagyobb jövedelmet húzott, mint miniszterként.

Félix Péter

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.