Sugározni fog a földkábel, ettől félnek Szegeden

  • narancs.hu
  • 2022. május 28.

Belpol

A szolgáltató jót akart, de az érintett utcák lakói autókkal akarják megakadályozni a beruházást.

Tiltakozást váltott ki Szeged-Szentmihályon, hogy földkábelre cseréli a légvezetéket az MVM Démász Áramhálózati Kft. a Ponty utcánál és a Holt-Tisza sornál – tudósít a Szegeder és a SzegedMa.

A beruházásra azért van szükség, mert a villanydrót mezőgazdasági területek és magántulajdonban lévő ingatlanok fölött húzódott, és egy frissen kiadott építési engedély miatt ki kellett váltani 260 méteren. Mivel a helyszínen szűk a hely, figyelembe véve a közműveket, a vizesárkot és a növényzetet, irányított fúrással húzzák be a védőcsövet és a földkábelt, így a járdát és az útburkolatot sem kell fölbontani.

A szolgáltató közleményt adott ki a beruházásról, benne van, hogy ezt a technológiát évek óta alkalmazzák, mert a földfelszín alatt elhelyezett vezeték biztonságosabb, és hosszú időre garantálja az ellátás jó színvonalát. 

Az érintett lakók azonban tiltakoznak, mert úgy tudják, hogy a földkábel „másfél méterre kisugároz”, és ez nem jó, ha a házaik alapjától fél méterre húzódik a talajban, ráadásul – ahogy látták – „egy szál gégecsőben” fog futni a vezeték.

A panaszosok úgy gondolják, hogy az áramszolgáltatónak lakossági fórumot kellett volna összehívnia a beruházás előtt, vagy legalább szórólapon kellett volna informálni a helyieket. Vannak, akik úgy gondolják, azért nem történt ilyen, mert a helyiek többsége úgyis ellenezte volna a földkábelt. 

A kormánypárttal jó kapcsolatot ápoló SzegedMának egy Ponty utcai lakos amiatt „kesergett”, hogy már nem a fideszes Nógrádi Tibor a képviselőjük, hanem Simon-Fiala Donát (Összefogás Szegedért Egyesület), mert most, amikor baj van, sehol sem látják. 

Akik nem akarnak földkábelt, azt iígérik, szükség esetén autókkal zárják le a házak előtti területet, így fogják akadályozni a munkát.

 

Márta Jánosné, az érintettek szószólója azt mondta: „A szabad, szolidáris Szegeden nincs ennyi emberi jogom? A munkások azt mondják, nekik joguk van elvégezni a munkát. Nekünk meg jogunk van ágálni ellene!” 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.