„Sokkal nyugodtabb és magabiztosabb vagyok, mint tavasszal. Menni fog ez!” – mondta Orbán Viktor szeptember 11-én, pénteken este az M1-nek. Az interjúban főként a koronavírus-járvány elleni védekezésről és a második hullám miatt hozott intézkedésekről beszélt a miniszterelnök, és bár sok újdonsággal nem szolgált, megerősítette mindazt, amit már az előző napokban is elmondott: „új haditervvel” készül a magyar kormány.
Működnie kell
Míg márciusban az volt a fontos, hogy minél alacsonyabban tartsák a fertőzöttek számát, időt hagyva ezzel az egészségügynek a felkészülésre, addig most szó sincs kijárási korlátozásról, vagy más radikális intézkedésről. A kormány március végén rendelte el a kijárási korlátozást, akkor a napi új fertőzöttek száma 100–200 körül mozgott. Lapzártánkkor (hétfőn) 844 új regisztrált esetről tudunk, az eddigi csúcs a szombati 916 fő volt, de szeptember 2. óta folyamatosan napi 400-at, 500-at meghaladó új esetről számol be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A beazonosított fertőzöttek száma 13 ezer felett van, az aktív fertőzötteké pedig a 8400-at súrolja. Orbán Viktor azonban ennek ellenére is nyugodt, szerinte ezúttal nem a fertőzöttek számát kell figyelni, az valószínűleg egyre csak emelkedik majd, hanem a halálozást, ami a második hullámban valóban nem kiemelkedő (vasárnapról hétfőre öt ember halt bele, ezzel 642-re nőtt az elhunytak száma). Most főként a fiatalok között terjed a vírus, szakértők szerint azonban néhány hét múlva óhatatlanul átterjed az idősebb generációkra, ami már egy sokkal kiszámíthatatlanabb forgatókönyvet vetít előre.
A kormány szerint az új haditerv két pillérre épül: egyrészt tavasszal sok tapasztalatot gyűjtöttek a vírusról, másrészt az augusztus végéig visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívekből a politika le tudta szűrni, mit akarnak az emberek. Így az új szlogen a „Magyarországnak működnie kell” lett, kijárási korlátozásra nem kell számítani, ahogy egységes digitális oktatásra sem; nem zárják be az iskolákat, nem állítják le a sporteseményeket vagy a kulturális rendezvényeket, s a gazdaságnak „dübörögnie” kell. Az egészségügy és a járványügy maximálisan felkészült, Orbán szerint bármikor kiürítenek 10 ezer ágyat másnapra, ha kell (emlékezzünk vissza, tavasszal 39,5 ezer ágy felszabadításáról beszéltek).
Az általunk megkérdezett szakértők szerint nem azzal van a baj, hogy egy újabb bezárkózást elutasítanak a döntéshozók – inkább a felkészültség nem érzékelhető. „Azért van most ennyi új fertőzött, mert a kormány stratégiát váltott – véli Lantos Gabriella egészségügyi menedzser –, most a gazdaság a legfontosabb, úgy vannak vele, hogy az egészségügyi kockázat lesz, amekkora lesz, ha az első hullámban elég volt az, amit a magyar egészségügy nyújtani tud, akkor elég lesz a másodikban is.” Lantos szerint abból a szempontból valóban jobb helyzetben van Magyarország és több közép-európai ország, hogy az intenzív ellátás térségünkben erősebb, mint Dél- vagy Nyugat-Európában. „Ott már korábban lezajlottak azok a kórház-racionalizálási folyamatok, kórházbezárások, ágyszámcsökkentések, amelyek nálunk még nem történtek meg. Ez nagy tanulsága ennek a pandémiának, hogy nekünk sem ebbe az irányba kell elmenni, jó, ha van elegendő intenzíves kapacitás.”
A szakértő szerint az első hullámban sem az volt a kérdés, hogy van-e elég ágy vagy eszköz. „Eddig sem a lélegeztetőgépek hiányoztak, egyetlenegyet sem kellett volna venni, inkább az intenzíves orvosokat és ápolókat kellett volna jobban megfizetni, és nem egyszeri bruttó 500 ezer forinttal kiszúrni a szemüket” – mondja Lantos, aki szerint az idei beszerzések előtt már meglévő 2 ezer lélegeztetőgépnél eggyel sem tudnak többet használni, hiszen nincs mellé több olyan szakember, aki kezelni tudja. Pedig a kormány jól bevásárolt: a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával 16 ezer gépet vettek 300 milliárd forintért (a 444.hu cikkéből kiderült, augusztus végéig ebből 131,7 milliárdnyi eszköz még mindig nem érkezett meg), az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) pedig a külügynél jóval olcsóbban további 2500 darabot szerzett be, így jelenleg egy majdnem 20 ezres lélegeztetőgép-park áll elvileg rendelkezésre. Az erre költött pénzből Lantos szerint az egész országot le lehetett volna tesztelni, akár kétszer is.
Tesztelni, tesztelni, tesztelni
„Márciusban a bevezetett szigorú intézkedésekkel kontroll alá lehetett vonni a járvány terjedését. A tavaszihoz hasonló radikális lépéseket most Európában sem terveznek. Gazdasági szempontból és az emberek tűrőképességének végessége miatt sem lenne szerencsés újra bezárkózni” – mondja Prinz Gyula infektológus, aki szerint az, amit most látunk Magyarországon, a Covid-19 természetes járványgörbéje. Az emelkedő esetszámokra lehetett számítani, hiszen egyrészt a négy orvosegyetem HUNCOVER-felméréséből is az látszott, hogy a fertőzöttek száma a sokszorosa volt az igazolt eseteknek; másrészt a halálozási arány a csúcson 14 százalék körül mozgott, ami nem illeszkedett a vírus természetrajzába, mivel az átlagos halálozási arány 1,8 százalék vagy még alacsonyabb. „Most többet tesztelünk. Korábban nem volt kiépítve az a laborhálózat, amely képes nagy mennyiségű tesztet elvégezni, mára ez is változott. Ahogy az is, hogy az első időszakban döntően a kórházba került betegeket, tünettel rendelkezőket vagy időseket tesztelték, most azonban a fiatalokat vagy tünetmenteseket is.” Ez legfőképpen annak köszönhető, hogy sokkal több labort akkreditált az NNK, jelentős szerep jutott a magánszférának, ám egyúttal ez azt is jelenti, hogy a tesztekért a legtöbb esetben fizetni kell.
Jellemzően 30–32 ezer forint körül mozog egy PCR-teszt ára, ez azonban a jövőben változik. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón bejelentette, hogy a tesztelés hamarosan hatósági áras lesz, s remélhetőleg 30 ezer forint alá tudják vinni az összeget. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász szerint ezt túlságosan nem tudják csökkenteni, a PCR-teszt ugyanis igen drága, magas az idő- és élőmunka költsége. Az önköltsége a laborvezetők szerint legalább 15 ezer forint körül mozog, így ha 20 ezer forint körülire szállítanák le az árát, a magánszolgáltatóknak már nem érné meg elvégezni. Ha viszont a magánszolgáltatók kivonulnának a tesztelési piacról, igen nagy bajban lennénk, hiszen jelentős kapacitásokat biztosítanak. Igaz, Müller Cecília országos tiszti főorvos és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) optimista, szerintük a tesztkapacitás elegendő, most már naponta nagyjából 7 ezer tesztet végeznek; a mentők ebből napi 2500–3000 mintát vesznek és állításuk szerint 24–48 órán belül odaérnek ahhoz, aki tüneteket mutat vagy szoros kontaktba került igazoltan fertőzött személlyel.
Rékassy viszont nem ért egyet ezzel. „Amíg alacsony volt a fertőzöttek száma, addig jó ötlet volt, hogy a mentők menjenek ki mintát venni, ilyen számok mellett viszont az látszik, hogy nem bírják a terhelést.” Szerinte erőforrás-pazarlás így használni a mentőket, egy megosztott rendszert kellene felállítani, ahol ahhoz továbbra is kimenne a mentő, aki rosszul érzi magát vagy súlyosabb tünetei vannak, azok viszont, akik enyhe tüneteket mutatnak vagy esetleg tünetmentesek, elsétálhatnának vagy elkerékpározhatnának egy-egy direkt erre a célra felállított sátorhoz, ahol gyorsan elvégeznék a PCR-tesztet. Lantos Gabriella szerint is igen nyugtalanító, hogy nincs elég tesztkapacitás, szerinte sokkal több reagenst és a PCR-teszteket elvégző gépet kellett volna vásárolni, és sokkal több laboránst kellett volna kiképezni a tesztek elvégzésére és kiértékelésére. „Nem attól fogják biztonságban érezni magukat az emberek, hogy tudják, ha szükséges, majd rákapcsolják őket a számtalan lélegeztetőgép egyikére, hanem attól, hogy ha kell, letesztelik őket.” Ezért lenne szükség mindenki számára gyorsan elérhető és ingyenes tesztekre. „Ha valakinek tünete van, akkor már aznap le legyen tesztelve és másnapra megtudja, fertőzött-e vagy sem. Felfoghatatlan, hogy miért nem erre fordították azt a sok pénzt. Ez súlyos hiba volt, ami rendkívül kiszolgáltatottá teszi Magyarországot a második hullámban.”
Ugyanilyen fontos lenne a kontaktkutatásba invesztálni, ami viszont még pénzbe sem kerülne. A szakértők szerint ez nem feltétlenül rendőri munka; a rendőrség persze koordinálhatja azt, de a legfőbb tényező az, hogy legyen elég ember, aki elvégezze. „Ebben lehetne segítség a civil szféra – mondja Rékassy –, ha a kormány nem rombolta volna le a velük való kapcsolatát. De be lehetne vonni egyetemistákat, aktivistákat, önkénteseket, önkormányzatokat is. Ezt még mindig nem késő megtenni, így folytatni a védekezést viszont nem helyes.” Rékassy pesszimista: szerinte az érthető, hogy senki sem szeret bezárva élni, ám mivel egyelőre még nincs vakcina, a tömeges gyártás pedig igen messze van, és a vírus elleni célzott specifikus terápia sem ismert, az egyetlen dolog, amit védekezésképp tehetünk, hogy minél inkább csökkentjük a kontaktusszámot. „Ezt nem veszi elég komolyan a politika és a lakosság sem, pedig ilyen számok mellett egyre nehezebben kontrollálható a vírus. Be kell tartani azokat az alapvető szabályokat, amelyek a maszkviselésre, a távolságtartásra, a kézhigiénére, vagy tünetek esetén az otthon maradásra vonatkoznak. Ebben pedig fontos lenne, ha az ország vezetői példát mutatnának. Az azonban elég visszás, hogy azt kérik, maradjunk belföldön, ők meg az Adrián töltik a szabadságukat, vagy a maszkviselésre buzdítanak, ők viszont nem veszik fel” – mutat rá Rékassy.
Maszkot fel!
A maszkviselés Prinz Gyula szerint is kulcskérdés, és szerinte ismét egyre többen hordják, ami lehet, hogy az olyan intézkedéseknek is köszönhető, mint a BKK járatain kilátásba helyezett 8 ezer forintos büntetés a maszkot nem, vagy helytelenül viselőknek. „Sokan még mindig nem értik, hogy erre szükség van. Ahogy azt sem, hogy aki az orrára nem húzza fel a maszkot, gyakorlatilag semmit nem csinál.” Prinz szerint az iskolákban a felső tagozatban, a középiskolákban és az egyetemeken mindenképpen maszkot kellene hordani, a diákoknak és a pedagógusoknak egyaránt. Ez azonban hiányzik abból az Emmi által kiadott útmutatóból, amely a koronavírus-járvány elleni védekezésről szól. „Lehet mondani, hogy a gyerekeket nem érinti súlyosan a vírus, ami igaz, viszont tünetmentesen is magas lehet a vírusszám a torkukban vagy az orrukban. Ez a járvány terjedése szempontjából rendkívül veszélyes.” Az infektológus hozzáteszi: különösen oda kell figyelni a tornaórára, amelyet most még lehet a szabadban tartani, de a zárt terekbe visszakerülve kitűnő táptalaja lesz a vírus átadásának, csakúgy, mint az énekóra.
Azt egyébként egyik szakértő sem gondolja, hogy az iskolákat be kellene zárni, Rékassy viszont megjegyzi, a felső tagozatos vagy középiskolás diákoknál, akikkel már a szülőknek nem feltétlenül kell otthon maradniuk, vissza lehetne hozni a digitális oktatást. Lantos pedig az oktatás fenntartásának érdekében is az ingyenes és könnyen elérhető tesztelést említi: ha ugyanis valaki köhög, hőemelkedése van, legyen az diák vagy tanár, és nem tudja még aznap vagy másnap leteszteltetni magát, otthon kell maradnia – így pedig gyorsan elfogy az iskolába járó pedagógus és gyerek. „Jön az október, a hideg, a náthaszezon, ha nem lesznek gyorsan elérhető tesztek, mindenkinek hetekig otthon kell maradnia.”
Az idősotthonok és kórházak lezárását, a látogatási tilalmat mindenki üdvözölte, Rékassy szerint viszont probléma, hogy az idősek otthonából egyenesen a kórházba szállítják azokat, akik pozitívak, még akkor is, ha nincsenek vagy enyhék a tüneteik. Az izolációt inkább helyben kellene megoldani, így a kórházakat sem terhelnék, és az időseket sem tennék ki annak a veszélynek, hogy a kórházban esetleg elkapnak más fertőzést is. „Sok országban működnek ún. karanténszállodák, ahová azokat helyezik el, akik esetében nem megoldható az otthoni vagy intézményi izoláció. Ilyenre nálunk is szükség lenne.”
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) még szeptember elején írt levelet Kásler Miklós és Pintér Sándor minisztereknek arról, hogy a kamara milyen intézkedéseket tartana fontosnak. Az eddig felsorolt szabályok mellett kiemelték a vírustagadók elleni szigorú fellépést és a tömegrendezvények, nagy sportesemények felfüggesztését. Ezekre nem került sor, továbbra is lehet például 500 fő alatti rendezvényeket tartani. Ezzel azonban a szakértők nem értenek egyet, van, aki szerint egyáltalán nem lenne szabad nagy rendezvényeket tartani, van, aki 50 főben maximalizálná a létszámot. Orbán Viktor az M1-nek azt mondta: azon ugyan gondolkodnak, hogy este 11 után be kell-e zárni a szórakozóhelyeket, de a sport- és kulturális élet nem állhat le. Ennek legékesebb példája a szeptember 24-re tervezett labdarúgó Európai Szuperkupa-döntő, amelyre ráadásul 500 egészségügyi dolgozót is meghívtak, munkájukat elismerendő.
A rendezvények felfüggesztése már csak azért is fontos lenne, mert a kormány kommunikációjával ellentétben inkább belső terjedési körök vannak, a külföldről behurcolt esetek aránya nem számottevő. „Ezért felesleges a határzár, már augusztus végén is megmondták a járványügyi szakemberek, hogy az új fertőzéseknek csupán 10–11 százaléka érkezik külföldről” – mondja Lantos Gabriella és hozzáteszi: július–augusztusban biztosan sokan hozták be külföldről a vírust, hiszen akkor az országban már alig volt néhány eset, de nem akarták bezárni az országot. „Szerintem helyesen tették, és most sem lett volna rá semmi szükség. Ez csupán propaganda.”
