„Jobb lenne ezt az egészet gyorsan elfelejteni” – ezzel a sommás válasszal intézte el érdeklődésünket egy helybeli szurkoló, amikor a balmazújvárosi labdarúgócsapat egyszezonos NB I-es szerepléséről kérdeztük. Ottjártunkkor úgy tűnt, a közelmúlt nagyszabású beruházásait is az egész város inkább elfelejtené. Pedig korántsem biztos, hogy az ámokfutás véget ért, legfeljebb a körülmények változnak.
A nagyjából 17 ezer lakosú Balmazújváros Hajdú-Bihar megye negyedik legnépesebb települése. A Hajdúság és a Hortobágy határán fekszik, a megyeszékhelytől mindössze 23 kilométerre, ami nemcsak azt jelenti, hogy erős, mindennapi kapcsolatok kötik Debrecenhez, de azt is, hogy a politikai viszonyokra is közvetlen ráhatása van a cívisváros mindenkori vezetésének. Gazdasági értelemben is szoros a Debrecent Balmazújvároshoz kötő kapocs, hogy mást ne mondjunk, a régió leginkább várt (és máris sokat csúszó) gigaberuházását, a debreceni BMW-gyár építését is, ha kell, elő tudják adni helyben úgy, mint balmazújvárosi projektet. Márpedig szükség volt az ilyen ügyes retorikai megoldásokra, hiszen a térségben elsőként éppen itt ingott meg, majd omlott össze látványosan a helyi Fidesz kártyavára. Ehhez az kellett, hogy a város erős embere, a körzet parlamenti képviselője, a korábbi balmazújvárosi polgármester Tiba István előbb túlpumpáljon pár teljességgel abszurd projektet, majd amikor azok látványosan kidurrantak, sértetten kullogjon át körzete más településeire. De az sem jött jól a Fidesznek, hogy a Tiba által kijelölt és őt váltó kormányközeli polgármestert, Veres Margitot jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték 2018-ban. Más kérdés, hogy a korrupt, ám Tiba, és rajta keresztül a fideszes felső vezetés védelmét élvező Veres máig nem kezdte meg a büntetése letöltését (lásd erről keretes írásunkat).
„Nekem a világ közepe”
Az 1998-ban a Kisgazdapárttal és az MDF-fel koalícióban kormányra került Fidesz egyik fő törekvése volt, különösen az FKGP nem sokkal későbbi bedarálása után, hogy a vidéki káderréteget fiatal pártemberekkel töltse fel. Ma már talán meglepő, hogy egy olyan kelet-magyarországi kisvárosban, mint Balmazújváros, a politikai emlékezetben leegyszerűsítően fővárosi pártként rögzült SZDSZ adhatta a vezetést, ám itt erről volt szó. A várost addig vezető MSZP–SZDSZ-támogatású Veres Ferenc (csak névrokona a később börtönre ítélt Veres Margitnak) után 1998-ban az esélyesnek kikiáltott SZDSZ-es Gál István kihívója egy fiatal, néhány éve a városba költözött fogorvos, Tiba István lett. A párttagsága sem nyúlik korábbra vissza, nyilván a választásokra készülve léptették be a Fideszbe ugyanabban az évben, és a polgármesteri verseny mellett megyei listás képviselőként is indult a választásokon. Akkor Gál legyőzte, és meg kellett elégednie egy önkormányzati képviselői hellyel, ám két évvel később már a helyi Fidesz vezetőjévé lépett elő, 2002-ben pedig országgyűlési képviselőnek választották meg.
Tiba tehát nem tősgyökeres balmazi, és lehetséges, hogy az első alkalommal ez is számított a polgármester-választásnál. A politikus Miskolcon született 1962-ben, tanító apja és MÁV-dolgozó anyja második gyermekeként. Bátyja Tiba Sándor, későbbi miskolci kórházvezető főorvos, akinek a neve a helyi szuperkórház-ügy okán válhatott országosan ismertté, legalábbis rövid időre, hiszen 2017. tavaszi kinevezése után kevesebb mint egy évvel különösebb indoklás nélkül felmentették tisztségéből.
A fiatal Tiba, miután leérettségizett a miskolci Földes Ferenc Gimnázium biológia tagozatán, bátyjához hasonlóan az orvosi pályát választotta. Az egyetemre negyedik próbálkozásra sikerült bejutnia, mégpedig a debreceni fogorvosi karra. A köztes időben dolgozott szülővárosában mentőápolóként, illetve a Fogtechnikai Vállalatnál szerzett technikusi gyakorlatot. A 2002-es Hajdú-Bihari Almanach erről az időszakról így fogalmaz: „Szívesen gondol vissza az egyetemi éveire. Azzal a tudattal járt az előadásokra, hogy több időt már nem veszíthet, így nagyon komolyan vette a tanulást. Harmadik évtől végig jeles volt az átlaga, csak a kézilabdára szentelt egy kis időt.” Tiba, aki korábban focizott, később szenvedélyes síző lett, a kézilabdában vitte a legtöbbre: NB I/B-s játékos is volt egy ideig.
Balmazújvárosba az egyetem befejezése után érkezett szintén fogorvos feleségével. A városi Egyesített Egészségügyi Intézményben helyezkedett el, de magánrendelőt is nyitott, illetve rendeléseket vállalt Nagyhegyesen, Hortobágyon és Miskolcon. 1995-ben Debrecenben nyitott magánrendelőt, másfél évvel később azonban a balmazújvárosi Egészségügyi Szolgálat főorvosa lett. Szakmai pályafutása mellett a református egyháznál vállalt presbiteri posztot, ami jó ajánlólevél lehetett a későbbi politikai induláshoz is.
1998-tól a helyi Fidesz is felfedezte a lendületes karriert építő doktort, és kisvártatva a körzet reménysége vált belőle. Egy későbbi, 2014-es interjúban politikai indíttatásáról ezt mondta: „Nekem a világ közepe Balmazújváros.” Önkormányzati, majd parlamenti képviselőként, illetve polgármesterként is esélye nyílt, hogy bebizonyítsa választott városa iránti elkötelezettségét.
Megyei királyság
Azt, hogy országgyűlési képviselőként 2002 és 2006 között miként teljesített, nem könnyű rekonstruálni. A jelek szerint már akkor is a csendes kijáróember szerepében érezte otthonosan magát. Későbbi, máig tartó képviselői attitűdjére egyértelműen ez a jellemző, ennek megfelelően neve rendszeresen szerepel a megszólalást nem vállaló, és beadványokat csak igen ritkán jegyző honatyák sorában.
Első képviselői ciklusa után, 2006-ban Őszöd a helyhatósági választáson meghozta számára a sikert: polgármester lett, és két évig csak Balmazújváros ügyeiben vállalt szerepet. Ám miután a később autóbalesetben elhunyt püspökladányi polgármester, Arnóth Sándor emlékezetes bekiabálásával („Lógni fogsz!”) megzavarta az MSZP-s Iváncsik Imre felszólalását, és ezért rövid úton lemondani kényszerült országgyűlési mandátumáról, a Hajdú-Bihar megyei listáról őt küldték az Országházba 2008 októberében. (Amúgy Arnóth is ciklus közben került be az MTA elnökévé választott Pálinkás József helyére.) 2014-ig, amíg kormánypárti javaslatra összeférhetetlenné nem vált a polgármesteri és a parlamenti képviselői poszt, Tiba István mindkettő volt egyszerre. Nem kellett hozzá sok idő, hogy ráérezzen az ebben rejlő lehetőségekre.
2008-tól két évig az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága, 2010-től egy ciklus erejéig az önkormányzati és területfejlesztési bizottság, ezután a vállalkozásfejlesztési bizottság, majd az európai ügyek bizottságának tagja lett. A 2010-es kormányváltás természetesen az ő mozgásterében is jelentős változást hozott, és Hajdú-Bihar gyakorlatilag egyöntetű fideszes városi és megyei vezetésével szoros munkakapcsolatban kezdett neki a régió átalakításának. A klientúraépítésben különösen tehetséges politikus kettős hatalmi pozíciójából könnyedén ki tudta alakítani a helyi lekötelezetteket és az országos elöljárókat összekötő csatornákat. Szorosan odaállt a körzetébe tartozó fideszes polgármesterek mellé, és ha kellett, kapcsolati hálóját megmozgatva a párt felső vezetéséből is tudott kontaktokat szerezni. A hozzá közel álló, rendszer-kompatibilis helyi vállalkozások számára bármikor komoly pénzforrásokat tudott fakasztani, különösen, ha azok valamilyen NER-be illő látványberuházásban is érdekeltek voltak. De semmi sem volt ingyen, és épp a legdédelgetettebb projektek hozták el a legkínosabb bukásokat a számára.
Habár csak évekkel később lepleződött le, a legcsúnyább, máig ható ügybe 2012. év végén keveredett a képviselő-polgármester. Ekkor Balmazújváros a kormánytól kapott egy 450 millió forintos városfejlesztési támogatást (ne feledjük, Tiba akkoriban a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának a tagja), amit Tiba a város jegyzőjének, Veres Margitnak a segítségével helyben úgy állított be a közgyűlés előtt, mint amiből 180 milliót a Király Sándor balmazújvárosi érdekeltségű üzletember által megépíteni tervezett König rendezvénycsarnokra kell költeni önkormányzati támogatásként. Ez, mint kiderült, nem volt igaz, a kormányhatározatban semmi ilyen kötelezettség nem szerepelt. Miután a félrevezetett képviselők megszavazták a támogatást, a jegyző még aznap, december 21-én este találkozott Király Sándorral, és átvett tőle ötmillió forint készpénzt (illetve, valamivel később egy nagy értékű személyautót). Veres Margit a pénzt – miután a polgármester telefonos utasítására kivett belőle magának 400 ezret – átadta Tibának, és az építkezés el is indult annak rendje s módja szerint.
Egy évvel később viszont már arról jelentek meg cikkek, hogy a városban bizonyos vezetők után korrupció gyanújával folyik nyomozás. A helyi Jobbik lemondásra szólította fel Tibát, aki azt állította, nem tudott az ügyről. „Ha ez igaz, akkor azért alkalmatlan a polgármesterségre, ha pedig tudott a piszkos ügyekről, de tagadja azt, akkor pedig ez bizonyítja alkalmatlanságát” – állt a Jobbik közleményében. Újabb egy év elteltével, 2014-ben már nem Tiba a polgármester, hiszen az életbe lépett összeférhetetlenség miatt ő inkább a parlamenti mandátumot választotta. Utóda a polgármesteri poszton az ügy későbbi első számú vádlottja, Veres Margit lett.
Az ügy 2015 végén kezdett forróvá válni, amikor Veresnek és Királynak a bíróság előtt kellett felelniük a Központi Nyomozó Főügyészség vádjaira. Bár többször fölmerült a tárgyalások és az azt megelőző nyomozás során is Tiba érintettsége, őt végül is – nehezen megmagyarázható módon – csak tanúként hallgatták meg annak ellenére is, hogy Veres elismerte, Tibának járt a pénz nagy része. A nyomozók által rögzített telefonbeszélgetések során többször hivatkoztak Tibára mint az ügy értelmi szerzőjére és mint „főnökre”. Tiba telefonját ugyanakkor, mentelmi joga miatt a rendőrök nem hallgathatták le a nyomozás során. Érdekes módon ezúttal a mentelmi jogát sem függesztették fel, holott nem sokkal korábban, 2013 márciusában ez már megtörtént egyszer, mégpedig egy Balmazújvárosban okozott biciklis baleset miatt (nem adta meg az elsőbbséget egy másik kerékpárosnak). A kerékpáros kihágásokkal szemben ezek szerint kevésbé elnéző a mentelmi bizottság.
Összeomlás
A hivatali vesztegetés ügyében 2018 áprilisában hozott a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletet, mely szerint Veres Margit öt év letöltendő börtönbüntetést kapott, két év közügyektől való eltiltást, illetve eltiltották a jogi végzettséghez kötődő foglalkozástól is. Király Sándor másfél év letöltendőt kapott, két év közügyektől való eltiltással. Tiba ezt a bírósági ítéletet egy városi demonstráción elmondott beszédében nemes egyszerűséggel az 50-es évek koncepciós pereihez hasonlította. Őt mindenesetre nagyjából ugyanekkor újraválasztották a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú választókörzet képviselőjének valamivel kevesebb, mint 50 százalékos támogatottsággal.
Bár az ügyet arra hivatkozva megúszta, hogy az éj leple alatt közvetítőn keresztül készpénzben neki eljuttatott több millió forint valójában nem kenőpénz volt, hanem baráti kölcsön, amit ő a helyi labdarúgásra fordított azon nyomban, a következményeket mégsem kerülhette el. A Veres elítélését követő időközi polgármester-választáson nagy meglepetésre a független, és óriási ellenszélben dolgozó, helyi civilek által támogatott Hegedűs Péter győzött. Közben Tiba városi hátországa is összeomlani látszott, a sokak által esélyesnek tartott, veterán önkormányzati képviselő Koroknai Imre helyett Tiba valamiért a senki által sem ismert, korábban wifi-szereléssel foglalkozó harminckét éves Nagy Tamást favorizálta. Hogy mi lehetett ennek az oka, csak találgatni lehet, és Koroknai akkori nyilatkozatai szerint ő maga sem igen értette Tiba beavatkozását. Az elbukott időközi polgármester-választás talán még megmagyarázható lett volna 2018 nyarán, de az egy évvel későbbi rendes helyhatósági választáson már nem csak az addig minden fronton össztűz alatt tartott Hegedűs nyert újra (nagyjából 30 százalékpontot vert az ezúttal elindított Koroknaira), de a képviselő-testület tizenkét tagjából hetet a Hegedűst is támogató Célbakisér civil szervezet ad. Azzal pedig, hogy előbb a polgármester, majd az egész képviselő-testület ellenzéki lett, ahogy várható volt, elkezdtek a csontvázak kizuhanni a szekrényből, és ennek máig nincs vége.
A Tiba uralta korszak leglátványosabb kudarca a balmazújvárosi focilufi kidurranása lett. Habár a futball metafora sokszor félrevezető, az elmúlt évtized Magyarországának, az orbánizmus káderpolitikájának és belső dominanciaharcainak megértéséhez jól használható. Tiba István és a balmazújvárosi labdarúgás keserű története tankönyvi módon mutatja be e korszaknak megannyi vonását. A 2011-ig megbízható harmadosztályú csapatként működő Balmazújváros a Bőcstől vásárolt licenccel indult el immár Balmazújváros Sport Kft. néven az NB II. keleti csoportjában, a következő szezontól a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő néven futó csapat a másodosztályban maradásért is komoly küzdelmet folytatott, ám hamarosan nagyot kezdtek álmodni. 2016. július 22-én az olasz első osztályú Palermót verték 3-1-re az új stadion avatóján, a következő szezon végén pedig óriási meglepetésre feljutottak az első osztályba. Tiba egyébként nagyjából 430 millió forintot lobbizott ki a kormánytól stadionfejlesztésre, ebből készült el a termálvízzel fűthető gyep is, amit azonban be sem kapcsoltak, a képviselő elhíresült magyarázata szerint azért, mert túlságosan lehűtötte volna a közeli fürdő vizét. Egyetlen NB I.-es év után kiestek, és a csapat mögött álló kft.-ről kiderült, hogy elképesztő tartozásokat halmozott fel. Nem, hogy a másodosztály, a harmad sem jött össze, visszazuhantak a megyei bajnokságba. Az állami óriás támogatásokon keresztül felfújt infrastruktúráról pedig kiderült, hogy a legnagyobb szélhámosság volt, amit a város valaha látott. Az mfor.hu számításai szerint mintegy 2 milliárd forint állami pénzt pumpáltak a balmazújvárosi fociálomba, ami a város szempontjából kész rémálom lett. Az is csak egy hajszálon, Hegedűs Péter független polgármester eltökéltségén múlott, hogy a labdarúgócsapat katasztrófája nem vitte csődbe egyben a várost is. Legalább 400 millió forint adósság maradt a Balmazújváros Sport Kft. után, miközben a száz százalékig önkormányzati tulajdonú cég mozdítható vagyonát szőrén-szálán eltüntették. A 444.hu alapos cikke olyan finomságokat tárt fel az ügyben, mint az általános iskolai lánykézilabda-egyesületnek kiszervezett százmilliós nagyságrendű rehabilitációs berendezéskészlet, vagy az utánpótlás labdarúgó-egyesületnek kibulizott röhejes összegű pályabérlés, illetve az ugyancsak nekik átjátszott méregdrága pályakarbantartó eszközök. Ugyancsak a 444.hu írt az önkormányzat szociális bérlakásaiban lényegében ingyen elszállásolt labdarúgókról, illetve a csapat licencvesztése után is tovább foglalkoztatott „home office labdarúgó” ügyéről. Az önkormányzati kft. egyszerűen csődbe lett taszítva és ki lett fosztva, de úgy, hogy abba a városvezetés képtelen volt beavatkozni, hiszen azt nem tette számára lehetővé sem a kft. vezetője, Lajos Ferenc, sem a kft. felügyeletével megbízott önkormányzati szakértő, aki nem más volt, mint maga Tiba István. A gátlástalanság mértékére talán elég azt jelezni, hogy a lánykézilabda-egyesületnek, illetve a fociutánpótlás-egyesületnek (a két szervezetnek, akikhez az önkormányzati vagyon jó része vándorolt) szintúgy Tiba István volt, és jelenleg is ő az elnöke.
Az ország kenyere
Nem sok megyei bajnokságban játszó csapatnak lehet olyan milliárdos értékű stadionja, mint a balmazújvárosiaknak. Ottjártunkkor is éppen nyírták a pálya fűthető gyepborítását, de még mielőtt a pályakarbantartókkal beszélgettünk volna, kiutasítottak a létesítményből, és annak addig szélesre tárt kapuit aznap már nem is nyitották ki újra. A homlokzaton mindenesetre még a Balmazújváros Sport Kft. neve és címere szerepel, habár a csapat aktuális neve Balmazújvárosi FC, szervezeti formája pedig nem kft., hanem egyesület. A megyei első osztályban (Hajdú-Biharban nincs is ennél alacsonyabb osztály) játszó együttes jelenlegi edzője Lajos Ferenc, tehát ugyanaz a szakember, aki az első osztályú Balmazújváros Sport Kft.-t és vele együtt kis híján a várost is csődbe vezette (a kft. jelenleg felszámolás alatt áll), a klubelnök pedig, ahogy már mondtuk, Tiba István országgyűlési képviselő. A stadion parkolója péntek délután meglehetősen elhagyatott volt, csupán egy vadonatúj Mercedes sportkocsi álldogált a gazdasági és egyben VIP-bejárat előtt. A távozásunk után szigorúan bezáruló kapukra kifüggesztett tájékoztató tábla szerint a létesítmény építtetője dr. Veres Margit polgármester.
A közelben található focis vendéglátóhely közönségét megkérdezve az általános vélemény szerint a csapat egy nagyobb játszma áldozata lett. Három helyi kiskirály versengése volt ez az egész NB I.-es dolog, „Mezőkövesden Tállai András, Kisvárdán Seszták Miklós, minálunk Tiba István akart nagyon első osztályú csapatot” – mondják. Már az NB II.-höz is a Bőcstől kellett indulási jogot venni, de ott még bennmaradhattak volna, vélik, ennek az élvonalbeli kísérletnek semmi értelme nem volt a nagyzoláson túl. „Azt sem tudtuk, kik játszanak, innen-onnan vásárolták össze a csapatot. Az ember persze örült, ha látta a tévében Balmazújvárost, de most legalább azt tudjuk, hogy aki a pályán van, kinek a testvére, fia, férje.” A helyben megkérdezettek szerint nagyjából ötszázan azért most is kimennek a meccsekre, szeretik a focit, és szeretnék, ha ez az egész véget érne már.
De nem ért véget. Amikor a rendes heti fogadóórája után felkeressük Hegedűs Péter polgármestert, azt mondja: „Azt, hogy mi a helyzet a stadion tulajdonjogával és az egyéb vagyontárgyakkal, amiket valaha az önkormányzati kft. vásárolt meg önkormányzati vagy állami támogatásból, majd a bíróság fogja megállapítani.” A Balmazújváros Sport Kft. felszámolása folyamatban van, innentől nemigen lehet mást tenni, ki kell várni a döntéseket. A város ugyanakkor nem ad jelenleg semmilyen juttatást az egyesületnek, egyfelől mert az általuk cserébe kért átláthatóságra nem volt esély, másfelől mert a vírushelyzet miatt a sporttámogatásokat egyelőre befagyasztották. Hegedűs ugyanakkor leszögezi, a város ügyeiről hajlandó beszélni, de Tiba István utóbbi időben kifejtett aktivitását nem szeretné véleményezni. Az elítélt volt polgármester és a jelenlegi nincsen beszélő viszonyban, a parlamenti képviselő üzengetéseire pedig Hegedűs csak akkor reagál, ha a munkatársait éri méltatlan vádaskodás.
Azt is tőle tudom meg, hogy az a bizonyos home office focista, akinek az ügye bejárta a sajtót (a csapat megszűnése után is kitöltötte szerződési idejét, felvette a havi fizetését a csődközelbe jutott kft.-től), már nincs a városban. Mint utóbb kiderült, nyáron, balmazújvárosi szerződése lejárta után az NB II.-es Nyíregyháza Spartacus FC-be igazolt. A szociális bérlakásokból is sikerült nagy nehezen kitenni a focistákat, azokat is rendeltetésszerűen használják már. A Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben 500 millió forintos csődbűntett miatt tettek feljelentést, teszi hozzá Hegedűs, de sok egyéb gondjuk is van még, amit az elmúlt évekből örököltek. Jelentősen visszaesett a férfi- és a női kézilabdaklub is. Ezek ugyan nem tartoztak az önkormányzathoz, de a férfiklub csarnokának készült az a König rendezvényközpont, amelynek az építéséhez a városvezetés hozzátette azt a bizonyos 180 millió forintot, amiért a jogerősen elítélt Király Sándor a szintén elítélt Veres Margit akkori jegyzőnek, későbbi polgármesternek átadott 5 millió forint csúszópénzt. Tiba István tavaly tavasszal a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesülete elnökeként előállt egy kivásárlási lehetőséggel, mint mondta, „az utánpótláscsapat és a város érdekében”, s erre szerzett is 300 millió forint állami támogatást infrastruktúra-fejlesztés címen. Hogy ez végül megvalósult-e, nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy mi lett a 300 millió sorsa (korábban külön kézilabdacsarnokot is akart építtetni Tiba, de már nem volt rá ideje). Az biztos, hogy az önkormányzat nem használja az épületet, s ottjártunkkor a csarnok és a csarnokhoz tartozó kávézó-étterem ajtajára is az volt kifüggesztve, hogy a létesítmény 2020. március 14-től zárva tart. Mindenesetre eredeti elképzelés volt Tiba részéről, hogy a 180 milliós állami támogatással épült létesítményt néhány évvel később 300 milliós állami támogatással vásárolják vissza a tulajdonostól, aki nem más, mint Király Sándor. Király cégei ellen több eljárás is folyamatban van, a König-Trade Export-Import Kereskedelmi Kft. például szerepel az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező cégek listáján.
Az üresen álló König rendezvényközponttal egybeépült Hotel Kamilla sem sokkal egyszerűbb eset Hegedűs Péter polgármester szerint. A város 2016-ban 300 millióért vásárolta meg a hotelt ugyancsak Király Sándortól, 200 milliót költött a felújítására, és aztán tetemes veszteséggel működtette éveken át. A mostani városvezetés igyekszik kiszervezni a létesítményt, és jelenleg is van érvényes pályázati kiírásuk a hotel üzemeltetésére. „Próbáljuk megtalálni az üzemeltetés fenntartható formáját – mondja Hegedűs –, különben belerokkan a város.” A labdarúgásra, a hotelre és a strandra néhány év alatt 1,5 milliárd forint ment el, összegez Hegedűs, ami egy ekkora városnak gyakorlatilag elviselhetetlen tehertétel. „Háromévi teljes iparűzési adóbevételnek felel meg ez a pénz, úgyhogy épp okoz elég gondot az átgondolatlan, felelőtlen gazdálkodás és sporttámogatás rombolásainak a helyreállítása.”
Tiba István, aki heti videóiban rendszeresen kritizálja az új városvezetést, személyesen Hegedűst tartja felelősnek a balmazújvárosi labdarúgás összeomlásáért. „Mindaddig, amíg egy olyan városvezető volt Balmazújváros élén, aki szerette a sportot, jól működött a futballklub, sajnos a mostani polgármester utálja a sportot, ami jól látszik a döntésein” – nyilatkozta a csakfoci.hu-nak Tiba, igaz, az nem derült ki egyértelműen, hogy a sportszerető városvezetőben magára, vagy az elítélt Veres Margitra gondol-e.
Balmazújváros jelenlegi önkormányzatával gyakorlatilag minden kapcsolatot megszakított a fideszes képviselő. Jellemző eset, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter balmazújvárosi péküzem-látogatásáról az önkormányzat csak a hírekből értesült (a Balmaz Sütöde Kft.-nek 250 milliós támogatást hozott a külügyminiszter, és mit ad isten, nem sokkal ezután, augusztus 20-án az ő hajdúsági házi kenyerüket választották az ország kenyerének). A városban mindenesetre felbukkan időről időre Tiba, sőt tavaly év elején az akkor még működő König rendezvényközpontban egy jótékonysági bált is megszervezett. A 2018. augusztusi fájó vereség után meglehetősen síri hangulatú rendezvény célja a helyi Hagyományőrző Tűzoltó Egyesület megsegítése volt – ennek az egyesületnek ugyancsak Tiba az elnöke. Bár helyben leszűkült a mozgástere, a választókörzet más településein viszont továbbra is fáradhatatlanul dolgozik a képviselő (nemhiába ő lett a negyedik legtöbb benzinköltséget elszámoló honatya az idei első félévben), nincs olyan cifraszűrfesztivál, olyan iparipark-átadó, olyan szoboravatás, amin ne bukkanna fel Hajdúböszörménytől Tiszagyulaházán és Újtikoson át Hajdúnánásig minden egyes héten. Az utóbbi településhez kapcsolódó óriásberuházás-tervnek, a magyar MotoGP-pálya építésének is ő volt az egyik arca (Palkovics László miniszter, Kósa Lajos és a helyi polgármester, Szólláth Tibor mellett).
Belső fideszes körök már a vesztegetési ügy nyilvánosságra kerülése előtt úgy tudták, hogy Tibának elengedi a kezét a pártvezetés, ám 2014-ben és 2018-ban is ő lett a körzet képviselőjelöltje, és mindkétszer meg is választották, igaz, egyik alkalommal sem ért el kimagasló eredményt, s egy ellenzéki összefogás könnyen meg tudná szorongatni az elkövetkező alkalommal. A Fidesz régióbeli főnöke, Kósa Lajos egyelőre előszeretettel mutatkozik Tibával, ami azt jelzi, az ő pártfogását még nem veszítette el. Tiba pedig fáradhatatlanul igyekszik bizonyítani, hétről hétre valósággal felszántja választókörzetét: aligha lehet annál jobb motiváció, mint az a tudat, hogy az országgyűlési mandátum elvesztése könnyen a szabadságának elvesztésével is járhat.
A szabadon-levő-művész
Annak ellenére, hogy több mint két éve megszületett ellene a jogerős ítélet, Veres Margit korábbi balmazújvárosi jegyző és polgármester továbbra sem kezdte meg ötéves büntetése letöltését. Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint nonszensz az eljárás, egy minden alapot nélkülöző államfői kegyelmi kérvényre hivatkozva a teljes igazságügyi vezetés asszisztálása mellett tartják fenn a végtelenségig a Veres szabadságát garantáló átmeneti helyzetet. Korábban már lapunkban is foglalkoztunk ezzel (lásd: Kegyelmesék ötmilliója, Magyar Narancs, 2019. április 18.), de aligha hittük volna, hogy újabb másfél év elteltével is változatlan a helyzet. Veres nemcsak, hogy nincs börtönben, de egyenesen nagyvilági életet él, legalábbis Kövér Lászlóékkal kirándulgatott a közelmúltban Erdélyben, és több hajdú-bihari bálban is feltűnt. A 24.hu szúrta ki a hajdúnánási városbál közönségében, de ott szerepel a Tiba-féle balmazújvárosi jótékonysági bálról készült videón is – mindig Tiba István oldalán, ami önmagában számos pletykára ad okot a környékbeli közvéleményben. Helyben úgy tudják, hogy mivel Verest a jogász végzettségéhez kapcsolódó munkaköröktől és a cégvezetéstől eltiltja az ítélet, egy rendezvényszervező céget alapított, amelyben a lánya az ügyvezető. Valóban létezik egy VMSEVEN Kft. nevű cég Balmazújvárosban, amelynek egyetlen tagja maga Veres Margit, ügyvezetője pedig a 21 éves lánya, s ennek a tevékenységi körei között valóban szerepel a vendéglátás, mozgó vendéglátás és italszolgáltatás. Azt egyelőre nem tudtuk egyértelműen kideríteni, hogy a szóbeszédnek megfelelően valóban a VMSEVEN szervezi-e a környék fideszes önkormányzatainak báljait, hiszen erről megkérdezni sem sikerült a céget. Telefonszámuk nincs, a cégjegyzékben megadott címen pedig – ahol a csengőn még egy másik cég szerepel ugyanabba a lakásba bejelentve – hiába próbálkoztunk többször, nem találtunk ott senkit.
