A Szabad Európa úgy tudja, lemondott a Kúria főtitkár-helyettesi pozíciójáról Remes Gábor, miután a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak nem tetszett annak a kúriai ítélkező tanácsnak a döntése, amely a Hadházy Ákos képviselő által korábban meghirdetett hídfoglaló tüntetés kérelméről szólt.
A mostani tüntetéssorozat idején ez volt az első gyülekezési jogi ítélete a Kúriának, ami, felülbírálva a rendőrség elutasító határozatát, engedélyezte a tüntetést, de az ítélet csak akkor került nyilvánosságra, amikor a tüntetés már elkezdődött.
A lap úgy tudja, az engedélyezés iránti kérelmet már úgy adta be Hadházyék ügyvédje, hogy abban utalt a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának egy nemrég meghozott ítéletére is. Ez az ítéélet jogszerűtlennek mondta ki a Kúria-elnök azon döntését, melyben felfüggesztette Kovács András kúriai bíró tanácsvezetői jogosítványait egy szakmai fórumon történt véleménynyilvánítása miatt, amit Varga Zs. kifogásolt.
Ezt a bíróság önkényesnek mondta ki, majd nem sokkal később az Európai Bizottság delegációja járt a Kúrián. Később bár a Hadházy-fellebbezés ügye is ehhez a tanácshoz került, Varga Zs. András nem tartózkodott itthon. Az öttagú tanácsban viszont benne volt az ő kinevezettje, Remes Gábor, illetve a lap szerint egy olyan bíró is, akinek nemsokára döntenie kell arról, hogy beadja-e a kérelmét a Kúria-elnökhöz a 70 éves koráig tartó bíráskodása engedélyezésére.
Mindezek ellenére mégis Hadházyéknak kedvező ítélet született, a lap úgy tudja, Varga Zs. András azt is kifogásolta, hogy Hadházy Ákos kritikájára – miszerint a Kúria direkt húzta az időt, és az ítéletet csak akkor kapták meg, amikor már tüntettek – az elnök távollétében közleményt adott ki a Kúria, jelezve azt, hogy a rendőrség juttatta el hozzájuk szokatlanul későn a Hadházy-tüntetéssel kapcsolatos állásfoglalását. (Hadházy elnézést is kért a bíróságtól.)
A következő, szintén Hadházyékkal kapcsolatos gyülekezési ügyben már Varga Zs. András volt az előadó bíró, ekkor a Kúria nem is validálta teljesen Hadházyék kérelmét. Ezután beszélt arról Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón, hogy szerinte nem kell törvényt módosítani a tüntetések ügyében, de a Kúria tisztázza a helyzetet – vélhetően egy jogegységi döntéssel.
Mint arról beszámoltunk, nemrég Varga Zs. András előadás közben viharzott ki, és magával rendelte a kúriai bírói előadókat is a múlt héten tartott 17. Magyar Jogászgyűlésről, mikor Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke egy olyan felmérést ismertetett, amelyben a megkérdezettek több kritikát is megfogalmaztak a Kúria jogegységi panasztanácsának munkájával kapcsolatban. Havasi Dezső előadásában azt pedzegette, hogy a jogegységi tanácsok Varga Zs. András által történt összeállítása önkényességre is lehetőséget ad.
A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata, ahol a jogegységi panaszok elbírálására Jogegységi Panasz Tanács működik 2020 óta, ennek szabályozási kerete idővel kibővült. A jogegységi rendszer arra szolgál, hogy ezen keresztül a Kúria megmondhatja, hogy a bírák hogyan kötelesek értelmezni a magyar jogszabályokat. A jogegységi tanács általában öt tagból áll, elnöke a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy az érintett kollégium vezetője vagy helyettese. Csakhogy egy ideje a Kúria elnöke nem nevez ki kollégiumvezetőket, hanem az elnökhelyetteseket bízza meg ezzel a feladattal. Így ő vagy a kinevezési jogkörébe tartozó kúriai vezetők döntik el, hogy kik ülnek a Jogegységi Panasz Tanácsban, kik írhatják elő kötelező erővel azt a jogértelmezést, amelyet azután minden bírónak követnie kell.
