Hídfoglalás, vonulás és beszédek után a Várban kívánnak éjszakázni Hadházyék

  • narancs.hu
  • 2025. április 15.

Belpol

A gyülekezési jog csorbítása ellen rendezett szokásos keddi tüntetés az Erzsébet hídon beszédekkel kezdődött, majd vonulás után a Várban folytatódott. Hadházy Ákos a Várban töltött éjszaka után csak szerda délután kíván ismét visszavonulni az Erzsébet hídra. 

A leguttóbbi fejlemények a cikk végén találhatóak!  

Ötödjére hirdetett keddre hídfoglalós tüntetést Hadházy Ákos független képviselő. A tüntetők 5-kor az Erzsébet hídon gyűltek össze, a terv az volt, hogy a beszédek után a Várba vonulnak. 

"A cél és a feladat is egyszerű: el kell érni, hogy visszavonják a technofasiszta gyülekezési törvényt, ehhez pedig meg kell mutatnunk, hogy addig nem hagyjuk abba, amíg ez meg nem történik" – állt az esemény leírásában. 

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Fotó: Palágyi Barbara  

 
Fotó: Palágyi Barbara

Első felszólalóként Laczó Adrienn, a bírói függetlenség sérelme miatt lemondott bíró szólalt fel, aki a bíróságok helyzetéről, a bírók mozgásterének szűküléséről beszélt, szóvá téve a jogegységi rendszertIdézte a kormányfőt, aki azt mondta, ha a bíróság nekik nem tetsző ítéleteket hoz, akkor majd megváltoztatják a törvényt, átírják az alaptörvényt. Laczó Adrienn szerint az a lényeg, hogy senki más akarata ne érvényesülhessen, közben a bíróságok alulfinanszírozottak, a kormány által kinevezett emberek a vezetők a Kúrián. Hozzátette, nem véletlen, hogy a bírók az elmúlt időben háromszor is tüntettek, ami korábban nem történt meg, és azt is mondta, egyre nő azoknak a száma a bírók körében is, akik nem fogadják el a mozgásterük csorbítását. 

 
Laczó Adrienn 
Fotó: Palágyi Barbara

Simon Kornél színész arról beszélt, hogy ő azt gondolta korábban, hogy nem kell politizálnia, de mára arra jutott, hogy fel kell szólalnia. Szóvá tette a szentesi Horváth Mihály Gimnázium ellehetetlenítését is, majd Cseh Tamástól adta elő a Ten Years After című számot. Utána Gerendás Péter is több dalt adott elő.  

Hadházy Ákos azzal kezdte felszólalását, hogy bár közzétette reggel, hogy eladó Matolcsy Ádám dubaji luxuslakása, de azóta Matolcsy Ádám írt neki, hogy mégsem eladó. Ezután közölte:

"az Erzsébet híd lett a második Szabadság híd",

mert azokat az embereket jelenti, akik tudják, hogy a szabadság nem egy frázis, egy lózung, hanem tudják, hogy enélkül nem lehet élni, és ezért tenni kell, tenni érdemes. 

Arról, hogy meddig tartanak majd a tüntetések, Hadházy azt mondta, addig kellene tartania, amíg vissza nem vonják az arcfelismerő rendszerek tüntetők elleni bevetését lehetővé tevő törvényeket, de valójában addig fog tartani, amíg vannak emberek, akik ezért hajlandóak kiállni. Mint mondta "lehet vinnyogni, hogy egyre kevesebben vannak a tüntetéseken", és egyesek szerint nincs is baj a kínai arcfelismerő rendszerekkel, el kéne engedni ezt az ügyet, de szerinte ez fontos. 

 
Hadházy Ákos 
Fotó: Palágyi Barbara

Mint mondta, két forgatókönyv lehetséges: az egyik az, hogy azokat, akik eddig kimentek a tüntetésekre, meggyőzik az okos elemzők és politikusok, hogy nem kell ezt csinálni, nem gond az arcfelismerő rendszer, az sem, ha kitiltanak embereket az országból, és úgysem lehet elérni semmit; a másik az, hogy a jelenlévők meggyőznek még több embert, hogy nem hajlandóak olyan országban élni, ahol arcfelismerő rendszerrel fogják megfigyelni és megfélemlíteni az ellenzéket. 

Hadházy odaszúrt a Partizánnak és Gulyás Mártonnak is, aki a tüntetésekről azt hiányolta, hogy "mi a politikai ajánlat". Hadházy azt mondta, nem érti ezt a kérdést, mert nem politikai ajánlatról van szó, hanem követelnek valamit, követelik ennek a törvénynek a visszavonását. Azt mondta, egyszerűen nem tud beletörődni abba, hogy olyan országban éljünk, ahol megfigyelhetnek tüntetőket arcfelismerő kamerákkal

Azt is megjegyezte, hogy van, aki szerint rámehet a karrierje a tüntetésekre, de szerinte aki ezt mondja, az nem érti, hogy a tüntetések miről szólnak.

"Rohadtul nem érdekel a karrierem, higgyék el!" 

– mondta Hadházy. Hozzátette, lehet, hogy eljön az idő, amikor már csak ketten lesznek egy tüntetésen, akkor lehet, hogy abbahagyja, de amíg a múlt héten hajnali 4-ig volt vele száz ember az Erzsébet hídon, addig nem hagyja abba. 

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara   

 
Fotó: Palágyi Barbara  

A tüntetés programjáról azt mondta, az Erzsébet hídról a Várba vonulnak, ahol szintén lesznek beszédek. A Várban maradnak szerda délutánig, ezalatt Hadházy "köztéri fogadóórát" is szívesen tart, majd szerdán fél 5-től gyülekeznek, és 5-kor onnan visszavonulnak az Erzsébet hídra. Kitért arra, hogy hétfőn a Momentum parlamenti blokádja után a rendőrség útját állta a vonulóknak a Lánchídnál, ahol nyomakodás is kialakult, és a tüntetők egy ponton át is törték a rendőrsorfalat. Erről azt mondta, a rendőrség provokálta a tüntetőket, de nem kell ettől félni, a lánchídi balhét ugyanis a kormány kezdeményezte, mert azt akarják, hogy az ilyen jelenetek miatt az emberek féljenek kimenni a tüntetésekre.

Hadházy beszéde végeztével a tüntetők elindultak a Vár felé a Tabánon, majd a Várba felvezető lépcsőkön keresztül, közben a szokásos skandálásokat lehetett hallani: "A gyülekezés alapjog", "Mocskos Fidesz", "Fasiszta diktátor". Időnként "mocskos Fidesz" helyett azt is skandálták, hogy "macskás fadísz". A Momentum a hétfőn a Parlamentben is kifeszített molinót feszítette ki a Gellért-hegy vízeséséhez. A Várba vezető úton egy férfi összeszólalkozott a tüntetőkkel, azt kiabálta nekik, hogy mindig is kisebbség lesznek, illetve sérelmezte, hogy nem juthat haza időben. 

 
Elindulnak 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara  

 
Fotó: Palágyi Barbara  

 
Vonulnak a Vár felé 
Fotó: Palágyi Barbara  

A tüntetők körülbelül este 7-re értek fel a Várba, ahol a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostort és a köztársasági elnöki hivatalt, a Sándor-palotát rendőrsorfal vette körül. A jelenlévőknek üres transzparenseket osztogattak, amelyekre felírhatták a gondolataikat. 

 
Fotó: Palágyi Barbara

Hadházy Ákos megköszönte a demonstrálóknak, hogy felmentek a Várba, majd rövid idegenvezetés keretében a várbeli építkezésekről beszélt. Szóvá tette, hogy a Palota északi szárnyát a földig rombolták, és csak a homlokzatot hagyták meg, Hadházy szerint azért, mert nem volt elég csicsás, és mert azt nem a háború után "a kommunisták" építették, hanem még eredeti volt – most mindenesetre majd Mészáros Lőrinc cége építheti fel újra vasbetonból. Mint fogalmazott, a Keleti pályaudvar felújítása kijött volna ebből, a főhercegi palota vasbetonból való újjáépítéséből pedig a Déli pályaudvar is kijönne. 

"Egy Disneylandet építenek giccsekből, mert Orbán ezt szeretné látni" 

– fogalmazott. A Vöröskereszt egykori székházáról is beszélt, amely Rogán Antal minisztériumának ad helyet, illetve az Aranybástya étteremről, amely a Batthyány Lajos Alapítvány székhelye, és ahol a második szinten egy luxusklub van, ahol Hadházy szerint Orbán vacsorázni és tárgyalni szokott. "Ha tovább nézelődünk, akkor láthatunk egy szatyor szellentést is" – utalt Sulyok Tamás köztársasági elnökre. 

 
Fotó: Palágyi Barbara  

Hadházy és a Himnusz eléneklése után Kócs Petra gimnazista szólalt fel, akit a múlt keddi tüntetésen a rendőrök azzal vádoltak meg, hogy megütött egy rendőrt, holott csak a telefonja ért a rendőr arcához, miközben arrébb vitték a hídfoglalásról. Kócs felszólalásában arról beszélt, hogy ő már a Fidesz alatt nőtt fel, és sokan gyávának, gondtalannak, tudatlannak tartják a fiatalokat, de az ő generációja nem fog tudni házat venni, nem fog nyugdíjat kapni, "és legyek hálás"? 

"Miért fontosabb az identitásom, mint a helyesírásom? Miért csak nemrég tudtam meg, hogy a köztévé máshol független? Miért féltem harmadikig a migránsoktól? Mikor lettem én a nemzet ellensége, mióta kell tőlem félteni a gyerekeket?" – sorolta a kérdéseket, hozzátéve, hogy nemrég ő még gyerek volt, de senki nem védte meg, helyette gyűlöletet és kérdéseket ültettek belé. "Nem leszek másodrendű állampolgár azért, mert nő vagyok, cigány vagyok, vagy LMBTQ" – fogalmazott. 

 
Fotó: Palágyi Barbara  

Utána Pankotai Lili szólalt fel, aki arról beszélt, hogy ha Orbán Viktor nem hallgatja meg őket, akkor a tér az egyetlen hely, ahol még megmutathatják, hogy léteznek, ha ezt is elveszik tőlük, az nem demokrácia. "Mi leszünk azok a fiatalok, akik a rendszert fogják kinőni, el fogunk titeket takarítani, és amikor végleg a politika szemétdombjára kerültetek, mi fogunk jönni" – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem csak tüntetni akarnak, hanem dönteni iskoláról, gyülekezési jogról, szabadságról, jövőről. Elhallgatás, közhelyes politika helyett a valóságot követelik, és szerinte ami Magyarországon van, az egy politikai vírus, de a fiatalok jelentik a friss vért. 

 
Pankotai Lili
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 
Fotó: Palágyi Barbara

Békés Gáspár környezetvédelmi szakértő, ateista aktivista az oktatás és az egészségügy problémái, valamint a szegénység említése mellett azt hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van a világnézeti szabadsághoz, és hogy ellenzi a gyerekek vallási indoktrinációját. A gyerekeknek joguk van felnőni abban, hogy a szeretet nem bűn, az önazonosság megtapasztalása mindenkinek jár. Az állam és az egyház szétválasztása minden gyerek szellemi fejlődésének megfelelő kerete.

Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró arról beszélt, hogy a technofasizmus már az internetadó tervével elkezdődött, mert "aki adót fizet, azt nyilvántartják". Szerinte a technofasizmus újabb eszközeivel is el fognak bírni "Hadházy Ákos vezetésével". Azt mondta a jelenlévőknek, hogy menjenek a Tisza gyűléseire is, mert az ország két legnépszerűbb politikusa (egy felmérés szerint Magyar Péter és Hadházy) elférnek egymás mellett. Ezután az igazságügyi minisztérium terveiről beszélt, azt mondta, van egy terv, amely szerint elrendelheti a bíróság, hogy a nagy érdeklődésre számot tartó, korrupciós pereknél csak az első száz regisztráló lehessen jelen, és ők is csak online, ráadásul a joghallgatóknak elsőbbségi regisztrációs lehetőséget biztosítanának, így a sajtó nem férne oda a tárgyalásokhoz. Azt is mondta, egyetért Puzsér Róberttel abban, hogy nem szabad túlságosan woke jellegű tüntetéseket szervezni, de ettől még örömmel hallgatta a múlt heti tüntetésen az LMBTQ felszólalót, és ki kell állni a kisebbségek mellett. 

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

Rainer-Micsinyei Nóra színésznő és komikus azt mondta, olyan országban akar élni, ahol a közpénzt nem zebrákra és több százmilliós táskákra költik, miközben szétrohadt az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és az emberek egyre szegényebbek; a gyerekvédelem nem csak ürügy a következő politikai lépéshez, miközben sorra tüntetnek ki pedofilokat és gyermekbántalmazókat; az emberek tudják a köztársasági elnök nevét, akit nem csak azért alkalmaznak, hogy parancsszóra aláírjon; egy kormánykritikus poszt után pedig senkinek nem kell félnie, hogy elveszti az állását. A szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, amely szerinte a hétköznapokban kezdődik: "álljatok ki egymásért a legkisebb helyzetekben is, amikor embercsoportokat vegzálnak a származásuk vagy a szexuális identitásuk miatt, ha bárkinek körülöttetek sérül a méltósága, szabadsága, jogtalanság éri". Felszólított a propagandamédia bojkottjára is, majd közölte: "júniusban találkozunk a Pride-on, 2026-ban pedig váltsuk le együtt ezt a hazug, megfélemlítésre, korrupcióra és gyűlöletkeltésre épülő rendszert".

A tüntetőknek videóüzenetet küldött Iványi Gábor lelkész is, aki azt tette szóvá, hogy a korábban a Karmelitánál kordont döntő momentumos politikusok ellen eljárást kezdeményezett a legfőbb ügyész (hétfőn a mentelmi jogukat is felfüggesztették), a korrupciós cselekmények elkövetői ellen viszont nem, pedig ők nem 25 ezer forint értékben, hanem lényegesen nagyobb értékben lopták el a közvagyont. Iványi szerint az emberek már nem tudják számon tartani az elrabolt milliárdokat, és kérdés, hogy ezt ki tudja-e gazdaságilag és erkölcsileg heverni az ország. Szerinte újra orosz csatlósok lettünk, a régi időket idéző békeharc zajlik, de igazság és szabadság nélkül nincs béke, ezért kiáll Ukrajna mellett is, amely élet-halál harcát vívja. A gránitszilárdságú alaptörvény szerinte csak gitt, amit 140-150 képviselő rág, egymás szájába adva. 

Végül Hadházy Ákos békés további demonstrációra szólított fel, a Kossuth-nóta eléneklése után slammerekkel, további civil felszólalókkal folytatódott a szerdán délutánig tervezett demonstráció. A tüntetőket zsíros kenyér is várta, lehet csinálni transzparenseket, papírrepülőkkel megdobálni a Sándor-palotát vagy a Karmelitát, és lehet fotózkodni is autokrata vezetők kartonalakjaival vagy Hadházy Ákossal is.

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.