Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján
paks_MG_4674w.jpg

Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján

  • narancs.hu
  • 2021. október 14.

Belpol

És mi legyen azokkal, akik szeméttel fűtenek?

A klímaváltozás volt a témája Dobrev Klára (DK és Márki-Zay Péter (MMM) csütörtök esti, online közvetített vitájának, amelyet a Greenpeace Magyarország és a HVG szervezett. A két miniszterelnök-jelölt a 24.hu összefoglalója szerint először a környezetvédelem iránti személyes elkötelezettségéről szólt. Márki-Zay azt mondta, az ő kormányában a klíma- és környezetvédelem önálló tárcát kapna. Dobrev a jövő nemzedékek ombudsmanja tisztséget hozná vissza, és emlékeztette vetélytársát, hogy a Greenpeace korábbi kérdéseire egyedül ő nem válaszolt. Márki-Zay ezért elnézést kért.

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője, aki a vitát vezette, emlékeztetett, hogy a kiemelet beruházásokat lehetővé tévő törvény – amelynek jegyében most „tavakat betonoznak le”, még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején született. Dobrev Klára azt mondta, ez a jogszabály az uniós támogatások könnyebb elköltését tette lehetővé, de a Fidesz visszaélt vele, ezért a törvényt „kukázni kell”.  Márki-Zay szerint ebben a tekintetben a 2010 előtti kormánynak katasztrofális a múltja.

Ami Paks II-t illeti, Márki-Zay azt mondta, az atomenergiát tiszta energiának tartja, és a paksi erőmű bővítésénél nem az atomenergiával van baj szerinte, hanem a konkrét szerződéssel. Dobrev szerint a Paks II. beruházás környezetvédelmi katasztrófa, le kell állítani a projektet, és az energiahatékonyságra szánt forrásokat ésszerűbben kell elkölteni.

 

A vitában a DK miniszterelnök-jelöltje kritizálta a Molt, szerinte állami szabályozással kellene „eltolni” a megújuló, fenntartható működés irányába. Márki-Zay ennek kapcsán a rezsicsökkentés programját kritizálta, ami túlfogyasztásra ösztönöz szerinte, és káros a hatása a környezetre. Dobrev szerint Márki-Zay érzéketlen. A DK jelöltje szerint fontos lenne, hogy alanyi jogon járjon az embereknek a vezetékes víz vagy az áram bizonyos mértékig, és támogatni kellene a tömegközlekedés használatát is.  „Nekünk nemcsak a szövegelés megy, hanem a munka is” – mondta erre Márki-Zay, utalva arra, Hódmezővásárhelyen bizonyos esetekben ingyenes a tömegközlekedés.

Dobrev úgy gondolja, a legnehezebb arra kérni az embereket, hogy ezentúl ötözködjenek, közlekedjenek, egyenek és építkezzenek másképpen, mert sok ember nem tudja ezt megtenni, anyagi okok miatt. Márki-Zay pedig kanadai példát hozott fel arra, hogy az árakba bele lehet építeni a környezetvédelmet. Ő a lehető legszigorúbban büntetné azokat, akik szeméttel fűtenek.

Márki-Zay betétdíjat vezetne be, támogatná az épületek szigetelését, az elektromos közösségi közlekedést, a megújuló energia termelését, a geotermikus energiáét. Dobrev a nagy földbirtokokat szigorúbban szabályozná. Szerinte félő, hogy a hulladékkezelés biznisze Fidesz-közeli vállalkozók kezébe kerül, akik csak a hasznot nézik, az ökológiai célokat nem. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.