Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján
paks_MG_4674w.jpg

Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján

  • narancs.hu
  • 2021. október 14.

Belpol

És mi legyen azokkal, akik szeméttel fűtenek?

A klímaváltozás volt a témája Dobrev Klára (DK és Márki-Zay Péter (MMM) csütörtök esti, online közvetített vitájának, amelyet a Greenpeace Magyarország és a HVG szervezett. A két miniszterelnök-jelölt a 24.hu összefoglalója szerint először a környezetvédelem iránti személyes elkötelezettségéről szólt. Márki-Zay azt mondta, az ő kormányában a klíma- és környezetvédelem önálló tárcát kapna. Dobrev a jövő nemzedékek ombudsmanja tisztséget hozná vissza, és emlékeztette vetélytársát, hogy a Greenpeace korábbi kérdéseire egyedül ő nem válaszolt. Márki-Zay ezért elnézést kért.

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője, aki a vitát vezette, emlékeztetett, hogy a kiemelet beruházásokat lehetővé tévő törvény – amelynek jegyében most „tavakat betonoznak le”, még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején született. Dobrev Klára azt mondta, ez a jogszabály az uniós támogatások könnyebb elköltését tette lehetővé, de a Fidesz visszaélt vele, ezért a törvényt „kukázni kell”.  Márki-Zay szerint ebben a tekintetben a 2010 előtti kormánynak katasztrofális a múltja.

Ami Paks II-t illeti, Márki-Zay azt mondta, az atomenergiát tiszta energiának tartja, és a paksi erőmű bővítésénél nem az atomenergiával van baj szerinte, hanem a konkrét szerződéssel. Dobrev szerint a Paks II. beruházás környezetvédelmi katasztrófa, le kell állítani a projektet, és az energiahatékonyságra szánt forrásokat ésszerűbben kell elkölteni.

 

A vitában a DK miniszterelnök-jelöltje kritizálta a Molt, szerinte állami szabályozással kellene „eltolni” a megújuló, fenntartható működés irányába. Márki-Zay ennek kapcsán a rezsicsökkentés programját kritizálta, ami túlfogyasztásra ösztönöz szerinte, és káros a hatása a környezetre. Dobrev szerint Márki-Zay érzéketlen. A DK jelöltje szerint fontos lenne, hogy alanyi jogon járjon az embereknek a vezetékes víz vagy az áram bizonyos mértékig, és támogatni kellene a tömegközlekedés használatát is.  „Nekünk nemcsak a szövegelés megy, hanem a munka is” – mondta erre Márki-Zay, utalva arra, Hódmezővásárhelyen bizonyos esetekben ingyenes a tömegközlekedés.

Dobrev úgy gondolja, a legnehezebb arra kérni az embereket, hogy ezentúl ötözködjenek, közlekedjenek, egyenek és építkezzenek másképpen, mert sok ember nem tudja ezt megtenni, anyagi okok miatt. Márki-Zay pedig kanadai példát hozott fel arra, hogy az árakba bele lehet építeni a környezetvédelmet. Ő a lehető legszigorúbban büntetné azokat, akik szeméttel fűtenek.

Márki-Zay betétdíjat vezetne be, támogatná az épületek szigetelését, az elektromos közösségi közlekedést, a megújuló energia termelését, a geotermikus energiáét. Dobrev a nagy földbirtokokat szigorúbban szabályozná. Szerinte félő, hogy a hulladékkezelés biznisze Fidesz-közeli vállalkozók kezébe kerül, akik csak a hasznot nézik, az ökológiai célokat nem. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.