Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján
paks_MG_4674w.jpg

Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján

  • narancs.hu
  • 2021. október 14.

Belpol

És mi legyen azokkal, akik szeméttel fűtenek?

A klímaváltozás volt a témája Dobrev Klára (DK és Márki-Zay Péter (MMM) csütörtök esti, online közvetített vitájának, amelyet a Greenpeace Magyarország és a HVG szervezett. A két miniszterelnök-jelölt a 24.hu összefoglalója szerint először a környezetvédelem iránti személyes elkötelezettségéről szólt. Márki-Zay azt mondta, az ő kormányában a klíma- és környezetvédelem önálló tárcát kapna. Dobrev a jövő nemzedékek ombudsmanja tisztséget hozná vissza, és emlékeztette vetélytársát, hogy a Greenpeace korábbi kérdéseire egyedül ő nem válaszolt. Márki-Zay ezért elnézést kért.

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője, aki a vitát vezette, emlékeztetett, hogy a kiemelet beruházásokat lehetővé tévő törvény – amelynek jegyében most „tavakat betonoznak le”, még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején született. Dobrev Klára azt mondta, ez a jogszabály az uniós támogatások könnyebb elköltését tette lehetővé, de a Fidesz visszaélt vele, ezért a törvényt „kukázni kell”.  Márki-Zay szerint ebben a tekintetben a 2010 előtti kormánynak katasztrofális a múltja.

Ami Paks II-t illeti, Márki-Zay azt mondta, az atomenergiát tiszta energiának tartja, és a paksi erőmű bővítésénél nem az atomenergiával van baj szerinte, hanem a konkrét szerződéssel. Dobrev szerint a Paks II. beruházás környezetvédelmi katasztrófa, le kell állítani a projektet, és az energiahatékonyságra szánt forrásokat ésszerűbben kell elkölteni.

 

A vitában a DK miniszterelnök-jelöltje kritizálta a Molt, szerinte állami szabályozással kellene „eltolni” a megújuló, fenntartható működés irányába. Márki-Zay ennek kapcsán a rezsicsökkentés programját kritizálta, ami túlfogyasztásra ösztönöz szerinte, és káros a hatása a környezetre. Dobrev szerint Márki-Zay érzéketlen. A DK jelöltje szerint fontos lenne, hogy alanyi jogon járjon az embereknek a vezetékes víz vagy az áram bizonyos mértékig, és támogatni kellene a tömegközlekedés használatát is.  „Nekünk nemcsak a szövegelés megy, hanem a munka is” – mondta erre Márki-Zay, utalva arra, Hódmezővásárhelyen bizonyos esetekben ingyenes a tömegközlekedés.

Dobrev úgy gondolja, a legnehezebb arra kérni az embereket, hogy ezentúl ötözködjenek, közlekedjenek, egyenek és építkezzenek másképpen, mert sok ember nem tudja ezt megtenni, anyagi okok miatt. Márki-Zay pedig kanadai példát hozott fel arra, hogy az árakba bele lehet építeni a környezetvédelmet. Ő a lehető legszigorúbban büntetné azokat, akik szeméttel fűtenek.

Márki-Zay betétdíjat vezetne be, támogatná az épületek szigetelését, az elektromos közösségi közlekedést, a megújuló energia termelését, a geotermikus energiáét. Dobrev a nagy földbirtokokat szigorúbban szabályozná. Szerinte félő, hogy a hulladékkezelés biznisze Fidesz-közeli vállalkozók kezébe kerül, akik csak a hasznot nézik, az ökológiai célokat nem. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.