Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján
paks_MG_4674w.jpg

Paks is szóba került Dobrev és Márki-Zay klímavitáján

  • narancs.hu
  • 2021. október 14.

Belpol

És mi legyen azokkal, akik szeméttel fűtenek?

A klímaváltozás volt a témája Dobrev Klára (DK és Márki-Zay Péter (MMM) csütörtök esti, online közvetített vitájának, amelyet a Greenpeace Magyarország és a HVG szervezett. A két miniszterelnök-jelölt a 24.hu összefoglalója szerint először a környezetvédelem iránti személyes elkötelezettségéről szólt. Márki-Zay azt mondta, az ő kormányában a klíma- és környezetvédelem önálló tárcát kapna. Dobrev a jövő nemzedékek ombudsmanja tisztséget hozná vissza, és emlékeztette vetélytársát, hogy a Greenpeace korábbi kérdéseire egyedül ő nem válaszolt. Márki-Zay ezért elnézést kért.

Gergely Márton, a HVG főszerkesztője, aki a vitát vezette, emlékeztetett, hogy a kiemelet beruházásokat lehetővé tévő törvény – amelynek jegyében most „tavakat betonoznak le”, még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején született. Dobrev Klára azt mondta, ez a jogszabály az uniós támogatások könnyebb elköltését tette lehetővé, de a Fidesz visszaélt vele, ezért a törvényt „kukázni kell”.  Márki-Zay szerint ebben a tekintetben a 2010 előtti kormánynak katasztrofális a múltja.

Ami Paks II-t illeti, Márki-Zay azt mondta, az atomenergiát tiszta energiának tartja, és a paksi erőmű bővítésénél nem az atomenergiával van baj szerinte, hanem a konkrét szerződéssel. Dobrev szerint a Paks II. beruházás környezetvédelmi katasztrófa, le kell állítani a projektet, és az energiahatékonyságra szánt forrásokat ésszerűbben kell elkölteni.

 

A vitában a DK miniszterelnök-jelöltje kritizálta a Molt, szerinte állami szabályozással kellene „eltolni” a megújuló, fenntartható működés irányába. Márki-Zay ennek kapcsán a rezsicsökkentés programját kritizálta, ami túlfogyasztásra ösztönöz szerinte, és káros a hatása a környezetre. Dobrev szerint Márki-Zay érzéketlen. A DK jelöltje szerint fontos lenne, hogy alanyi jogon járjon az embereknek a vezetékes víz vagy az áram bizonyos mértékig, és támogatni kellene a tömegközlekedés használatát is.  „Nekünk nemcsak a szövegelés megy, hanem a munka is” – mondta erre Márki-Zay, utalva arra, Hódmezővásárhelyen bizonyos esetekben ingyenes a tömegközlekedés.

Dobrev úgy gondolja, a legnehezebb arra kérni az embereket, hogy ezentúl ötözködjenek, közlekedjenek, egyenek és építkezzenek másképpen, mert sok ember nem tudja ezt megtenni, anyagi okok miatt. Márki-Zay pedig kanadai példát hozott fel arra, hogy az árakba bele lehet építeni a környezetvédelmet. Ő a lehető legszigorúbban büntetné azokat, akik szeméttel fűtenek.

Márki-Zay betétdíjat vezetne be, támogatná az épületek szigetelését, az elektromos közösségi közlekedést, a megújuló energia termelését, a geotermikus energiáét. Dobrev a nagy földbirtokokat szigorúbban szabályozná. Szerinte félő, hogy a hulladékkezelés biznisze Fidesz-közeli vállalkozók kezébe kerül, akik csak a hasznot nézik, az ökológiai célokat nem. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.