Szabó Lukács kizárása: Megtalálta a nőt

  • - kovács r. -
  • 1998. december 10.

Belpol

A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) szombati országos gyűlésén a büfés, a házmester és a takarító is nagyobb mozgásszabadsággal rendelkezett és több beleszólással bírt az ügyek folyásába, mint Szabó Lukács, a párt alelnöke, alapító tagja, Hajdú-Bihar megyei elnöke. A küldöttek - kihasználva helyzeti és jogelőnyüket - mindenhonnan kizárták Szabó Lukácsot, és elsöprő többséggel újra Csurka Istvánt választották vezérükké.
A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) szombati országos gyűlésén a büfés, a házmester és a takarító is nagyobb mozgásszabadsággal rendelkezett és több beleszólással bírt az ügyek folyásába, mint Szabó Lukács, a párt alelnöke, alapító tagja, Hajdú-Bihar megyei elnöke. A küldöttek - kihasználva helyzeti és jogelőnyüket - mindenhonnan kizárták Szabó Lukácsot, és elsöprő többséggel újra Csurka Istvánt választották vezérükké.

Szombaton Szabó Lukács a MIÉP parlamenti képviselőjeként és a párt egyik elnökjelöltjeként villamosozott az országos gyűlés helyszínére. Ha voltak is illúziói - hisz lehet, lelke mélyén másmilyen végkifejletre számított -, hamarosan megértette, hogy ez nem az ő napja: már a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Ház aulájába is csak kisebb vita és heves gesztikulálások árán jutott be.

A bemelegítés

Beverekedte magát a bejárati ajtón, határozottan besétált az előteret megtöltő, gyanakvó tekintetű, többnyire az idősebb korosztályt képviselő párthívek közé, rutinosan átvágta magát a kardigános tömegen, és betette kabátját a ruhatárba. A neheze azonban csak ezután következett. A tanácsterem megközelítése kemény diónak bizonyult. A dupla szárnyú ajtót még sikerült becserkésznie, de a céltól néhány lépésnyire átlagos külsejű (százkilós, kopasz) biztonsági emberek állták útját, s azzal az indokkal, hogy ő nem küldött, csak egy vendég, nem akarták beengedni (más, ha akart, minden további nélkül bemehetett). Hiába magyarázta, hogy ő mint Hajdú-Bihar megyei elnök eleve küldötti státust élvez, sőt ő most itt az egyik elnökjelölt, az alelnöki posztról meg a parlamenti képviselőségről nem is szólva, a biztonsági emberek nem dőltek be neki.

Az incidens helyétől távolabb állván, a történetet csak a látottakból és Szabó arckifejezéséből tudjuk összerakni. Az ajtó előtt feltehetőleg azt ajánlották neki, hogy - ha már egyszer erre járt, és egy ilyen napsütéses szombat délelőtt nincs jobb dolga, mint meghallgatni egy frappáns ifjabb Hegedűs Lóránd-beszédet - menjen nyugodtan a karzatra: onnan jól látni a szónoki emelvényt. De bármit mondtak is, Szabó morcos arccal ment fel, és néhány perc múlva ismét a földszinten bóklászott - ekkor már csak mint volt alelnök, volt parlamenti frakciótag és volt párttag. Amint azt utólag a MaNcsnak elmondta, a karzatról elzavarták "az adófizetők pénzén fizetett Csurka-verőlegények". Ezek után, úgy érezte, nincs keresnivalója az övéi között, és úgy döntött: azon nyomban elhagyja a VII. Országos Gyűlés helyszínét. És elindult a ruhatár felé.

Az összecsapás

Talán egy titkos összeesküvés volt az oka, vagy csak a sors fintora, nem tudni, de a ruhatár felé menet összefutott magával Csurka Istvánnal, akivel több tucatnyi párttag szeme láttára és füle hallatára rövid, ám éles szópárbajt vívott. Csurka állítólag azt vetette oda neki, hogy "itt ma te nem fogsz beszédet mondani". Szabó meg valami olyasmit mondott, hogy ez az eljárás antidemokratikus, alkotmányellenes, és többször hangosan említette Napóleont, Hitlert és Sztálint.

A szócsata hamar véget ért. Még a második 47-es villamos sem ment el azóta, hogy a MIÉP-alelnök, Hajdú-Bihar megyei elnök, pártelnökjelölt Szabó Lukács leszállt, és bement az országos gyűlésre, máris újra ott állt a villamosmegállóban, de már egy másik, egy kizárt, egy pária Szabó Lukács. Bent néhány idősebb párttag méltatlankodott a történtek miatt, ezért ők is hamarosan a villamosmegállóban találták magukat. Szabó nem sokat hallott a beszédekből, ifj. Hegedűs Lórándét azonban hallotta; és egyszerűen nem megy a fejébe, miként lehet a krisztusi elvekkel összeegyeztetni a gyűlöletet. Arra sem tud magyarázatot, hogy egy keresztényi alapokon álló párt (a MIÉP) elnöke miként élhet vadházasságban egy nővel. Egyszóval Szabó Lukács semmit sem ért.

A háttér

Nemrégiben Csurka nagyon berágott Szabónak a párt pénzügyeit firtató kérdései miatt. Annyira, hogy az országos gyűlés első dolga az alapszabály módosítása volt, aminek alapján a küldöttek minden funkciójából kiszavazták Szabót. Előzőleg egy névtelen telefonáló is megfenyegette a MIÉP-frakciótól két hete kapott mobiltelefonján, hogy felrobbantják az autóját. "Sajnos a mobilom nem írta ki a számot, így nem tudom, ki volt az. De a számomat csak a frakcióban tudták", mondta sejtelmesen Szabó a MaNcsnak.

"A mai napig nem értem, miért félt válaszolni kérdéseimre Csurka István, amikor állítólag 98 százalékos a támogatottsága a párton belül. Vajon miért kínosak neki azok a kérdések, hogy hányan dolgoznak a MIÉP-frakcióban? Miért nincs költségvetés a frakció havi 3,2 millió forintos és a párt idei 96 milliós állami támogatásáról? Megmondom: a frakciótól fizetést kap több Magyar Fórum-os újságíró is, a pénzügyeket pedig Csurka István szeretője, Papolczy Lászlóné, aki mellesleg Gizella, intézi. Gyakorlatilag ez a nő irányítja a pártot."

Szabó nem mond le parlamenti mandátumáról - pedig erre Csurka és a MIÉP II. kerületi szervezete külön is felszólította -, hanem kérte, hogy ültessék máshova. Egyelőre nem tudni, mi lesz a tizenhárom főre csökkent MIÉP-frakcióval. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt teljesítő pártoknak joguk van frakciót alapítani (akkora létszámmal, amekkorával bejutottak); a vita most a döntés értelmezése körül lesz: mi az ábra, ha valaki elhagyja a frakciót? (A parlament egyébként adós a kérdés házszabályi rendezésével.)

De Csurkát talán ez érdekli a legkevésbé. Sokkal fontosabb az, hogy a MIÉP költségvetési támogatása jövőre 217,3 millió forintra nő.

- kovács r. -

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.