Szakály Sándor lehet a Veritas főigazgatója

Belpol

Információink szerint Szakály Sándor hadtörténészt nézte ki a kormány a Veritas Történetkutató Intézet igazgatói posztjára. Az biztos, hogy Szakály indul a pályázaton.

Kormánykörökben Szakály Sándort látnák szívesen a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói székében – értesült egy neve elhallgatását kérő forrástól a magyarnarancs.hu. Szakály hétfő délután csak annyit közölt, ha kiírják a pályázatot, indulni fog a pozícióért, bővebb tájékoztatást későbbre ígért.

A Veritast egy október 25-i kormányrendelet hozta létre, feladataként a magyar közjogi hagyományok méltó bemutatását, az elmúlt másfél évszázad eseményeinek a nemzettudatot erősítő feldolgozását és a jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatását jelölte meg. A 2014. január 2-án induló intézet a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd, a főigazgatói pályázatot Lázár János államtitkár november 30-ig bonyolítja le. A 2014-es költségvetésben a Miniszterelnökség fejezet alatt külön címet is kaphat a Veritas, gazdálkodásának pontos terveiről azonban nincsenek információink.

false

 

Fotó: MTI

A Veritas koncepcióját a múlt heti Narancsban Sághy Miklós bírálta (Szebb múltat!, Magyar Narancs, 2013. november 7.), mert szerinte az intézet a tudóstársadalom ügyeibe felülről beavatkozva hozhatja létre saját történelmi igazságát, és propagandacélokat is szolgálhat. „Amikor történelmet akartak írni szakmai és értelmiségi viták helyett, annak mindig rossz vége lett” – vélekedik Sághy. A Népszabadságnak Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója a Veritas kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a kormányoldalon „egyetlen nemzeti hagyománnyá akarják tenni a jobboldali hagyományt, s kiszorítani abból a baloldali és liberális örökséget. Mégpedig úgy, hogy 150 évvel kiterjesztik a múltban a mai jobboldali politika illetékességét”.

A Veritas az ötödik a jelenlegi kormány által létrehozott tudományos központok sorában, a Molnár Tamás Kutató Központ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Nemzeti Örökség Intézete és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum után. Utóbbi élére Bíró Zoltánt, az MDF első elnökét állította a Miniszterelnökség, ahogyan azt a hvg.hu előzetesen valószínűsítette. Eszerint az MTA Történettudományi Intézetében a Horthy-korszak témacsoport vezetőjeként dolgozó Szakálynak is jó esélye van a frissen létrehozott poszt elnyerésére. Szakály fő kutatási területe egyébként Magyarország 1919 és 1945 közötti politika- és sporttörténete, illetve Magyarország második világháborús szereplése. Korábban a Hadtörténeti Intézetben és a Magyar Országos Levéltárban is dolgozott, 2001 és 2004 között a Duna Televízió alelnöke volt. Tavaly január óta az NKA Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának elnöke.

A Népszabadság információi szerint a Történettudományi Intézetben felháborodással fogadták a Veritas tervét, ugyanakkor Szakály mellett az intézet több munkatársát is keresték már azzal, vállaljon szerepet az új állami kutatóhely munkájában. Minderről szerettük volna megkérdezni Fodor Pált, a Történettudományi Intézet főigazgatóját is, de házon kívül tartózkodott.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.