A közszolga nem rabszolga – Szociális dolgozók demonstráltak élhetőbb munkakörülményekért

Belpol

Szociális dolgozók, többek között bölcsődei gondozók és ápolók; azok, akik gyerekeinkre vigyáznak, nevelik őket, segítenek, ha betegek vagyunk, vagy épp öreg szüleinkről gondoskodnak. Éhbérért dolgoznak, és sokszor nehezebb helyzetben vannak, mint azok, akiket ellátnak.

A szociális munka napja alkalmából tüntetést szervezett tegnap, november 12-én délután a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság az Akadémia utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) előtt. A Magyar Tudományos Akadémia és az Emmi közötti utcaszakaszon gyűltek össze a szociális szférában dolgozók, majd több mint kétórás menet után a becsléseink szerint körülbelül nyolcszáz fős tömeg a józsefvárosi Mátyás téren a SzocExpo szakszervezeti „nagygyűlés” rendezvényéhez csatlakozott.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A demonstrációt a szociális ágazatban dolgozók erkölcsi és anyagi elismeréséért, az ágazati bérrendezésért, valamint a kormányzattal való érdemi párbeszéd miatt szervezték, amely során petíciót adtak át az Emmi és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkatársainak. Bár a demonstrálók az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak és Soltész Miklós, szociális és családügyért felelős államtitkárnak címezték a petíciót, ígéreteik ellenére a vezetők nem jelentek meg személyesen, maguk helyett dr. Veres Gábor főosztályvezetőt küldték. Ezt a gesztust a jelen lévő szakszervezeti vezetők nemhogy nem vették jó néven, de egyfajta arculcsapásként értelmezték. Ezzel párhuzamosan az NGM József nádor téri épületénél Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter képviseletében Banai Péter Benő, a költségvetésért felelős helyettes államtitkár vette át a petíciót.

A szociális ágazat jobban teljesít – éhbérért

false

 

Fotó: Németh Dániel

A Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság – amelynek tagjai: a Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegysége, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete, a Nyugdíjasok Országos Képviselete, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, a Szociális Szakmai Szövetség, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Dolgozók Munkástanácsa, az Autonóm Területi Szakszervezet – képviseletében felszólalók a szociális munka értékének megbecsülésére, az ágazat ügyeinek megfelelő kezelésére és egyben a minőségi szolgáltatás biztosítására hívták fel a figyelmet.

A szónokok egyenesen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfői ünnepi beszédét idézték, amelyben elhangzott: „A szociális munka napja az esély ünnepe.”

De Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a demonstráció a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő emberekért is szól, nem csak a dolgozókért. Azt mondta, olyan segítőkké váltak, akik maguk is segítségre szorulnak. De arra is emlékeztetett, hogy már többször intéztek „segélykiáltást” az éppen aktuális kormányhoz, de mindig türelemre intették, vagy elutasították őket, míg az ágazatban dolgozók ezalatt soha nem hagyták cserben az ápoltakat. Miközben az egészségügyben sikeres bértárgyalásokat folytattak, addig a szociális szférában dolgozók egyre rosszabb életkörülmények közé kerültek.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Pici gyerek, pici bér, hivatásunk ennyit ér?

OKJ-s ápolói képesítéssel Antónia – a demonstrálók egyike – kórházban is dolgozhatna, de ő a szociális szférában az idősek gondozását tűzte ki céljául. Az egészségügyi béremeléshez képest a szociális szférában ugyanezzel a végzettséggel nem kapják meg a bérüket, holott csak az ágy van máshol. De ugyanez a helyzet a bölcsődei dolgozók esetében is, csak ők még ágy melletti pótlékot sem kapnak, gyakorlatilag éhbérért dolgoznak. „34 éve dolgozom, és 115 ezer forintot viszek haza, amiben benne van a hétvége, az ünnep, az éjszaka, minden szabadidőm. Ezt már csak hivatásból lehet csinálni, másképp nem megy.”

„Gondozóként nemcsak az a dolgunk, hogy játszadozzunk a gyerekekkel, hanem nevelni is kell őket.” Fizikailag és szellemileg is megterhelő az a munka, amit 8, vagy esetenként – ha hiányzik egy-egy kolléga – 12 órán át végeznek a bölcsődei dolgozók. De nemcsak a hiányzás nem megoldott, nem jár semmilyen pótlék sem, minimálbérért vagy kicsivel több pénzért dolgoznak, 100 ezer forintot senki nem visz haza. „Nekünk is csurranhatna-cseppenhetne valami, ha már ilyen jól teljesít az ország" – tette hozzá egy kiscsoportnyi BDDSZ-es kendőt viselő, különböző korú nő.

Munka a születéstől a halálig

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Nincs ma olyan területe a társadalomnak, amely valamilyen módon ne kapcsolódna a szociális ágazathoz, több százezer embert képviselnek a munkavállalói és ellátotti oldalról. Azok az emberek pedig, akik ebben a szférában dolgoznak, sanyarú, rossz körülmények között végzik a dolgukat” – tette hozzá a FESZ elnöke a Narancs kérdésére.

Az ágazat sokéves, kormányoktól független megbecsülési problémákkal küzd, de Kiss László úgy fogalmazott: ettől a kormánytól – a programjukban leírtak szerint – kaptak egy ígéretet, hogy nem hagyják őket magukra. „Azt mondták, hogy megfelelő ellátást és béreket biztosítanak. De ez az ígéret elfelejtődött. Sőt olyan válaszokat kaptunk a megkeresésekre, amelyek azt sugallják, hogy nem is akarnak velünk foglalkozni. Kitérnek az érdemi tárgyalások elől, megalázó válaszokat küldenek előre gyártott levelek formájában, amelyeken csak a dátum és az aláírás változik.”

„Mindenki lesz előbb-utóbb rászoruló” – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke. Úgy fogalmazott: aki tudja, hogy nincs egyedül, az nem fél megmutatni az erejét, és ha kell, akkor „a harc keményebb eszközeit is vállalja” – utalva ezzel egy lehetséges sztrájk kilátásba helyezésére. Pataky szerint el kell érni, hogy „megszűnjön az a botrányos helyzet, hogy tisztességes, elkötelezett munkáért a létminimumot sem lehet megkeresni.” Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon jól láthatóan nem működik a társadalmi és szociális párbeszéd, hiszen normális esetben „az egészségügyi béremelésből nem lehet kihagyni a szociális területen dolgozókat”. Elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte, hogy az utóbbi szférában dolgozók „lassan olyan szinten élnek, mint akik az ellátásra szorulnak”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az Akadémia utcai beszédek után a demonstrálók menetétől volt hangos a Bajcsy-Zsilinszky, majd a Rákóczi út és környéke. Fél hat körül viszont újabb beszédek sora következett, miután a tüntető tömeg a Mátyás térre érkezve némi zenei kísérettel egybekötve meggyújtotta a mécseseket és gyertyákat, amiket a felhívás szerint mindenki magával hozott. A kora esti felszólalások Ferge Zsuzsa levelével kezdődtek, amelyet a szociológus betegség miatti távolmaradása okán Krémer Balázs, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke olvasott fel, s a legfontosabb üzenete az volt, hogy „a szociális munka igazi célja és lényege, ami nem foglalható indikátorokba, ami mérhetetlen és nem számon kérhető, a megkerülhetetlen humánus és erkölcsi tartalom”, ami még így, ebben a helyzetben is életben tartja a szociális ágazatot.

De meddig?

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.