Száz nap múlva kezdődik a debreceni oltóanyaggyár építése

  • narancs.hu
  • 2021. május 17.

Belpol

A jövő év végén indulhat a hazai vakcinagyártás.

Száz nap múlva sor kerül a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár alapkőletételére – jelentette be György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján. Így 2022 év végére saját vakcinagyártás veheti kezdetét – tette hozzá. Müller Cecília, aki elmondta, a jövő év végére rendelkezésre állhat a magyar koronavírus elleni vakcina, annak köszönönhetően, hogy folyamatosan zajlik a magyar vakcina fejlesztése.

Magyarországon közel száz évig gyártottak humánoltóanyagot. Az ellátásbiztonság miatt van jelenleg is szükség a hazai oltóanyaggyárra. György László kiemelte, ez gazdaságilag megtérülő projekt, ráadásul exportra is egyre nagyobb tér nyílhat majd.

Az országos tiszti főorvos ismertetése szerint már több mint 4 millió 600 ezer ember vette fel a koronavírus elleni vakcina első oltását, és 2 millió 700 ezer a másodikat is. Úgy értékelte, ez fontos lépés a pandémiából kivezető úton. Jelentősen csökken a fertőzöttek száma a vírusadatok szerint, kijelenthető, a harmadik hullám leszálló ágában vagyunk. A lakosság több mint 47 százaléka van már beoltva; több mint 5 millióan regisztráltak oltásra és 81 százalékuk meg is kapta.

Müller Cecília felhívta a figyelmet, hogy az AstraZeneca és a Szputnyik V-vakcina már csak korlátozott számban áll rendelkezésre. Aki ezeket az oltóanyagokat szeretné megkapni, regisztrálást követően foglaljon magának időpontot az oltásra.

Közölte, a mai napon 38 400 Janssen-vakcina érkezik.

Vakcinabőség van. Hónapok óta erre vártunk

– jelentette ki a tiszti főorvos.

A sajtótájékoztatón Kiss Róbert alezredes elmondta, a koronavírus elleni védőoltás általi védettséget igazoló applikációt már eddig 130 ezren töltötték le. Egyelőre még mindig tesztüzemben működik. Elvileg a QR-kód beolvasásával ellenőrizhetik a helyek a védettséget, vagyis elfogadhatják a védettséget igazoló kártya helyett az applikációt is.

(Címlapképünkön: Bíró Krisztina szakgyógyszerész hűtőbe teszi a koronavírus elleni oltóanyagot, a Pfizer-BioNTech vakcináit a Debreceni Egyetem Klinikai Gyógyszertárában 2020. december 26-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.