Százmilliókat lapátol ki a rezsicsökkentés ürügyén egy Rogánhoz közeli offshore-gyanús cég
Rogán Antal

Százmilliókat lapátol ki a rezsicsökkentés ürügyén egy Rogánhoz közeli offshore-gyanús cég

  • Magyar Krisztián
  • 2017.03.01 07:00

Belpol

A Hunguard Kft.-nek jogszabály-módosításokkal ágyazott meg a Fidesz-kormány. Rengeteg pénzhez jutottak azzal, hogy csak ők auditálhatják a közműszolgáltatók számlázási rendszerét. És ez csak a kezdet.

A kormány 2013-tól több jogszabályi előírással és módosítással érte el, hogy egy fideszes nagyágyúkhoz közeli vállalkozás, a Hunguard Számítástechnikai, Informatikai Kutató-fejlesztő és Általános Szolgáltató Kft. (Hunguard) kerüljön monopolhelyzetbe az áram-, gáz-, hírközlési és víziközmű-szolgáltató társaságok, majd a bankszektor számlaauditálási piacán.

A közműszolgáltatók tanúsítási kötelezettségét a kormány kezdetben azzal indokolta, hogy a „rezsicsökkentés keretében fontos egy megbízható számlázási rendszer felállítása”. Az előírások célja elvileg az volt, hogy a számlát garantáltan olyan rendszerből állítsák ki, amely biztosítja, hogy tényleg a megfelelő díjak kerültek rá a számlára. Fontos, hogy a díjak kiszámolását végző rendszerek zártak legyenek, a számlázási információkhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá és adatokat ne módosíthassanak. (Nem mintha addig nem lettek volna pontosak a számlák: a szolgáltatóknak biztosítaniuk kellett a rendszert, amely garantálja a megfelelő számlakiállítást.)

A kezdeti jogszabályalkotásokat sorozatos módosítások követték, egykorú piaci pletykák szerint azért, hogy a közműszámla-tanúsításra csak egy cég legyen alkalmas. Így fölözheti le a Hunguard Kft. azóta is a szektorból származó jelentős bevételeket. A többször is Németh Szilárd rezsibiztos által jegyzett törvénymódosításokra azért lehetett szükség, mert a piacról kezdetben több olyan cég is bejelentkezhetett a feladatra, amelyek a Hunguardéhoz képest kedvezőbb ajánlatot adhattak. Ám a kormánypárt munkája nem volt eredménytelen, 2015-re kialakult a monopolhelyzet. A tanúsítási kötelezettség alá eső cégeknél a havi 200 ezer számlánál többet kibocsátó szolgáltatók esetében 2015. február 28., az annál kevesebbet kiadóknál 2015. június 30-a lett az átállás határideje. A közműcégek milliós, sok esetben tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek ki a Hunguardnak azért, hogy a vállalkozás kimondja: minden rendben a számlázásukkal. (A részben vagy teljesen közösségi tulajdonban lévő közműcégek és a Hunguard közötti szerződésekre később még visszatérünk.)

Nagyon gyanús tulajdonosi háttér

A tanúsítási kötelezettség elindulása után több helyen is megjelentek a Hunguard Kft. tulajdonosi körével kapcsolatos oknyomozó írások. Kiderült, hogy a cég mögött magánszemélyeken kívül ott van egy minden bizonnyal offshore-hátterű máltai vállalkozás, amely egy másik fura máltai cégen keresztül egy ciprusi offshore cég birtokában van – derítette ki annak idején a Népszabadság. Azóta az is napvilágot látott, hogy a háttérben fellelhető ciprusi céghez köthető Christos P. Kinanis a világszerte nagy vihart kavart offshore-botrányban, az ún. Panama-iratokban is többször előkerül. A Kinanishoz köthető cégcsoport ismert bizalmi vagyonkezelő, pénzért névleges tulajdonosi szerepet vállal. Hogy mennyiért áll be egy cég mögé és a hozzá kicsatornázott jövedelem hogyan jut vissza a valódi haszonélvezőkhöz, azt szinte lehetetlen kideríteni.

Több mint furcsa, hogy az állam által helyzetbe hozott vállalkozás mögött egyértelműen offshore-háttér rajzolódik ki úgy, hogy ez a cég részben vagy teljesen közösségi tulajdonban lévő közműcégek legbizalmasabb adataihoz is hozzáférhet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal viszont nem lát ebben semmi kivetnivalót, egy tavalyi feljelentés után nem találták indokoltnak az eset kivizsgálását. Pedig 2016-ban, a Panama-iratok miatt kirobbant botrány után Orbán Viktor bejelentette, hogy a magyarországi offshore-szálak egyenkénti kivizsgálására kéri a belügyminisztert, a titkosszolgálatokat, valamint az adóhivatalt felügyelő minisztert.

De nem csak az offshore-háttér szúrhat szemet a Hunguard tulajdonosait vizsgálva. A cég mögött áll két magyar magánszemély is, akikről már korábban kiderült, hogy otthonosan mozognak a fideszes körökben: Csík Balázs és Lengyel Csaba is a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal feltalálótársa egy nem annyira új és egyedi, de bejegyzett MobilSign elektronikus aláírási technológiában. A szabadalmat több cég is megvette, például a Magyar Telekom is. Csíkról közben az is kiderült, hogy 2012-ben gyanús körülmények között juthatott értékes V. kerületi lakáshoz, míg a Hunguard egyik ügyvezetője, Szűcs Ákos korábban Habony Árpád rokonainak dolgozott. Az sem mellékes, hogy a cégben tulajdonos máltai vállalkozás kézbesítési megbízottja az Opten céginformációs rendszere szerint az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely kapott már megbízást a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától is.

Rogán Antal szavaz

Rogán Antal szavaz

Fotó: MTI

Remek biznisz a rezsicsökkentés!

A Hunguardnak kiváló üzlet lehet az áram-, gáz-, hírközlési és víziközmű-szolgáltató társaságok számlaauditálása, ezt mutatja a 2015-ös nettó 1,4 milliárd forintos árbevétele is, amely jelentős emelkedés a 2014-es 406 millió, illetve az egy évvel korábbi 140 millió forinthoz képest. Hogy kiderüljön, mekkora bevétele származhat a részben vagy teljesen közösségi tulajdonban lévő közműcégekkel megkötött tanúsítási szerződésekből, a szocialista Tóth Bertalan a közelmúltban ötvennél is több adatigénylést nyújtott be. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője egyebek közt arra is kíváncsi volt, hogy a Hunguard Kft.-vel szerződők tisztában vannak-e a kft. tulajdonosi hátterével, mi a garancia arra, hogy a tanúsítás során megismert adatok ne kerülhessenek jogosulatlan kezekbe.

A Tóth Bertalanhoz beérkezett válaszokból egyértelműen kiderül, hogy hatalmas bizniszbe vágott bele a Hunguard, hiszen a cégnek kedvező jogszabályi környezet kialakítása óta több mint nettó 645 millió forint értékben születtek megállapodások. Ebben az összegben nincs benne a néhány adatközlést megtagadó vagy elmulasztó szolgáltató szerződése, és azoké sem, amelyek százszázalékos magántulajdonban vannak.

A megkérdezett társaságok jellemzően azt válaszolták, hogy a Hunguard Kft. cégjegyzékben szereplő adatait ellenőrizték, meggyőződtek arról, hogy ez egy Magyarországon bejegyzett vállalkozás, és jelezték, hogy nem feladatuk vizsgálni a tanúsítást végző kft. átláthatóságát, tulajdonosi szerkezetét. Megjegyzendő, hogy a Hunguardban csak 2016 januárjában jelent meg az offshore-háttér, miközben a szerződéskötések korábban megtörténtek – a részben vagy teljesen közösségi tulajdonú társaságok azonban egyetlen esetben sem kaptak hivatalos tájékoztatást a tulajdonosi szerkezet változásáról, például hogy egy máltai cégen keresztül Ciprusra vezetnek a szálak.

Miután a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) tudomást szerzett arról, hogy tagszervezetei milyen kérdéseket kaptak Tóth Bertalantól, készített egy iránymutatást a megfelelő válaszokhoz. Ehhez mellékelték a Hunguard cégtörténetét, amelyet a válaszokban a tagszervezetek többsége csatolt is a válaszához. A Mavíz jó érzékkel arra is felhívta tagjai figyelmét, hogy van közöttük olyan cég, amely a szerződését még azelőtt írta alá, hogy a kötelező tanúsításról szóló törvénymódosítás hatályba lépett volna. Akik így tettek, azok semmiképp se hivatkozzanak a válaszukban a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényre – jelezte a szövetség. A szerződéseket átvizsgálva tényleg vannak olyan megállapodások, amelyek így születtek, de olyan szolgáltatót is találni, amely annál is korábban leszerződött egy másik tanúsítást végző céggel, ám azt gyorsan lecserélte a Hunguardra. Olyan is volt, amelynél a tanúsítási vizsgálat előbb megtörtént, mint ahogy megkötötték volna az arra vonatkozó szerződést. Egyébként a víziközmű-szolgáltatók esetében a szabályozás előírja, hogy az egyes tevékenységek kiszervezése során meg kell vizsgálni a szolgáltatást nyújtó szervezet átláthatóságát – a számlázási rendszer tanúsítása azonban éppen nem tartozik ide.

A válaszokat böngészve a legérdekesebb megjegyzés az egyik fideszes önkormányzat tulajdonában álló szolgáltatótól származik, amely ezt fűzte az adatszolgáltatáshoz: „(...) meg kívánjuk jegyezni, hogy a számlaauditálás előtt is képesek voltunk feladatainkat ellátni, az auditálás társaságunk számára indokolatlan költséget, fölösleges procedúrát okozott csak, az auditálás nélkül azonban veszélybe került volna társaságunk működési engedélye és bírságot is kellett volna fizetnünk.” Vagyis gyakorlatilag bevallották, amit eddig is sokan sejtettek: a Hunguard nélkül is működött minden, és nem a szolgáltatók, hanem inkább a kivételezett vállalkozás érdekeit helyezte előtérbe a kormány a jogszabályi környezet kialakításával.

Nincs vége

A vállalkozás profiljára szabott törvényeknek is köszönhető, hogy a tulajdonosok csak a 2015-ös bevételekből (a 2016-ra vonatkozó számok még nem ismertek) 253,8 millió forint osztalékot szedhettek ki a Hunguardból. E pénz jelentős része a máltai, vagy az a mögött álló ciprusi cégnél landolhatott, ahonnan aztán isten tudja, hová került. Történt mindez a rezsicsökkentés (sőt: rezsiharc! szabadságharc!) paravánja mögött. Közben a kormány arról is gondoskodott, hogy ne legyen tiszavirág-életű a Hunguard remek biznisze. A tanúsítványok csak határozott ideig, a szerződések döntő többségében 2017 végéig érvényesek, és amellett, hogy a közbenső években felügyeleti díjat kap a cég, idén újra kell kötni a megállapodásokat – így futhat tovább a Fideszhez közeli offshore-hátterű vállalkozás szekere.

Viszik a teljes pénzügyi szektort is

Tavaly szeptemberben került nyilvánosságra a pénzügyi intézmények, biztosítók, viszontbiztosítók, befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszereinek auditálására jogosult szervezetek listája, amely meglehetősen egyszínűre sikeredett, mivel csak a Hunguard Kft. szerepel rajta. Az eljárás kísértetiesen hasonlított a fentiekben taglaltakra: a szektort szabályozó kormányrendelet előbb szűkre szabta a konkurencia mozgásterét, majd kiderült, hogy csakis a kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező vállalkozás lehet a befutó, és az végezheti a teljes hazai pénzügyi szektor informatikai rendszereinek a tanúsítását is.

 

Neked ajánljuk

Lehet, hogy végleg leáldozott a Golden Globe-nak

  • Gábor Áron

Korrupció, bennfentesség, rasszizmus és szexizmus – a Golden Globe-ot odaítélő szervezetet érő vádak miatt úgy néz ki, jövőre elmarad a díjátadó tévés közvetítése, ezzel pedig maga a díj is eltűnhet a süllyesztőben.