Az elmúlt pénteken sok ezer iskolában szóbeli tájékoztatót tartottak a küszöbön álló pedagógusbér-emelésekről. A fővárosból, dunántúli és alföldi településekről szerzett információink szerint a felvilágosítás ellenére nem oszlott a köd, miközben minden érintettel aláíratták egy ívet, hogy meghallgatták és megértették a tájékoztatót. „Tragikomikus helyzet állt elő nálunk. A megfélemlített és rövid pórázon tartott intézményvezető nem mert kérdezni a tankerület megjelent vezetőjétől, ő pedig az általános tájékoztató után feltett konkrét kérdéseink egyikére sem tudott válaszolni. Lehangoltan jöttünk el” – mondta a Narancs.hu-nak egy alföldi megyeszékhely középiskolájában reáltárgyakat oktató, neve mellőzését kérő tanár.
Egy dunántúli gimnázium tanára arról beszélt portálunknak, hogy a beszámoló nagyjából annyiból állt: elmondták, amit egyébként már tudtak, hogy a gyakornok, a Pedagógus I., a Pedagógus II., a mestertanár és a kutatótanár kategóriában mennyi lesz a jövőbeli bér bruttó értékének alsó határa. Ezek összegszerűen a következők: 528 ezer, 538 ezer, 555 ezer, 630 ezer és 750 ezer forint. Kutatótanárból vidéki tankerületenként nagyon kevés van, a fővárosban sem sokkal több. Ám azt nem közölték, hogy adott esetben az alsó határtól mennyiben, milyen objektív és szubjektív szempontok alapján térhet el a fizetés, és mekkora pénzügyi keret van erre a tankerületeknek. Emellett szó sem esett arról, hogy jelenleg mindenkinek egyéni besorolású a bére, amely tartalmazza a pótlékokat is. Csupán annyi hangzott el, hogy a februári bértömeg 32,2 százalékkal lesz több, mint a tavaly novemberi. Annyival, amennyit Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be tanári béremelésként a múlt év december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Árnyalja a képet, hogy nemrégiben a Fidesz-KDNP-kormánnyal baráti viszonyt ápoló Nemzeti Pedagógus Kar közzétette, az egyes tanári kategóriákban mekkora béremelés várható ebben az évben. Ebből nem kevesebb derült ki, mint hogy a jelzett 32,2 százalékos emelkedés csak a gyakornok besorolású tanároknál valósul meg. A Pedagógus I.-ben 31,2, a Pedagógus II.-ben 29,2, a mestertanárok esetében 21,2, míg a kutatótanároknál 17,2 százalék. Ez a szórás is jól mutatja, hogy a pályán eltöltött évek ellenére sokkal inkább összezáródik a mezőny, míg a differenciális jóval kisebb teret kap. Egységes, közel egyharmados béremelésről pedig szó sincs.
Egyben a kellően át nem gondolt és ki nem érlelt rendszer arra is példát mutat, hogy egy gyakornok kategóriában lévő kezdő tanár, ha 25 év alatti, s erre sok példa lehet, nettóban többet kap, mint a pedagógus pályán 20-25 éve nagyon jó eredményekkel tanító mester kategóriájú kollégája. Ennek magyarázata abban áll, hogy aki 25 év alatti, annak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetnie, így a társadalombiztosítási (tb) járulék és a szociális hozzájárulási (szocho) adó megfizetése után bruttó 528 ezer forintos fizetéséből 431 ezer forint érkezik a számlájára. Míg a 630 ezer forintos bruttó bérrel rendelkező mester kategóriás tanárnak csupán 419 ezer forint jár. Ő ugyanis megfizeti az szja-t. „Képzeljük el azt az esetet, hogy egy, az egyetemi tanulmányainak utolsó évét végző fiatal levelező tagozaton folytatja, abszolút zöldfülüként kerül az adott középiskolába, és mégis többet keres, mint az a kollégája, aki két évtizede ott van, jól tanít, szeretik és becsülik, mert minden a kisujjában van” – mondta a hangjában elképedéssel a Narancs.hu-nak egy tiszántúli iskola tanára.
A pedagógus hozzátette, ebben a rendszerben az is elképzelhető, hogy egy, a nyugdíjazás előtt álló mestertanár a mai besorolása és pótlékai miatt ma többet keres, mint az új bértábla alsó kategóriáját jelentő bruttó 630 ezer forint. Fizetése visszacsúszhat ide. Ez pedig azt jelentheti neki, hogy a „minden idők legnagyobb hazai pedagógus bérelemelése” közepette csökkenni fog a fizetése. Az érem másik oldala, hogy a ma kezdőként, így gyakornok kategóriában, rossz fizetési besorolásban dolgozó, hátrányos helyzetű térségben (plusz 20 százalék), egyetemi diplomával (plusz 2 százalék) és hiányszak miatt (fizika, matematika, kémia, biológia, plusz 4 százalék) anyagilag is előnyben részesített fiatal tanár bére az új fizetési határ miatt akár 60 százalékkal is emelkedhet.
A vázolt és a hazai tanári kar számára nem éppen megnyugtató képet azonban még tovább árnyalhatja, sőt ronthatja a múlt csütörtökön megjelent kormányrendelet. Ez a „tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről szól”. Lényege: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány eltérhet a pedagógusok új életpályájáról szóló tavaly elfogadott törvény egyes rendelkezéseitől. Ez elvben lehetőséget ad a pedagógusbér emelésének átmeneti átírására, de akár felfüggesztésére, vagy rengeteg olyan jogi, szabályozási és fizetési kiskaput nyithat meg, ami kedvezőtlen lehet a tanártársadalom számára. Az mindenestre nem igaz, hogy valamennyi tanárnak egységesen harmadával nő a keresete, jóllehet a kormány kommunikációja ezt a narratívát erősíti.
