Lánczi Tamás megmondta, milyen „aspektusokra” figyelnek

  • narancs.hu
  • 2024. január 23.

Belpol

„Továbbá ott van még a média kérdésköre is” – magyarázta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal azért fog dolgozni, hogy megakadályozza „a Magyarországgal szemben dolgozó erők” beavatkozását a magyarok életébe, hosszú munkára készül, mivel ezek az erők „nem fognak egy csapásra megszűnni”, az is elképzelhető, hogy az Európai Unió eljárást indít Magyarországgal szemben e hivatal létrehozása miatt – fejtette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Lánczi Tamás, a hivatal vezetője.

A Lánczi Tamás: Résen kell lennünk című cikk arról szól, hogy a világban most nem csak a háború, kereskedelmi konfliktus, hanem a kulturális harc is veszélyezteti a nemzetállamokat, és a magyarhoz hasonló méretű közösségek számára nehéz időszak következik, ezért kell résen lenni. „A térségben sokan értik ezeket az összetett kihívásokat, ugyanakkor Magyarország volt az első, amely erre intézményes választ is adott” – mondta Lánczi.

Beszélt arról, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal maga nem fog nyomozni, mert

nem titkosszolgálat, rendőrség vagy ügyészség, viszont együttműködik ezekkel az állami szervekkel, információkat kér tőlük, 

„amelyeket elemezhet a hivatal, ezeket az elemzéseket pedig időről időre közre fogja adni. Ezenfelül javaslatokat fogalmazhat meg a döntéshozók számára, ha úgy látja, hogy jogszabályt kell alkotni a magyar szuverenitás megvédéséhez”.

A hivatalnak szankcionálási jogköre sem lesz, legfontosabb eszköze és fegyvere a nyilvánosság – folytatta Lánczi, és rátért, milyen „aspektusai” vannak a szuverenitásnak: gazdasági, politikai és kulturális. „Továbbá ott van még a média kérdésköre is. Ezekben a dimenziókban is kutatásokat és vizsgálatokat fogunk végezni, hogy ezeken a területeken milyen mértékben érvényesül a magyar szuverenitás” – mondta a hivatalvezető.

A 444 az interjú kapcsán arra emlékeztet, amikor az úgynevezett szuverenitásvédelmi, valójában inkább megfélemlítési törvény készült, a kormány politikusai nem fogalmaztak egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy e jogszabály a független sajtót is érinti-e.

Bár Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter novemberben a média egy részét is a magyar érdekek ellenségeként állította be, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a törvény nem érinti a sajtószabadságot, és utóbb Varga Judit is úgy beszélt, a törvény egyáltalán nem érinti a magyar média munkáját. Orbán Viktor miniszterelnök egyszer szóba hozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájával összefüggésben a sajtót, máskor sejtelmesen fogalmazott erről.

A média szót mintha Lánczi Tamás is kerülte volna mostanáig.

Több szerkesztőség, köztük a Magyar Narancs decemberben közzé tett közös nyilatkozata egyértelművé tette, hogy bár a törvény betűje szerint nem a média működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.