Orbán Viktor csütörtöki évi egyszeri nemzetközi sajtótájékoztatóján tartott expozéjában arról beszélt, hogy a 2023-as év a nagy küzdelmek éve volt a háború, a növekvő terrorfenyegetettség, a migráció, az infláció, valamint Brüsszel miatt. Cél volt, hogy a háborún kívül kell tartani Magyarországot, a terrorfenyegetettséget is távol kell tartani tőle, a migrációt meg kell fékezni, az inflációt le kell törni, Brüsszellel pedig meg kell egyezni „dacára a gáncsoskodásnak”. Orbán szerint az infláció, a háború, a migráció, valamint a terrorfenyegetettség kérdésében sikerrel járt el a kormány.
A miniszterelnök szerint 2023-ban a családok is nagy küzdelmet folytattak a szankciók és az ezt követő energiaáremelés miatt, ami veszélybe sodorta a bérek, valamint a nyugdíjak értékét, de Orbán szerint a nyugdíjakat sikerült megvédeni, és a béreket is nagyobb arányban védték meg, mint ahogyan az az év közepén látszott.
A 2024-es évet illetően a cél, hogy a családok újra a politika középpontjába kerüljenek. Megemlítette a CSOK Plusz programot, valamint minimálbéremelést is. A nyugdíjak értékét szerinte garantálják, sőt, szerinte némi emelkedés is bekövetkezhet.
Orbán szerint egy három éves bérfejlesztési programot is el tudnak indítani a tanárok és óvónők érdekében.
A jövő évi európai parlamenti választásokról is beszélt a miniszterelnök. Mint mondta, mindenki ismeri a kormány véleményét arról, hogy mi folyik Brüsszelben. A „brüsszeli bürokraták” buborékban élnek, Brüsszel vak, nem látja a valóságos életet, a problémákat. A '24-es választások célja szerinte az, hogy kinyissák Brüsszel szemét, változást akarnak elréni.
Orbán Viktort főleg Ukrajnával és az Európai Unióval kapcsolatos álláspontjáról kérdezték. Mint mondta, Magyarországnak van a legfrissebb, legjobb minőségű igazságügyi rendszere, amiről „most kaptak papírt” az Európai Bizottságtól (EB), ezért nem tart attól, hogy indul egy újabb hetes cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen, amellyel jogokat vonhatnak el.
A miniszterelnök szerint az Ukrajnának adandó pénzügyi támogatást nem szeretnék semmilyen pénzügyi kérdéssel összekötni. Orbán szavai szerint minden vitát úgy kell lerendezni, hogy ha valakivel bajod van, akkor vele beszéld meg. „Bajod van a magyarokkal, majd megbünteted a magyarok gyerekeit, ezt rendkívül hitvány dolgonak tartjuk” – mondta Orbán, utalva ezzel az Erasmus-ügyre. Szerinte az Ukrajnának adandó támogatás ügyében akkor tudnak megállapodni, ha van önmagában értelmes döntés, mert ha hozzányúlnak az unió költségvetéséhez, akkor abból bajok származnak, a magyarok pedig csak annyit szeretnének, hogy ami benne van, azt hajtsák végre, vagyis az előírt támogatásokat adják oda Magyarországnak. Ha módosítgatni kezdik, akkor megjelenik a magyar érdek is.
Magyarország számára 10,2 milliárd eurós támogatást szabadított fel az EB, de Orbán szerint ebben a kérdésben nyilvánvaló zsarolás zajlik, szerinte az Európai Parlament zsarolja Magyarországot, ugyanis egyes képviselők azt szeretnék, ha Magyarország egyetlen fillért sem kapna, és megfenyegették a Bizottságot, hogy amennyiben mégis adnak pénzt, úgy elmozdítják az EB elnökét, Ursula von der Leyent. A miniszterelnök szerint a kormány nem tud tenni nagyon sokat ebben a kérdésben, ugyanis az európai intézményrendszer középpontjában a Bizottság áll, ha megzsarolják, akkor azzal hatni tudnak rá, miközben Magyarország minden kérdésben együttműködő.
Szóba került, hogy Orbán kivonult a teremből, amikor a tagországok Ukrajna uniós csatlakozásáról szavaztak. Orbán azt mondta, a magyar elnök nem tud kivonulni, maximum kimenni, kivonulni csak a francia elnök vagy a német kancellár tud, de a kimenetelével elérte, hogy az álláspontját fenntartsa, miszerint a csatlakozás rossz döntés, de közben nem ágál a többi tagállam akarata ellen. Ezt megelőzően nyolc órán keresztül próbálkozott, hogy meggyőzze a többieket, hogy amit tenni készülnek, az egy hiba. Arról, hogy kinek az ötlete volt az, hogy ne legyen a teremben, Orbán most azt mondta, hogy tanácskozott erről Ola Scholz német kancellárral, azután lett ez a lépés.
Ukrajna csatlakozásáról azt mondta, nem lát a jövőbe, nem tudja biztosan, hogy mi fog történni, de a migráció ügyében is mindent megtett, hogy ne hozzák meg azokat a döntéseket, melyekből nagy baj lett. Szerinte mindenki a magyarok ellen van, de majd meg fogják látni, hogy ebből nagy baj lesz.
Megkérdezték Orbánt arról is, hogy miért késlelteti a svéd NATO-csatlakozást a parlament? A miniszterelnök szerint nincs török-magyar megállapodás, amiről sokan beszélnek, a két ország egymástól függetlenül hoz ebben a kérdésben a döntést. Szerinte a helyzet az, hogy a magyar képviselőknek „nincs nagy gusztusa” megszavazni a svéd csatlakozást, ugyanis miután Finnország csatlakozását jóváhagyták, akkor egy nappal később beperelték Magyarországot a finnek egy másik ügyben.
A "szuverenitásvédelmi" törvényről is beszélt Orbán, amivel kapcsolatban azt mondta, nem történt még semmi, félelmekről beszélünk.
„Én nem magam által gerjesztett félelmek árnyékában élek”
– fogalmazott. Mint mondta, „a baloldalon több százezer dolláros külföldi behatás” jelent meg, és azon dolgoztak, hogy semmilyen kiskapun keresztül ne lehessen külföldi támogatást szerezni egy kampányhoz. Úgy véli, a szabályozás nem fog légmentesen, hibátlanul működni, de majd megvitatják a tapasztalatokat.
A pedagógusok béremelésével kapcsolatban azt mondta a miniszterelnök, hogy egy hároméves bérfejlesztő programot terveznek, amennyiben „Brüsszel kifizeti egy bizonyos százalékát”. A program értelmében 2024 januárjában, 2025 januárjában és 2026 januárjában lesz emelés, jövőre 32,2 százalékos. A pedagógus átlagfizetés '26-ban 800 ezer forint lesz Orbán szerint.
Szóba kerültek további családügyi intézkedések, Orbán azt mondta, ő minél előbb szeretné a babaváró támogatás kibővítését, illetve adómentességet szeretne adni a háromgyermekes anyáknak is, de Varga Mihály nagyon szigorúan fogja a költségvetést, ezért nem biztos, hogy ez jövőre meglesz. Úgy fogalmazott, hogy mindenképp szeretné legkésőbb a ciklus végéig (vagyis 2026-ig) bevezetni a háromgyerekes anyák adómentességét.
A Budapest Airport megvásárlásáról azt mondta, óriási verseny zajlik a világban a turizmusért, Magyarországon a GDP 10-11 százalékát a turizmus adja. Ebben kulcskérdés a légiközlekedés, amelyben Magyarország nagy hiányt szenved, nem tudja tartani a lépést, sőt, be sem nevezett a versenyben. A kormány nem állítja magáról, hogy tudna egy repteret működtetni, ezért találtak egy francia parntert. A reptér vásárlásával kapcsolatos bejelentés bármelyik nap megtörténhet, elmondása szerint csak azért tart ilyen sokáig a tárgyalás, mert sok cég, hitelek, bankok az érintettek, és mindent le kell tisztázni.
Egy kérdésre adott válaszából kiderült az is, hogy a kormány arra készül, hogy eladja a Magyar Bankholdingon belüli részesedését, Orbán ezt sürgetné, de Nagy Márton még nem tartja elérkezettnek az időt.
Szóba került a Rákosrendezőre tervezett "mini-Dubaj" vagy "maxi-Dubaj" terve is, Orbán erről azt mondta, szerinte hívják a helyet magyar néven Rákosrendezőnek, de amúgy nem kell a magyaroknak folyton miniként hivatkozniuk a dolgaikra, ha a magyarok csinálnak valamit, az ne kezdődjön úgy, hogy mini, hanem legyen inkább maxi. A konkrét tervekről azt mondta, a terület egy szégyenfolt a jelenlegi állapotában, és egy arab ország kereste meg a kormányt azzal, hogy kezdene vele valamit.
Lázár János építésügyi miniszter szerint „régi kommunista reflexek” vannak amögött, hogy Novák Katalin köztársasági elnök elmeszelte a kastélytörvényt. Orbán Viktor szerint a kormány az államfő személyétől függetlenül mindig megadja a tiszteletet, a kormány összességében tiszteletteljes Novákkal szemben. Lázár (és Pesty László) azt is mondta a közelmúltban, hogy a Fideszhez sok hitvány ember is csatlakozott, de Orbán szerint akit ebben a közösségben ismer, az kivétel nélkül derék ember.
Kérdésre azt is elmondta, hogy a Fidesz tavasszal, legkésőbb márciusban jelöl főpolgármester-jelöltet. Budapesten a legnagyobb politikai erő a Fidesz-KDNP, mégha nem is érik el az 50 százalékot, de ezen majd dolgozni fognak.
A miniszterelnököt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való októberi pekingi találkozójáról is kérdezték. Arról, hogy ki kezdeményezte a találkozót, vagy hogy visszautasíthattta volna-e a Putyin hívását, azt mondta, a magyar miniszterelnök bárkit visszautasíthat, de Pekingben ő is kezdeményezte volna a találkozót, ha már mindketten ott voltak, de végül az oroszok kezdeményezték, találkoztak a szándékaik. Mint mondta, azt kérdezte Putyintól, hogy készen áll-e a tárgyalásokra a béke érdekében.
Orbán a pekingi sajtótájékoztatón az Ukrajnában zajló háborút „katonai hadműveletnek” nevezte, amit most Budapesten a nemzetközi sajtótájékoztatón is megerősített:
szerinte a szomszédos konfliktus katonai hadművelet, ugyanis nem történt hadüzenet a felek között.
Arról beszélt, hogy ha lesz hadüzenet, akkor lesz háború, és akkor az általános mozgósítást vonna maga után, amit nem kíván senkinek. Később erre ismét visszakérdeztek, amikor is Orbán megismételte, hogy az orosz törvények szerint a háborúnál kötelező sorozás van, és erről nincs szó, ezért az orosz törvények értelmében csak katonai hadművelet, ami történik. Azt is mondta, szívesen használja a katonai művelet kifejezést, ahogyan a háborút is, akár Putyin mellett is.
A Fidesz európai parlamenti jövőjével kapcsolatos kérdésekre válaszul Orbán elárulta, hogy nem annyira az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportjával keresik a kapcsolatot (melynek tagjai Orbán európai szövetségesei, például Marine Le Pen és Matteo Salvini pártja, az Osztrák Szabadságpárt és a német AfD), hanem a magát "eurorealistának" nevező Európai Keresztények és Reformerek (ECR) csoporttal tárgyalnak, ennek tagja többek között a lengyel PiS, az olasz Giorgia Meloni pártja vagy a spanyol Vox.
Orbán szerint azért volt Magyarországon a legnagyobb az infláció, mert az ország kitettsége nagy a külföldről érkező energiaforrásoknak, amit csak szűk körben tudnak korlátozni.
Karsai Dániel alkotmányjogász aktív eutanáziával kapcsolatos küzdelméről azt mondta, ez egy emberi kérdés, megrázó emberi sors látszódik előttünk. Az érintettel vannak, együtt éreznek vele, és ha meg is engedi nekik, imádkoznak is érte. Az eutanáziával kapcsolatban nem foglalt állást, arról beszélt, hogy be van adva egy népszavazási kérdés, majd az dönt.
Szóba került Mészáros Lőrinc 27 milliárdos yachtja is, amiről még a nyáron készültek felvételek. Orbán megismételte a szokásos mondatát, miszerint üzleti ügyekkel a kormány nem foglalkozik, csak gazdaságpolitikával. Ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter év közben még azt mondta, „kisebb hajó, nagyobb szerénység”, amit Orbán most azzal toldott meg, hogy „a szerénység mindig jól jön”.
Megkérdezték Orbánt az olaszországi kitérőjéről is, amit egy honvédségi repülőgéppel tett meg. Mint mondta, mindig közzéteszik, hogy hol tartózkodik. Mikor arról faggatták, hogy ez magánút volt-e, akkor azt mondta, bárhová megy, mindig védelem alatt áll, a munkarendje 0-24 órában szabályozott rendszerben működik, és azt is elismerte, hogy ez közpénzből történik.
Szerinte nem éltek vissza a hatalommal azzal, hogy a közelmúltban módosították az önkormányzati törvényt, amely a közelgő önkormányzati választási rendszert is módosítja. Szerinte nincs olyan jogszabály, ami ezt tiltaná, de szerinte egyébként is a morális határ fél évvel a választások előtt van, vagyis ennyi időn túl még nincs probléma a választási törvények módosításával. Kérdésre nem ígérte meg, hogy nem fogják már fél éven belül módosítani a választási szabályokat, csak azt ismételte meg többször is, hogy ő már nem szeretné.
Rákérdeztek arra is, hogy mit szól ahhoz, hogy Borkai Zsolt is tervez indulni Győrben a polgármester-választáson. Orbán szerint ő nem győri, de ha az lenne, akkor egy másik lehetőséget keresne magának.
