Nem mondhatnánk, hogy túltaktikázták volna magukat a sztrájkolók a Malévnál. Múlt hét elején az anyavállalat azt mondta: 7 + 2 százalékos béremelés, és pókerarcot öltve ehhez tartotta magát egészen péntekig, amikor szomorúsággal vegyes pókerarccal belengette: kész, vége, bezár a bazár.

Nem mondhatnánk, hogy túltaktikázták volna magukat a sztrájkolók a Malévnál. Múlt hét elején az anyavállalat azt mondta: 7 + 2 százalékos béremelés, és pókerarcot öltve ehhez tartotta magát egészen péntekig, amikor szomorúsággal vegyes pókerarccal belengette: kész, vége, bezár a bazár.

A aeroplexes szerelők büszkén azzal kezdték, hogy 15 százalék. Aztán pénteken egy kicsit megrettenve, de határozottan bemondták: na jó, legyen 7 + 2, ám feltételeket szabunk. Hegedűs Tamás, a Repülőgép Műszakaiak Független Szakszervezetének ügyvivője szerint számítottak arra, hogy előbb-utóbb leáll a forgalom. Hiszen ebben áll az erejük.

Az állami tulajdonú Malév Rt. - és a tulajdonában lévő Aeroplex Kft. - megszűnésével kapcsolatos hangok azonban a jelek szerint rendesen megzavarták a nyolcszáz sztrájkoló mérnököt és szerelőt. Egyelőre nem látni,

ki blöffölt nagyobbat

Az biztos, hogy nem egészen egy hét alatt tökéletesen világos lett mindenki számára: nemzeti vállalatunkat csak egy paraszthajszál választja el a működésképtelenségtől. Egy ilyen vállalatnál már az is nagy dolog, ha felszállnak a gépek; ennek pedig egyenes következménye, hogy a szerelőknek sem lehet stabil a helyzetük.

Múlt csütörtökön, amikor a Narancs ellátogatott Ferihegyre, egy neve elhallgatását kérő Aeroplex-mérnök még magabiztosan beszélt nekünk céljaikról, munkakörülményeikről. Akkor azt mondta: nem tartanak elbocsátásoktól, sőt egyre inkább szükség van rájuk. Tizenkét százalékos béremelés számukra elfogadható tárgyalási alap, és három okot nevezett meg, miért sztrájkolnak.

Ahogy ők látják, a Malév pár héttel ezelőtti sikertelen privatizációjának hátterében (egyetlen vevőt sem érdekelt a cég) részben az áll, hogy a Malév idehozta a Lufthansát, és közös vállalatot hoztak létre a repülőgépek karbantartására, szerelésére. A tervek szerint idén szeptemberben indulna a cég; a Malév a négy hangárjából kettőt be is vitt apportként a közös üzletbe. Informátorunk szerint repülőskörökben nem túlságosan szeretik a németeket "aggresszív, nyomulós" stílusuk miatt.

"Öngyilkosnak" látják a Malév gazdálkodását: nincs saját repülőgépe, hanem offshore cégein keresztül bérli azokat napi tízezer dollárért. A Malév flottájának, a 11 darab Boeing-737-esnek, a 3 darab Boeing-767-esnek és a 6 darab Fokker-70-esnek gyakorlatilag állandóan a levegőben kell lennie, hogy a vállalat anyagilag a felszínen maradjon. Nincs tartalék gép, illetve a Tupoljevek elvileg azok, de éppen most fogják leselejtezni őket.

A haramdik ok, hogy az Aeroplex nyereségét, ami tavaly mintegy hatszázmillió forint volt adózás után, lenyeli az anyacég. Méghozzá úgy, hogy a nyereségnek megfelelő karbantartási számlát meg nem fizeti ki nekik. A sztrájkolók különösnek tartják, hogy a Malévot mennyire nem segíti az állam: például a repülőtérre behozott alkatrészekre vámot kell fizetnie a cégnek, pedig a repülőtér vámszabad területnek minősül. Az is érdekes, hogy a Malév ugyanolyan feltételekkel kap tőlük szolgáltatásokat, mint egy nyugati légitársaság.

Forrásunk szerint Antal Erzsébet, a Malév vezérigazgatója minősíthetetlen hangnemet ütött meg, amikor a sztrájk kezdetekor azzal vádolta meg az Aeroplex dolgozóit, hogy rosszul dolgoznak, lopnak, némelyikük még autót is vett a lopott javakból. Szerinte az sem áll meg a lábán, hogy a szerelők a Malévból élnek jól. A nyereség ugyanis főleg a külföldi megrendelésekből folyik be, nem a Malévtól. Ehhez képest bérük alig követi az inflációt: nettó átlagbérük 80 és 150 ezer forint között mozog.

A sztrájk alatt

a Malév azzal próbálkozott, hogy a repülőgépek karbantartását más reptereken végeztesse el. Varsóban hajlandók voltak erre, Bécsben már kevésbé, de végül is mindegy volt, hiszen csak néhány napos haladékot szerezhetett magának a társaság. Péntek délután már minden Malév-gép állt. Egyrészt működött a szakszervezeti szolidaritás, másrészt nem tudták vállalni a sok megrendelést. A legutóbbi sztrájk alkalmával, 1993-ban a Malév külföldről hívott szerelőket, de azok, amint megtudták, hogy miért hívták Ferihegyre őket, azonnal visszafordultak. Ilyen trükkel most nem is próbálkozott a vállalat. A sztrájk 1993-ban három napig tartott, és teljes siker koronázta.

Hegedűs Tamás szakszervezeti vezető alapvetően most is elégedett az akcióval, még akkor is, ha bérkövetelésüket nem tudták érvényesíteni. Sikerült viszont bezsebelniük egy ígéretet két hangár felépítésére, és megállapodni abban, hogy áttérnek a repült óraszám utáni elszámolás rendszerére, azaz nem lehet elszipkázni tőlük a megtermelt nyereséget. Megígérték nekik azt is, hogy nem váltják le fél-másfél évente az Aeroplex vezetését, ami hosszú távon elég biztató - mondta.

Eredmény ez is.

- kr -