Rádiófrekvencia-osztásra várva: Hullámverés

publikálva
2001/7. (02. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Anégy pályázó közül három - a katolikus Mária Rádió, a romáknak szóló Rádió© és az alternatív-közösségi Tilos Rádió - már tavaly februárban megmérkőzött volna, ha a meccset a bírák le nem fújják. Az akkori - még az előző kormány idejéből megörökölt - összetételű médiatestület, Révész T. Mihállyal az élen, már az új politikai széljárásnak kitéve szavazástechnikai bravúrral (3-3-3 voks, hogy szó ne érje a ház elejét) adott utódainak egy év laufot. Tímár János, az SZDSZ által delegált testületi tag emlékei szerint egyetlen olyan kérdésben nem született akkoriban döntés, amelyben a MIÉP-pel megtoldott kormányzati oldal nem értett maradéktalanul egyet.

Anégy pályázó közül három - a katolikus Mária Rádió, a romáknak szóló Rádió© és az alternatív-közösségi Tilos Rádió - már tavaly februárban megmérkőzött volna, ha a meccset a bírák le nem fújják. Az akkori - még az előző kormány idejéből megörökölt - összetételű médiatestület, Révész T. Mihállyal az élen, már az új politikai széljárásnak kitéve szavazástechnikai bravúrral (3-3-3 voks, hogy szó ne érje a ház elejét) adott utódainak egy év laufot. Tímár János, az SZDSZ által delegált testületi tag emlékei szerint egyetlen olyan kérdésben nem született akkoriban döntés, amelyben a MIÉP-pel megtoldott kormányzati oldal nem értett maradéktalanul egyet.

A dilemma tavaly óta súlyosbodott. Az ORTT testületében persze nem pártok ülnek, hanem pártdelegáltak: olykor a különbség nem látszik, olykor meg igen.

Tilos

Roppant kínos volna az egykori földalatti szabad rádiót újfent betiltani. Miközben a jobboldalon sokak szemében tenyérbemászóan szabadszájú és nemzetietlen az egész Tilos-bagázs. Másfajta logikát követve viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy Budapest kulturális életéből már kitörölhetetlen a Tilos - műsoraival, a partikkal, a Tilos Rádión nevelődött DJ-kel, a majd az egykori Blue Box helyén üzemelő Kultiplex kultúrközponttal.

A Tilos finanszírozása megoldott, stábja átlátható. A műsor 80-90 százaléka élő, jó néhány programjuk interaktív. A műsorkészítők számára a rádió kétségkívül "part-time-job"; a rádiózást nem pénzért, hanem többek között önkifejezésként gyakorolják. Czabán György kuratóriumi tag (filmes, lásd: Országalma, A kis utazás, Feri és az édes élet) szerint még sosem merült föl, hogy mégiscsak jobb volna honoráriumért dolgozni. A kuratóriumban tevékenykedik még Kovácsy Tibor (lapunk olvasószerkesztője), Tóth Pál zenész, "őstilosos" (a polgári életben villamos jelzőtáblákban utazik), valamint Tóth Bence menedzser. A kuratórium elnöke Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője, az RTL Országház című politikai háttérműsorának főszerkesztője (és lapunk egykori munkatársa). (A Narancs jelenlegi gárdájából műsorkészítőként hárman érintettek Tilos-ügyben.)

A rádiót a Tilos Kulturális Alapítvány működteti évi 20-30 millióból. A fő finanszírozó tavaly az ORTT volt, amelyhez frekvencia hiányában is lehetett pályázni kábelrádióként, valamint konkrét műsortervvel. De akadt egy kis EU-pénz is, valamint 5-6 millió az állampolgári egy százalékokból és saját bevétel is. A Tilos-bulik többnyire szépen hoznak a konyhára, akárcsak az évente egyszer egy hétig tartó Marathon-akció. (Az amerikai ötlet adaptálva annyit tesz: egy hétig nem kapsz műsort, de ha szereted a Tilost, adakozhatsz. Az egész valahol félúton van a sztrájk és a közösségi találkozó között, kis szelíd zsarolással fűszerezve.)

A Tilos adásai deklaráltan reklám- és szponzormentesek, csakis a Tilos-partikon nyomulhatnak a szponzorok (kivéve az "agresszív multik", mondja Czabán). Újabb jelentős bevételhez juttathatná a rádiót a Tilos site-jának értékesítése, mivel a weboldal látogatottsága már ma is százezres nagyságrendű; a közgyűlés felhatalmazása mindenesetre már megvan.

A Tilos szervezeti szempontból "bázisdemokratikus" intézmény. A tagság legalább félévente összeül, a közte levő időben - és a kevésbé fontos ügyekben - a kuratórium dönt. A rádiónak nincs főszerkesztője, a tagok utólagos és közösségi kontrollt gyakorolnak az egyes műsorok felett: fáradságos és nem éppen feszültségmentes módszer, de kitartanak mellette.

Tekintve, hogy a Tilos alapítói közül kerültek ki a rivális Rádió© vezetői - Kerényi György újságíró (lapunk volt munkatársa) és Németh Vladimir, a Tilos az Á volt vezetője, kultúraszervező -, mindkét helyen fölmerült: nem volna-e jobb rivalizálás helyett közösen pályázni.

Rádió©

A romarádiósok verziója szerint a tilososok nem is gondolták komolyan az egészet, mindössze néhány vezetőségi tag támogatta volna a fúziót. A tárgyalások rendre zátonyra futottak az értékes műsorsávokon való osztozkodáson: a Tilos nyolc órát adott volna a ©-nek a huszonnégyből.

Czabán György szerint Kerényiék nem tágítottak attól, hogy a reklámidő szempontjából fontos műsoridőt megkapják, arra hivatkozva, hogy a Tilos amúgy sem sugároz reklámokat. Csakhogy a reggel 6-9 és az este 16-20 óra közötti műsoridő a leghallgatottabb - nem véletlenül kedvelik a reklámozók -, a Tilos tehát nem kívánt lemondani róla.

Most tehát verseny van. A Rádió©, amely szlogenje szerint a romáknak és nem róluk szól, nem a többségi társadalmat kívánja toleranciára nevelni, hanem a kisebbség "komfortérzetét" növelné azzal, hogy fölkínálja a "pozitív azonosulás lehetőségét". A rádió "hivatása" lenne továbbá az egymástól elválasztott hagyományelemek helyett a közös cigánykultúra fölmutatása.

A Rádió© támogatói között nincs roma szervezet - hangsúlyozza Kerényi György. Mindazonáltal a stáb tagjai közül többen is kötődnek roma politikai vezetőkhöz: Setét Jenő Horváth Aladárhoz, Kerényit sokan Zsigó Jenő emberének tartják, de vannak közöttük Farkas Flórián-közeliek is. Cigány-pénz egy fillér sincs a rádióban, így elkerülhető, hogy bármely politikai irányzat is a szócsövének kívánja használni. Egyelőre főként PHARE-, Soros- és EU-támogatást sikerült összeszedni, de került néhány óriáscég is.

Kerényiék fő törekvése a Rádió© önfenntartóvá tétele. Szerintük a roma mint fogyasztó önálló entitást képez a reklámpiacon, s ezt fölismerve a szponzorok el fogják tartani a rádiót. Biztató jelnek tartják, hogy már a február 11-én indult próbaadás hírére jelentkezett szponzor, egy zálogház.

A Rádió© fenntartója közhasznú társaság. Alapító tagjai: az Autonómia Alapítvány, Kerényi György és Németh Vladimir.

A romarádió melletti esetleges döntésbe beszűrődhet a nagypolitika is. Manapság a Zámolytól Strasbourgig hazátlankodó romák miatt rajtunk a világ szeme: ilyen helyzetben játszhat az a szempont, hogy országimázsilag rosszul venné ki magát, ha nem jutna frekvenciához a diszkriminált kisebbséghez szóló Rádió©. Ráadásul az illetékes EU-bizottság országjelentése a magyar romapolitikát nem éppen sikersztoriként értékelte. Mindent összevetve jelen helyzetben még a "rosszindulatú" megközelítés is a Rádió© javára válhat: a fineszes észjárás ugyanis azt diktálhatja, hogy adjunk csak frekvenciát a romáknak, úgyis összevesznek rajta, s legalább egy ideig ellesznek magukban.

Mária

A katolikusnak mondott Mária Rádiót tavaly négy miniszternek is sikerült hírbe hoznia azzal, hogy mellette kampányolt. Igaz, azóta kettejüknek odalett a széke (Hámori József és Katona Kálmán), a többiek pedig (Dávid Ibolya és Harrach Péter) idén hallgatnak. Súlyosabb szempont, hogy a Mária Rádió lengyelországi alteregójának nem túl jó a híre (lásd keretes írásunkat), ráadásul a hazai társaság némileg fantomisztikus: se ismert, se ismeretlen nevek nem forognak közszájon. A píár-munka egyelőre abban merült ki, hogy - vélhetően a szellők szárnyán - elterjedt a hír: ez a Mária Rádió nem az a Mária Rádió, amelyik Lengyelországban szélsőséges uszító hangneméről hírhedt. A központja ugyan ennek is Rómában van, akárcsak amazé, de ez igazi Mária Rádió lesz.

A képviselőként megnevezett Dúl Géza semmilyen felvilágosítást nem kívánt adni, mondván, hogy nem szeretnék befolyásolni se a közvéleményt, se az ORTT-t.

A Katolikus Püspöki Karnál is próbáltunk tájékozódni. Veres András püspöktől annyit tudtunk meg: a Kar támogató nyilatkozatot adott az olaszországi központú hálózat részeként létrejövő magyar Mária Rádió pályázatához. Veres András nem ismeri ugyanakkor a Yes Rádió kezdeményezését, amely magát "ökumenikusnak" mondja. A püspök definíciója szerint a fogalom annyit tesz: a keresztény egyházak közötti egység keresése. Ebbe a történelmi egyházak (leszámítva az izraelitát) mellett belefér például a baptista egyház, de nem férnek bele a kisegyházak, gyülekezetek.

Yes

A Yes Rádiót alapító Bánfi László tájékoztatása szerint szándékait nem támogatja hivatalosan egyik történelmi egyház sem. (Bánfi üzletember, az egyik nagy áruházlánc vezetőjének a tanácsadója.) Leendő rádiója "ökumenikus alapokon áll", vagyis szeretne benne lehetőséget adni azoknak, "akik az egyetemleges keresztyén értékeket" vallják. Hivatalos támogatói között még kisegyházat sem tudott megnevezni, hiszen, mint mondja, "amíg nincs frekvencia, nincs miről tárgyalni". Megjegyezte viszont, hogy jó néhány karitatív szervezet jelezte együttműködési készségét, például a Református Iszákosmentő Szolgálat vagy a fővárosi hajléktalan misszió nevében Iványi Gábor.

Bánfi László majd 25 évig dolgozott a Szabad Keresztény Gyülekezetnél mint önkéntes szolgáló. 1997-ben megvált a gyülekezettől: elmondása szerint másként értelmezte a szolgálatot és az érte járó fizetséget, mint az ottani vezetők. Bánfi úgy látja: a vallásos emberek rendkívül könnyen manipulálhatók, a kisegyházakat például az amerikanizálódás veszélye fenyegeti. Miként az üzleti életben, úgy a kis gyülekezetek körében is "modern gyarmatosítás" folyik: eluralkodott a pénzközpontúság és a szigorú kézivezérlés. A vallásos életben is reformra volna szükség, a rádió ennek szellemében dolgozna: arról beszélne, ami összeköt, nem arról, ami elválaszt, és mindenekfelett: szolgálna. Interaktív műsorokat terveznek és sok-sok vidám és divatos keresztény zenét; ez utóbbi Magyarországon újdonságnak számít. Az embereknek nem minél mélyebb igehirdetésre van szükségük, hanem vigasztalásra és lelki segítségre. A jelenlegi állapot szerinti egyetlen profi rádiósuk, Szőczi János a Danubius Rádiótól jött.

A Yes elsősorban adakozásból kívánja fönntartani magát, de nem zárkózik el a reklámok sugárzásától sem - jól megszűrve persze, teszi hozzá Bánfi László, erotikus tartalmú hirdetésről például szó sem lehet. Van néhány keresztény üzletember, akikre biztosan lehet számítani, valahányszor össze kell dobni egy kis pénzt. A vállalkozók közül hárman a Yes Rádió Független Keresztény Média Alapítvány kuratóriumában is benne vannak: Kőszegi Dániel volt lelkész, jelenleg több vállalkozása van Debrecenben, valamint az alapítón kívül Harsányi Zsolt órakereskedő. Tagja a kuratóriumnak az amerikai EFCM evangélikus gyülekezet misszionáriusa, Rick Burke. Bánfi László szerint Burke azon kevés misszionáriusok egyike, akik nem akarják bekebelezni egyházukba a magyarországi híveket. Sokat segíthet ellenben egyesült államokbeli és kanadai helyismerete abban, hogy a legújabb keresztény zenéket megszerezze a Yes Rádió számára.

Ami az ORTT-t illeti: a két egyházi rádió pályázatának elvi támogatásával nem is volna baj. Vallási rádió frekvenciához juttatása régi törekvés (Eger és Miskolc körzetében van is). Budapesten különösen elkelne; erősíthetné a pozitív világlátást, derűt és vidámságot lophatna a fertelmes nagyváros hétköznapjaiba. A pillanat is megfelelő, hiszen mikor is kapjon lehetőséget egyházi adó, ha nem éppen a - hogy is mondjuk csak - "kereszténydemokrata" kurzus idején.

Az ORTT a tervek szerint a héten napirendre tűzi a nonprofit rádiók ügyét. Nem kizárt azonban, hogy a testületi tagok életében egy hosszasabb influenzás időszak köszönt be, s így mégsem születik döntés. Legalább lenne idő átgondolni azt az újabb s többek számára rokonszenves ideát, miszerint a sávmegosztás lenne a legjobb megoldás. Szép is lenne: egy cigány, egy vallási meg egy pimasz. Az egész város azt hallgatná.

Mihalicz Csilla

A lengyelországi Radio Maryja

(RM) ötlete bolond gondolatnak tűnt annak idején: egy vallási tömegrádió, amely magántulajdonú, de nem kereskedelmi, és kizárólag hallgatóinak adományaiból tartja fenn magát. Az RM végül is 1991 decemberében kezdett el sugározni: most, idestova kilenc év múltán vagy száz lengyel és néhány amerikai városban rendelkezik adóval, de - a műholdas műsorszórás révén - fogható Észak- és Közép-Amerikában és Európában is.

A rádióállomás tulajdonosa, a redemptorista rend lengyelországi létrehozója és igazgatója a hallgatók körében feltétlen tekintélynek örvendő, karizmatikus Tadeusz Rydzyk atya. A rádió célja, amint az az egyik sajtóanyagából kiderül, "a három forrásból: az imádságból, a mindennapi katekézisből és a hallgatókkal való kapcsolattartásból táplálkozó evangelizáció". Az adót megalapításakor két pap üzemeltette, később redemptorista szerzetesek és apácák csatlakoztak hozzájuk: ma a 24 órás adásnak több mint kétszáz önkéntes világi munkatársa is van. A rádió székhelye Torunban található; naponta két szentmisét közvetítenek, bőven imádkoznak, és saját hírszolgálatot tartanak fenn, melyben szólnak világi, politikai és társadalmi kérdésekről is. Az adó nemcsak népszerű zarándokutakat szervez Rómába, de kapcsolatban áll a Nasz Dziennik című, szélsőségesen jobboldali napilappal is. Az 55 esztendős Rydzyk atya nem csak kitűnő szervező elme hírében áll, de ő számít a lengyelországi katolikus egyház legellentmondásosabb személyiségének is. 1995 nyarán, az elnökválasztási kampány startjakor az egyik jelöltet, Jacek Kuront a sztálinizmusban való bűnrészességgel vádolta, azt sugallva, hogy Kuron (az egykori kommunista, később a Szolidaritás szakszervezet egyik kulcsfigurája) csak valamiféle politikai mis en scene miatt töltött éveket a kommunisták börtönében. Ugyanekkor a rádióhallgatók egy másik jelöltet, Hanna Gronkiewicz-Waltzot, a jegybank akkori elnökét lezsidószabadkőművesezték. (Ekkor egyébként a lengyel püspöki kar meg is feddte a rádiót egy közleményében.)

1996-ban az ügyészség - néhány parlamenti képviselő feljelentése nyomán - vizsgálatot kezdeményezett Rydzyk ellen a köztársaság legfelsőbb állami szerveinek megrágalmazása miatt. Az atya ugyanis azt javasolta, hogy az abortusz liberalizálására szavazó képviselők fejét "nyírják kopaszra, mint a hitleristákkal lefekvő prostituáltakét". A nyomozás egy évig nem indult meg, mert Rydzyk egyetlen kihallgatáson sem jelent meg. Lengyelország prímása, Józef Glemp bíboros ekkor levelet intézett Rydzykhez, amelyben figyelmeztette: az atya a rádió minden népszerűsége ellenére nem tekintheti magát a törvények fölött állónak. Az ügyet végül is - "csekély társadalmi veszélyességére" való hivatkozással - befagyasztották. Nem hozott eredményt az a nyomozás sem, amely az adományokból befolyt mintegy kétszázezer márka eltűnése miatt indult, és mind a mai napig nem tudni azt sem, mi lett a gdanski hajógyár "megmentésére" a rádió által összekalapozott pénzek sorsa. A rádió körüli viharok az elmúlt időkben némiképp csillapodtak: azokat a hallgatókat, akik a püspöki kart bírálnák, kiveszik az éterből. Az RM viszont továbbra is ellenzi (a püspöki karral szemben) Lengyelország EU-csatlakozását, és a Nyugatot a lengyel termőföld és ipar felvásárlásával vádolja. Az általa a tavalyi elnökválasztáson támogatott szélsőjobboldali jelölt, Jan Lopuszanski mindazonáltal még egyszázaléknyi támogatást sem kapott, és Rydzyk azt is hiába próbálta kijárni, hogy II. János Pál 1999-es toruni látogatásakor bekukkantson a stúdióba.

Artur Sporniak

A szerző a krakkói Tygodnik Powszechny című katolikus hetilap vallási rovatának vezetője.

publikálva
2001/7. (02. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra