Hétfőn kezdődött két, korábban a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanár munkaügyi pere: Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium korábbi matematika-biológia szakos tanára, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium korábbi angoltanára a Belső-Pesti Tankerület ellen nyújtottak be keresetet az elbocsátásuk miatt.
A 444.hu beszámolója szerint a Belső-Pesti Tankerület vezetője a tárgyalás kezdetén nemhogy képmása, de neve nyilvánosságra hozatalához se járult hozzá, a per során pedig arról beszélt, hogy nem tudja, mit csinált az egyik engedetlenkedő tanár, Törökné Pethő Erzsébet a 2022-23-as tanév első napján, szeptember 1-én. Törökné előtte vallomásában elmondta, hogy aznap tanévnyitójuk volt, amin nem vett részt, de utána három óráján bennmaradt az iskolában. Mindezt gimnáziuma, a Vörösmarty igazgatójának tudtával tette.
A tankerületi vezető erre azt kezdte fejtegetni, hogy Törökné aznap kötött munkaidőben engedetlenkedett, a bírónő viszont jelezte, hogy nem erről kéne beszélnie, hanem azt a rendkívüli felmentésben rögzített tényállást bizonyítania, hogy Törökné aznap nem vette fel a munát. A tankerület igazgatója, aki korábban azt állította, nem tudja, hogy Törökné bent tartózkodott-e aznap az iskolában, határozottan azt állította, hogy Törökné aznap nem dolgozott. Ekkor
a bírónő igazmondási kötelezettségére is figyelmeztette a tankerületi vezetőt.
A tankerületi vezető jogi képviselője ugyanakkor azt fejtette ki, hogy nekik nincs is módjukban bizonyítani azt, hogy Törökné nem dolgozott, és szerinte amúgy éppenséggel Töröknének kéne bizonyítania, hogy dolgozott.
A tárgyalás első napján a két kirúgott tanárnak nagy részletességgel kellett beszámolnia arról, hogy pontosan mit is csináltak a napokon, amikor engedetlenkedtek, erről kit tájékoztattak és mikor. Elmondásukból kiderült, hogy minden esetben előre jelezték intézményvezetőjüknek és diákjaiknak, ha a tiltakozásuk miatt kihagytak egy órát, aminek helyettesítése többnyire megoldott volt – már amennyiben egyáltalán szükség volt rá, mert sok esetben az intézményvezetők rendkívüli órarend bevezetésével kezelték a helyzetet, máskor meg a tiltakozók nagy száma miatt amúgy is elmaradt a tanítás.
A tárgyaláson a két kirúgott tanár elmondta, hogy kirúgásuknak dermesztő hatása volt, a tankerület célja az volt, hogy elvegyék a többi tanár kedvét a tiltakozástól.
Úgy vélték, hogy a tankerület ezzel alkotmányos alapjogukat, a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozta.
Kirúgásukat formailag is hibásnak tartják, mivel azt nem a tankerület, csak az intézményvezető kezdeményezhette volna, márpedig ez nem így történt.
A megnevezhetetlen tankerületi vezető minderre azzal reagált, hogy a tanárok tiltakozásával "nem mindenki értett egyet", az órák elmaradása pedig a gyerekeket is sértette. Emellett egyrészt azt állította, hogy senki sem korlátozta a tanárokat véleménynyilvánításukban, másrészt hogy a tanároknak tilos politikai véleményt nyilvánítaniuk.
Az első tárgyalási napon végül még a perfelvételi szakaszt se sikerült lezárni. Sziklai Tamás, a kirúgott tanárok jogi képviselője a tárgyalás után azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy a pernek még ez a szakasza is el fog húzódni. "Nagyon alapos és hosszadalmas" eljárásra számít, így most már tippelni se mer rá, hogy mikor érhet véget.
