Ha akarták, ha nem, a tanár- és diákdemonstrációk miatt a tankerületi központok vezetői rivaldafénybe kerültek. Az irántuk ébredő közutálat és megvetés ugyanúgy az Orbán-rezsim központosító hatalomgyakorlásának a következménye, mint a közoktatás teljes szétesése.
A közoktatásban idén újult erővel kirobbant elégedetlenségi és tiltakozási hullámot – mivel a megoldásra más eszköze (például átgondolt reformkoncepciója) egyelőre nincs a központi vezetésnek –, az ígérgetések mellett hatalmi szóval akarja megfékezni a kormány.
A szervezkedésért, a polgári engedetlenségért járó retorziók (figyelmeztetések, munkahelyi elbocsátások) végrehajtása a tankerületi vezetők feladata lett. A fővárosi Belső-Pesti Tankerületi Központot irányító Marosi Beatrix arrogáns fellépése azonban oly mértékű felháborodást keltett, amely elérte magát a tankerületi intézményrendszert is – jellemző, hogy a nyilvános elérhetőségeket le kellett venni a honlapjaikról, olyan szitok- és fenyegetésáradat zúdult a tisztviselőikre.
Megjöttek
A tankerületek a 2012-ben indult gigantikus, az állami közoktatás intézményeit a minimális önállóságtól is megfosztó centralizáció termékei.
A pedagógusokra vonatkozó munkáltatói jog gyakorlása, a bérek, az infrastruktúra, a taneszközellátás finanszírozása az akkor felállított Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) került 2013. január 1-jétől – ezzel a Klik lett az ország legnagyobb munkaadója. Az önkormányzatoktól állami fennhatóság alá került iskolák és a Klik közé pedig a központ helyi szerveit, az ún. tankerületeket ékelték be, országszerte 198-at.
Bizonyára sokan emlékeznek még a különösebben nem átgondolt változtatás miatti zavarokra: az államosítás költségét jócskán alultervezték, ennek leglátványosabb következménye az volt, amikor forráshiány miatt 2015-ben jó néhány helyen több hetet is késtek a tanári fizetések. A Klik az értelmetlenségig túlbürokratizált állami nagyintézmények tankönyvi esete lett: miután az iskolákat a gazdasági önállóságuktól is megfosztották, minden egyes beszerzés miatt a tankerülethez kellett fordulni, s ez a helyzet egészen abszurd eseteket produkált (például a krétavásárlás olykor hetekig is elhúzódott, és a végén a tankerület néha nem is adott rá pénzt).
Az államosított közoktatás permanens forráshiánya föltűnő volt az állam által bőséggel támogatott egyházi iskolák jó anyagi helyzetének ismeretében. A 2015 végén a közoktatás mind áldatlanabb állapota miatt indult első nagy pedagógusi tiltakozó hullám – amelynek 2016 februárjától a kockás ing lett a jelképe – világossá tette a kormányzat számára is, hogy a Klik képtelen ellátni a feladatát. A központ 2016. december 31-én megszűnt akkori formájában. De csak a forma változott: 2017. január 1-jével létrejött a Klebelsberg Központ (KK), amely irányító szervként az átalakított tankerületi központokat felügyelte. A tankerületek számát levitték 58-ra (ma 60 van); ezek önálló költségvetéssel rendelkeznek, és lényegében az egykori nagy Klik helyét vették át. Balog Zoltán, az oktatásért akkor felelős miniszter szerint egy nagy helyett több „kicsi Klik” irányítása alá kerültek az iskolák.
A tankerületi vezetők mozgástere némileg bővült 2017 után, ám a központi elvárások teljesülését már közvetlenül rajtuk kérik számon. Mindez odavezetett, hogy a tankerületek az önálló döntési szabadságuktól majdhogynem teljesen megfosztott iskolaigazgatókat nyomasztják mindazzal, amivel „felülről” nyomasztják őket. Ezzel magyarázható az, hogy számos iskolában az igazgatók informálisan korlátozzák a sztrájkjogot, és megtiltják a polgári engedetlenségben való részvételt a tanároknak – hiszen az ilyesfajta lázadásokkal nekik kell elszámolni az előtt a tankerületi felettesük előtt, akitől az állásuk függ; éppen úgy, ahogyan a tankerületi felettesnek el kell számolnia a felügyeletére bízott iskolák viselt dolgairól még „fentebb”, ahol meg az ő állásáról döntenek.
Itt vannak
Hatvan tankerületi igazgató dolgozik a Klebelsberg Központban, de közülük csak huszonnyolcnak érhető el a szakmai önéletrajza. Pedig idő biztosan lett volna feltölteni ezeket, hiszen az érintettek jó része a kezdetektől, azaz 2012–2013 óta a közoktatási központban dolgozik. Ők a Klikből 2017 elején automatikusan átkerültek a Klebelsberg Központba; mindössze két-három olyan igazgató csatlakozott később, akik vagy nyugdíjba vonult, vagy botrányba belebukott kollégát váltottak. Utóbbira egyetlen tankerület akad, a kölcseys tanárok kirúgásával nevet szerzett Marosi Beatrixnak korábban két elődje is dicstelenül volt kénytelen távozni.
Az biztos, hogy a KK nem a pontos adminisztráció nagymestere, a tankerületi igazgatók személyét ugyanis akár többéves késéssel sem aktualizálja a weblapján – vagy ha az egyik felületen átírja, a háttér-dokumentációban továbbra is az előd szerepel. A dátumok alapján úgy tűnik, 2019-ig kellett elkészíteni az igazgatóknak a saját önéletrajzukat, aztán ez vagy felkerült az oldalra, vagy nem.
A jogszabályi előírás szerint a tankerületi igazgatónak diplomásnak kell lennie, de nem előírás a pedagógusi végzettség, például jogász is lehet igazgató. Kötelező emellett közigazgatási szakvizsgát tenni, amelyet kétéves képzéssel lehet abszolválni. A pozícióért főosztályvezetői bér jár; a bértábla alapján ennek alsó határa 500 ezer forint, a felső határa 1,3 millió forint, plusz a mindenféle juttatások, pótlékok, jutalmak.
A huszonnyolc feltöltött önéletrajz alapján elmondható, hogy a tankerületi igazgatók nagyon kevés kivételtől eltekintve láttak már tanári szobát, jó részük igazgató vagy igazgatóhelyettes is volt. Olyan is van azonban, aki életében nem tanított (László István, Miskolc), és olyan is, aki inkább a felnőttképzésben szerzett tapasztalatot, illetve vízműveknél volt főkönyvelő (Egyházi Andrea, Pápa). Természetesen fociedző is van, és a jelek szerint jól jön a stresszkezelés-tanfolyam is (Gál János, Mezőkövesd). Klikes karrierjük előtt, azaz 2012-ig többen is folyamatosan tanítottak; a megismerhető önéletrajzok alapján alapvetően karrierista extanárokról van szó.
Tipikus tankerület-vezetői életpálya, hogy valaki öt-tíz év tanítás után a közigazgatásba nyergel át, és az önkormányzat, a megyei önkormányzat, az Oktatási Hivatal szamárlétráján halad egyre feljebb; megszerzi a szakvizsgát és elfoglalja a helyét – kellemes távolságra a gyerekektől.
Az Orbán-kormány 13. évében az természetesen elképzelhetetlen, hogy az oktatásirányítás felsőközép-szintjén ne rendszerkonform személyek dolgozzanak. Ebből a szempontból az elejétől, azaz 2012-től tanker.-igazgató, idén nyugdíjba vonuló debreceni Pappné Gyulai Katalin lehet az etalon, akinek pályáját a Civishir.hu foglalta össze: vaskézzel és nem múló nyomásgyakorlással szerzett érvényt a központi akaratnak – erről egyebek közt igazgatókinevezési botrány, diktátumokat megfogalmazó jegyzőkönyvek, s efféle módszereket sérelmező tanári beszámolók tanúskodnak –, sőt még Kósa Lajost is kitüntette a kiemelkedő szakmai munkát végző pedagógusok elismerésére alapított Nemzedékek Jövőjéért díjjal.
Magatartásminták: a követők
A feltétlen lojalitásra, vagy a közvetlen politikai hátszélre egy sor példát találtunk, íme, néhány ezek közül.
Simonka György, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője öt-hat évvel ezelőtt hatalma csúcsán volt. Azt ugyan nem sikerült elérnie, hogy választókerülete centrumában, Orosházán legyen tankerületi központ, azt viszont igen, hogy a szakmailag semmit fel nem mutató embere, a nagykamarási tanító, Bánki András legyen a Békéscsabai Tankerületi Központ vezetője. Bánki működése azért is érdekes, mert a tankerület pályázatain feltűnően jól szerepel egy a NER vonzáskörzetében működő hajdúböszörményi cég, a Tömb 2000 Kft., amelynek központja 150–200 kilométerre van a csabai tankerülethez tartozó intézményektől, és a Körös-völgyben nincs telephelye. (Lásd erről: A messziről jött közeli cég, Magyar Narancs, 2019. február 14.) Ellenben Bánki Békéscsabán néhány éve medencés házat épített, és luxusautói is vannak számosak. „Ennél a volt falusi tanítónál egy vagyonosodási vizsgálat sok érdekes dolgot tárhatna fel” – mondta nem kevés malíciával egy neve mellőzését kérő intézményvezető. A békéscsabai tankerület egyik dolgozója pedig úgy jellemezte Bánkit, hogy verbálisan agresszív személyiség, aki félelemben tartja a munkatársait és az intézményvezetőket, de az iskolákba csak a legritkább esetekben jut el. Mások szerint üldözési mániája lehet, mert többször fenyegetően hangoztatta kollégái előtt: „Tudom, hogy besúgók vannak köztetek, és meg is fogom találni őket.”
Simonka György bukása óta Bánki már nem emlékszik arra, hogy a volt parlamenti képviselőnek köszönheti posztját. A tankerületi vezető ma a szülőfalujához kötődő Nagykamarási Vadásztársaság elnöke, ahol informálisan sok mindenkivel sok mindent meg lehet beszélni.
A dunakeszi tankerület vezetőjének, Szabóné Forgács Gabriellának nincs nyilvánosan elérhető önéletrajza. Egyik forrásunk szerint Szabóné „klasszikus bürokrata”, a „full átlagot” képviseli. „Amit mondanak neki, azt garantáltan végrehajtja, de ha az alatta lévő beosztottak valamit nem úgy csinálnak, ahogy azt elvárja vagy önállóskodnak, azon ki tud akadni” – fogalmazott forrásunk.
Szabóné nevéhez több kellemetlen ügy is kapcsolódik. A 2019-es önkormányzati választásokat megelőzően a csömöri iskolások testnevelésóráit az akkori fideszes jelölt, Bánhidi Balázs érdekeltségébe tartozó tornacsarnokban tartották meg. A gyerekeknek a forgalmas főút mellett egy kilométert kellett gyalogolni, amíg elértek a gazdasági övezetben található magánlétesítménybe. A helyiek felháborodása ellenére nem történt semmi, pedig az országos sajtó is írt az esetről. Változás akkor állt be, amikor az egyik szülő egy alaposan dokumentált levélben fordult a tanker. vezetőjéhez. „Másnap leállíttatta a dolgot. Ebből látszik, hogy amíg valami nincs jogilag alátámasztva és lepapírozva, addig nem lép. De az igazgatót azóta sem vonták felelősségre.”
Szabóné Forgács Gabriellának idén is kijárt a sajtófigyelem, ugyanis a gödöllői Török Ignác Gimnázium épületén a felújítási munkálatok miatt nincs tető, és a nagy esőzések idején a falakról, a konnektorokból is folyt a víz, viszont fűtés sincs, ezért több mint egy tucat termet be kellett zárni. Ám a mintegy félezer diáknak mégis be kellett járnia, mert a tankerület szerint az épület alkalmas a jelenléti oktatásra. Szabóné összehívott egy fórumot, amelyre az érintett szülők számos kérdéssel készültek, végül azonban ő maga nem jelent meg. A felháborodott szülők ezt követően tüntetést szerveztek az iskola elé. A tanker. vezetője erre berendelte Fábián Bertalan igazgatót; utóbbi később arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a több mint 700 diákot a város négy helyi intézményébe helyezik el – ezzel a tankerület lényegében beismerte, hogy a gimnázium nem alkalmas a jelenléti oktatásra.
Szabóné az egyik dunakeszi gimnáziumnak a polgári engedetlenségi mozgalomban részt vevő tanárait az internetes ügyfélkapun keresztül fenyegette meg elbocsátással.
„Háromezer pedagógus dolgozik Szegeden. Közülük egyet sem talált érdemesnek a kormányhivatal és az oktatási államtitkárság arra, hogy a szegedi tankerület vezetője lehessen” – így kommentálta a közösségi oldalon 2012 novemberében Botka László szegedi polgármester, hogy a tankerület élére a szomszédos Békés megyéből pályázó Plesovszkiné Ujfaluczki Juditot nevezték ki. Csongrád megyében a hódmezővásárhelyi, a mórahalmi, a szentesi, a kisteleki és a csongrádi tankerület élére is helyi pedagógus került – csak Szegedre nem. Ez jellemző a fideszes oktatáspolitikára – mondta Botka. Plesovszkiné a szegedi polgármester megjegyzéséről azt mondta, nyílt pályázatot írtak ki a vezetői posztra, és örömmel tölti el, hogy a pályázók közül őt találták a legalkalmasabbnak. Plesovszkiné tapasztalt vezető, Mezőkovácsházán tizenhét évig igazgatta a Hunyadi János Közoktatási Intézményt. Ám Szegeden sem kellett térképpel keresgélnie az iskolákat, mert 1985-ben a szegedi egyetemen diplomázott magyar–orosz szakon.
Plesovszkiné azóta is a tankerület élén áll. A pedagógusoknak közvetlen kapcsolatuk nincs vele, de komolyabb konfliktusról sincs hír. Ami a helyi sajtót illeti, egyöntetű tapasztalat, hogy nagyon nehéz tőle bármiféle konkrét választ kapni; mintha küldetésének tartaná, hogy leszoktassa az újságírókat a kérdezésről. „Ha válaszol egyáltalán, általánosságokat ír, amelyeket mintha a Lendvai utcában fogalmaztak volna” – mondja egy szegedi kolléga. Ám Plesovszkiné annyiban következetes, hogy a kormánypárti médiumok kérdéseire is ugyanígy reagál.
A fideszes kormányzati, közigazgatási tisztségviselők többségéhez hasonlóan a tankerületi vezetők java is kerüli a független sajtót. Például a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója, Szávai-Teleki Krisztina a közérdekű adatigénylésünkre adandó válaszát addig húzta, ameddig csak lehetett. Azt kérdeztük tőle még januárban, hogy tavaly és előtte a tankerületi központ irányítói és az intézményvezetők mekkora jutalmakat kaptak, miközben a beosztott tanároknak szerény ajándékcsomag jutott. Szávai-Teleki a 15 napos határidőt – kihasználva a törvényi maximumot – kétszer 45 nappal toldotta meg arra hivatkozva, hogy „adatkérésünk határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását”. Végül a 105. napon egy linket küldött el, amely a Gyulai Tankerületi Központ költségvetési táblázataira vezetett bennünket, ahol persze semmilyen választ nem találtunk a kérdéseinkre – arról nem beszélve, hogy ezt a linket a folyamatos időhúzás helyett azonnal is megadhatta volna. Nem mellesleg azon tankerületi vezetők, akiket megpróbáltunk jelen cikkünk írásakor megkeresni, egyáltalán nem reagáltak érdeklődésünkre.
A megértők
Vannak persze, ha nem is sokan, akikkel meg lehet beszélni ügyeket, és akik helyi pedagógusok szerint a jelen helyzetben talán pontosan értik is a tiltakozók igazát – ám a rájuk osztott szerepet szemrebbenés nélkül végigjátsszák.
A Szolnoki Tankerületi Központ igazgatója 2012 óta Szutorisz-Szügyi Csongor. A honlapra feltöltött önéletrajzából kiderül, hogy 1986 és 1990 között tanított, utána gyermekfelügyelő, PR-es és HR-es lett; a városházáról, humán igazgatói beosztásból érkezett a tankerülethez.
Bár a szolnoki iskolák tanárai közül már februárban is sokan csatlakoztak a sztrájkjogot korlátozó rendelet elleni tiltakozásként a polgári engedetlenséghez, majd októberben is többen választották a sztrájk helyett a munka megtagadását, ennek még nem voltak olyan következményei, mint egyes fővárosi vagy Budapest környéki intézményekben. A tanárok nem kaptak levelet a tankerülettől, Szutorisz-Szügyi viszont személyesen részesítette szóbeli figyelmeztetésben az egyik gimnázium tanárait, akiket előzőleg több alkalommal is megpróbált lebeszélni a tiltakozásról. Legeza Éva, az érintett gimnázium történelemtanára lapunk megkeresésére elmondta, az iskola igazgatója és a tankerületi igazgató két beszélgetésre is elhívta a polgári engedetlenségre készülő tanárokat. A találkozók során kiderült, hogy a pedagógusok és a vezetőség álláspontja nem egyezik, utóbbi megítélése szerint ugyanis a tervezett akció nem tekinthető polgári engedetlenségnek. A tanárnő szerint a helyzetről sokat elárult a tankerületi igazgató hozzáállása. A nyomásgyakorlás ugyan megvolt, szóba került a vágyott új tornaterem is, amiért régóta küzdenek az iskolában, Szutorisz-Szügyi Csongor azonban hangsúlyozta, hogy egyetért a pedagógusok céljaival – a megmozdulás módjával viszont nem. Mindezek ellenére a gimnázium több tanára is vállalta október 5-én a polgári engedetlenséget.
Az akció utáni hétfőn, október 10-én került sor a következő, immáron harmadik találkozásra a tankerület igazgatójával, aki a tiltakozó tanárokat szóbeli figyelmeztetésben részesítette. Legeza Éva szerint a tankerületi igazgató kijelentette, hogy nem akar senkit kirúgni, és próbál mindkét fél számára megfelelő megoldást találni.
„Országos szinten lehetne akár minta is az ő hozzáállása”
– fogalmazott a történelemtanár. Hozzátette, becsülendő, hogy a tankerületi igazgató személyesen vállalta a találkozást. A tanárok azonban nem tettek ígéretet arra, hogy nem lesz folytatása a tiltakozásnak.
A váci tankerület vezetője, Verebély Gábor Ákos az ELTE-n végzett 1991-ben mint ének-zene szakos tanár, később a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett közoktatási vezető végzettséget. 2001 és 2022 között a főállása mellett műsorvezető, szerkesztő-riporter volt a Duna tévénél, élőben beszélt „közéleti személyiségekkel, politikusokkal és hétköznapi emberekkel”. Tanári pályája 2002-ben indult: Balassagyarmaton volt tagintézmény-vezető és zongoratanár is, 2012-től kezdve a Váci Tankerületi Központ igazgatója. Egyik váci forrásunk a 90-es évek óta ismeri a „zenei alapbeállítottságú embert, karmestert”, aki külsősként dolgozott a Dunakanyar Rádiónál is. Mint mondja, értelmes ember, lehet vele beszélni, bár kicsit „száraz”. Közelebb van a beosztottjaihoz, mint az ilyesfajta posztra kinevezett „ejtőernyősök” nagy része, sőt a nem kormánypárti váci városvezetőkkel is ki tud jönni, ha pedig valami nézeteltérés van, azt meg tudják vele beszélni. A mostani tanári polgári engedetlenség miatt persze Verebély Gábor is kiküldte a tiltakozóknak a hírhedtté vált tanker.-es egyenlevelet.
Credo
A tankerületek törvényben rögzített feladata ugyan a közoktatás feltételeinek a biztosítása, ám a lényeg az, amit az oktatáspolitika korabeli felelőse, Hoffmann Rózsa az iskolák visszaállamosításának kezdetekor már kimondott: „az állam korábban lemondott arról, hogy a legfontosabb vezetési-irányítási funkciót, vagyis az ellenőrzést gyakorolja”, és ezen változtatni kell. A NER felfogása, vagyis a mindent kontrolláló központi akarat érvényre juttatásának szándéka tükröződik mindabban, ami a közoktatással is történt 2010 után. E folyamat fő célja az oktatás színvonalának emeléséről hajtogatott lózungok dacára a pedagógustársadalom és rajtuk keresztül a diákok áramvonalasítása, rendszerhűvé nevelése az egyentankönyvekkel, egyentantervekkel, és az ország valamennyi intézményére vonatkozó egyenszabályozással. A tankerületek és annak vezetői ennek a célnak a megvalósítását szolgálják, s ezzel az idei október után már mindenki tisztában lehet a közoktatás világában.
A tankerületekkel véleménycikkekben is foglalkozott lapunk:
