Tarlós István és a Fidesz

"A Lajos üzent a Pistának"

  • Lombos Ede
  • 2011. január 13.

Belpol

Egy hónap kellett ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt kezdjen mérkőzni a Fidesz támogatta főpolgármester jobboldali lobbistákkal, üzletemberekkel, képviselőkkel. Tarlós István egyelőre inkább több, mint kevesebb sikerrel próbál ellenállni a fideszes érdekköröknek - az alábbiakban ennek néhány látványos állomását idézzük föl.

"Megnyugtató, hogy a BKV végleges hatósági működési engedéllyel rendelkezik. Köszönjük a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH), bár azt még mindig nem értjük, miért volt szükség novemberben az engedély váratlan és látványos visszavonására. Igaz, már nem is akarjuk érteni."

E tömör városházi közlemény beszédes foglalata Tarlós István főpolgármesteri küzdelmeinek, amelyeket elsősorban nem a baloldal, hanem a Fidesz hozzátartozóival vív. Alig egy hónap telt el a budapesti önkormányzati fülkeforradalom óta, amikor a főpolgármestert megleckéztette egy központi hivatal. Az NKH intézkedése közvetlenül, operatíve ugyan a BKV-t érintette, érzékenyen azonban Tarlóst: tudták ezt "odafönn", és nem sokkal később a Városházán is.

"Én vagyok a trombita, György István a hárfa" - mondta a választási kampány hajrájában a Polgárok Házában. Szeptember vége óta többször fújta meg magát úgy, hogy még a szocialisták hátán is felállt a szőr a gyönyörtől. Tarlós üzent a Fidesz nagyágyúinak, miután az NKH november 9-én felfüggesztette a BKV működési engedélyét a vasúti közlekedési eszközök üzemeltetésére. Idézett szavaival december 21-én kedveskedett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tárcájának, ahová az NKH tartozik.

Téves lövések

A Matolcsy György vezette nemzetgazdasági minisztérium november 11-én közleményben reagált: a nemzeti ügyek kormánya nem hagyja magára a csődközelbe került BKV-t. Megmenti, adja a pénzt, hogy tudjon működni. Csak az nem értette a közlemény "üzenetét", aki nem akarta: Tarlós BKV-menedzselő kompetenciája lett megkérdőjelezve. Volt-e forgatókönyv, vagy sem, a vaskerekes működést felfüggesztő (valójában csak kvázi felfüggesztő, sőt, de facto fel sem függesztő, mivel fél évre felfüggesztették a felfüggesztést is) hat darab határozat kivonatát Kocsis István BKV-vezér sms-ben továbbította a főpolgármesternek. Tarlós ekkor varsói látogatáson tartózkodott, és éppen autóban ült, az azonnali válaszlépéshez információhiányos, inaktív BKV-tulajdonosként. Váratlanul kapta a találatot, ez látszott abból, ahogy félreértette Kocsis sms-ét. Kommunikációs csapata a BKV egészére vonatkoztatta a letiltást, miközben az NKH a BKV gumikerekű járműveiről nem rendelkezett - azok határozatlan ideig járhatnak azóta is tovább, nem úgy, mint a fél évig működni hagyott villamos-, metró- és HÉV-szerelvények. Az egész BKV működésének felfüggesztéséről szóló téves értelmezésű sajtóközlemény ma is megtekinthető Budapest weboldalán. A szöveg azt is sejteti, hogy Tarlósék első blikkre nem látták át a támadás mélységét. A bejáratott kampánysablont alkalmazták: a fél évre adott ideiglenes engedély "nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a szocialista-szabad demokrata vezetés a BKV-ban csődtömeget hagyott maga után" (november 9.). Ügyetlenkedésüket tetézték november 11-én, amikor nyilvánosságra hozták Kocsis üzenetét. A szó szerinti idézetből végképp világos lett: a BKV-vezér híven foglalta össze az NKH-verdiktet, szavait a Városházán értették félre.

Az sms-malőr a kapkodás újabb örvényét indította el. Tarlós válaszcsapása másodjára a BKV, de voltaképpen Kocsis ellen indult, ám megint célt tévesztett. A főpolgármester városházi vizsgálatot indított (az sms miatt!), a Hír Tv felvetésére még a vezérigazgató menesztését sem zárta ki. Az erős felindulásból, nagy hévvel indított BKV-Kocsis-vizsgálat mindazonáltal X-akta maradt: ma sem tudni, hogyan zárult, vagy hogy egyáltalán lezárult-e. De Kocsis István a helyén maradt. A BKV átszabásához, életben tartásához modellt szállító, a nokiásdobozig csúcsosodó BKV-MSZP-botrány epizódjait szállító vezér nem lett kurucból labanc. Tarlós ezt megértette, nem is vegzálta többet.

Tarlós november közepétől irányt váltott: a kormányt és a Fidesz névtelen "táskás embereit" kezdte piszkálni. Ekkorra már tisztában lehetett vele, hogy a BKV-s NKH-akció mögött nem Kocsis áll, hanem olyasvalaki, akinek a Fidesz pénzügyi lobbiklubjába szól a tagságija. A "Budapest díszpolgára" címek átadásán Tarlós beszédében Demszky Gábor retorikai paneljei elevenedtek meg az erős Budapestről, a főváros védelméről: "Itt mindenkinek jól meg kell férnie egymás mellett, korra, nemre, vallásra való tekintet nélkül, gyors politikai haszonszerzésnek pedig nincs helye. Budapest nincs abban a helyzetben, hogy szabadna tovább gyengíteni, aki ma forrásokat akar elvonni a fővárostól, az nem tudja, mit csinál." Tarlós a vidéki lobbistáknak is odabökött, helyre téve még Kósa Lajost is: "Budapest a nemzet fővárosa, Budapestnek nincs Debrecenje, Szegedje, de nekik van Budapestjük. Így érdekünk, hogy a főváros egységes, erős képet mutathasson, érdekünk, hogy itt rendezni tudjuk a sorokat. Vidékszerető politikusként is szeretném elmondani, ha a vidék Budapest ellen fogna össze, annak az ország látná kárát."

A "gyors politikai haszonszerzés" fordulat nem az MSZP-re vonatkozott, hanem a Fideszen belüli konkrét személyekre, lobbistá(k)ra. A Népszava egy nappal korábban, november 16-án, neveket nem említve skiccelte föl a szóba jöhető fideszes erős arcok vonásait azzal a felvezetéssel, hogy jobboldali üzleti körök az októberi választás másnapján "fővárosi lehetőségek" után érdeklődve keresték Tarlóst, aki viszont elhajtotta a kopogtatókat. Tarlós amúgy az önkormányzati választás előtt szerezhette első rossz pontjait ezen üzletembereknél, amikor még ellenzéki frakcióvezetőként többször bírálta a Margit híd rekonstrukciós költségeit, mondván, hogy a felújítási szerződés nem biztosítja az átláthatóságot, a számlák kifizetése előtt fel kell mérni, milyen munkák készültek el, nem szabad kifizetni azt, amit nem végeztek el. A 13, aztán 17, végül 30 milliárd forintra kerekedett rekonstrukció teljes tételes átvizsgálásáért szállt síkra. (A Margit hídi rekonstrukció árnövekedéséről lásd: S hol van még a vége, Magyar Narancs, 2009. október 15.)

De miért lépett ezzel Tarlós ingoványos terepre? Azért, mert a kivitelező Mh 2009 Konzorcium vezetője a Közgép Zrt., amely a Népszava szerint "a mai napig a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági háttérembere befolyása alatt áll". A Figyelőtől átvéve a napilap megjegyezte: a kormányváltás után "az első vonalban továbbra sem tetten érhető illető gazdasági ereje tovább nőtt, a Közgép pedig komoly, elsősorban önkormányzati megbízásokat kapott". Ezt az értesülést a jobboldal megbízásait előszeretettel élvező Vegyépszer Zrt. csődjét bemutatva az Index is megerősítette 2010 végén, miszerint az utóbbi időben a hídépítésben a Vegyépszer helyett a Hídépítő Zrt. kapott több megbízást, míg mostanában a Közgép. Az Origo pedig ez idő tájt arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparon kívül nemrégiben ismeretlen cég három év alatt a szektor drasztikus válsága ellenére is megduplázta bevételeit, 2009-ben 40 milliárdnyi forgalomig szárnyalt.

A rendőrség két nyomozást indított a Margit híd felújítása miatt. 2010 májusában lezárta az elsőt, megállapítva, hogy a konzorciumból sem a Strabagnál, sem a Hídépítőnél nem merült fel a kartellezés gyanúja. A nyomozás előzménye, hogy a Strabagot 2,4+1,5+330 millió forintra, a Hídépítőt 1,3 milliárdra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal. A Hídépítő időközben inaktív lett, metamorfózison esett át, feladatait a 20 millió forintos törzstőkével alapított A-Híd Zrt. vette át - felügyelőbizottságában Apáthy Endre, a Hídépítő volt tulajdonosa is feltűnt -, a társaság az Mh 2009 konzorcium harmadik tagja. Karsai Péter volt MDF-es képviselő feljelentése nyomán hűtlen kezelés gyanújával a BRFK egy másik nyomozást is indított 2009 decemberében.

A Közgép történetében a fordulópont 1998, amikor is a hitelező Inter-Európa Bank az Axon-cégcsoport két tagjának adta el a vállalatot - frissítette fel a múltat az Origo. A lízingügyletekkel és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó, szolnoki központú cégcsoport egyik alapító tulajdonosa Kun Zoltán volt, akit hetedrendű vádlottként végül felmentettek a Várhegyi Attila egykori fideszes szolnoki polgármester ellen hűtlen kezelés vádjával indított perben. Az Axon egyik tisztviselője, Baji Csaba a Paksi Atomerőmű vezetője lett az első Orbán-kormány idején. A Fidesz első választási sikerének évében a Közgép felügyelőbizottságában Wermer András kampányfőnöknek is jutott hely. Bájos mellékszál, hogy a csődbe jutott mamut, a Transelektro csoport maradékára a Közgép, a Vegyépszer és a Resonator Kft. alkotta trió jelentkezett be. Utóbbi fő tulajdonosa, Szabó András az Origónak nem tagadta, hogy jó a viszonya Puch László MSZP-pénztárnokkal, akivel nemcsak a tabáni teniszcentrumban, de a kártyaasztalnál ultiban is összeméri tudását. Az egyik amerikai off-shore paradicsomig burjánzó Közgép valódi tulajdonosait a tényfeltáró írásnak sem sikerült előbányásznia, az onnan kiáramlott vezetők nevei viszont beszédesek. (Lásd Káderkeltető című keretes írásunkat!)

Nocsak, nocsak

A Népszava kerülte a befolyásos fideszes üzletember konkretizálását: Simicska Lajosról volt (van) szó, megannyi cégsztori legendás főhőséről, Orbán után a jobboldal második számú legbefolyásosabb személyéről. Pedig a Figyelő korábban már nevesítette, mint akinek - a hetilap cikkében meg nem nevezett építőipari szereplők szerint - befolyása van a Közgépre. A Figyelő szerint Simicska Lajos érdeklődése az utóbbi években a közterületi reklámok és a sajtó mellett kiterjedt a mezőgazdaságra, ingatlanfejlesztésekre és az építőiparra is.

"A Lajos üzent a Pistának, ez van" - foglalta össze a fideszes gazdasági körökkel kekeckedő és a Margit híd ügyében ellenzékiként karcos Tarlós konfliktusát az NKH-val bennfentes városházi informátorunk. (E forrásunk szerint az FKF Zrt. élére Tarlós által kinevezett Tölgyesi Balázs elleni - főként jobboldali - sajtótámadás sem a véletlenek szerencsétlen egybejátszásának köszönhető.)

"Ez az akció és annak az időzítése egészen különös" - sugallta az ok-okozati viszonyt az NKH döntése kapcsán Tarlós, aki december elsején a tévében is kifakadt: miért nem dobja a kormány a november közepén jóváhagyott 12,5 milliárdos BKV-mentőövet a fővárosnak? A főpolgármester a fővárosi Fidesz által 2010 elején agyontámadott Demszky-Bajnai-féle BKV-paktumból hátralevő 7+5 milliárdot hiányolta, amiről Tarlós aztán Orbánnal is megállapodott. (Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető a fővárosi közgyűlésben Tarlósnak föl is mutatta a kifizetetlen BKV-csekket.)

Tarlós kitöréséből egy meg nem nevezett miniszternek is jutott: "Nem tudom eldönteni, hogy képességbeli problémák vannak ebben a minisztériumban, a miniszterelnök úrra haragszanak, vagy rám haragszanak, vagy Budapestre, egyszerűen érthetetlen, nem tudom, mire várnak." Két nappal később a kormány felhatalmazta a belügyminisztert a BKV 7,5 milliárd forintos rendkívüli támogatásának utalására, és 5 milliárd forint kezességvállalásra a cég működési hitelei után. Tarlós egy hét múltán azt valószínűsítette, hogy "valakik" a miniszterelnök külföldi utazását használták föl arra, hogy a pénzen üljenek.

Tarlós önmagát küzdő alkatnak tartja, például ezért is vállalta el a szociális népszavazási kampány vezetését. Fideszes főpolgármesteri jelölésének elhagyhatatlan toposza szerint Orbán azért őt választotta, nehogy a fejére nőjön. Erről közelebbit azonban nem tudni, mint ahogyan arról sem, hogy Orbán megbánta-e azóta e döntését. Az viszont tudható, hogy Tarlós népszerűsége a Fidesz országgyűlési frakciójában egyenletesen zuhanni kezdett, amint főpolgármesterként a saját feje után kezdett menni. "Sámlinak használta a Fideszt" - mondta az egyik fideszes húzóember. Más frakciótag legyintett, vagy a száját húzta, amikor Tarlóst szóba hoztuk. Az év végére azonban maga Tarlós sem volt oda a parlamenti jelenlétért. "A fővárosban 12-14 órát kell dolgoznom naponta. Amit főpolgármesterként nem tudok elérni a városnak ebből a pozícióból, azt engedelmes gombnyomogató parlamenti képviselőként sem tudom elérni. Az a véleményem, hogy a parlamentet a kerületi polgármesterek is legfeljebb információszerzésre használhatják" - nyilatkozta az Indexnek december 16-án. Ekkor már két hete visszaadta parlamenti belépőjét, holott nem pontosan így tervezte. Korábban azt hangoztatta: addig lesz egyszerre főpolgármester és képviselő, amíg el nem fogadják az Országgyűlésben a főváros közigazgatását, jogosítványait átalakító törvények módosítását. Mégsem várta ezt ki; átment ugyan több kezdeményezése, de csak a sorozat elején tartott. Törvényhozói munkájának egyik utolsó megnyilvánulása sem volt akármilyen: visszavonta a Kósa Lajossal és Kovács Zoltánnal beadott javaslatot a civil szervezetek ügyféljogosultságának korlátozásáról. A Fidesz-frakcióban kivételnek bizonyult e deviáns magatartással: úgy szállt ki a törvényből, hogy társait benne hagyta, sőt kvázi még le is minősítette őket. "Nem lenne helyes, ha a civil szervezetek jogait ilyen erőszakosan és agresszíven, általánosan nyirbálnánk meg" - tudatta Tarlós a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjével.

Már megint az építőipar

Az országház kétségkívül nem az ő terepe, ezzel a kezdetektől tisztában volt - sokkal inkább Rogán Antalé, akinek törvénykező manufaktúrájával nem veheti fel a versenyt. "Ahol tudja, fúrja a Pistát" - morgott egy Tarlós-párti fideszes a parlamentben, amikor a főpolgármester ismét szorítóba ment Rogánnal. Rogán kezdeményezésére ugyanis sikerült a terítéken lévő salátatörvénybe csempészni, hogy az idegenforgalmi adót a kerületek maguk vessék ki és szedjék be. Ez a módosítás a főváros forrásmegosztásos kasszájából 3-5 milliárd forintot vett ki. A Belváros-Lipótváros után, ahol a legtöbb szálloda üzemel, úgy 1,5 milliárd idegenforgalmi adó keletkezik. A kerületek sorra beálltak Rogán önkormányzata mögé. Lett is belőle perpatvar, Tarlós a már idézett Index-interjúban Rogán nevének említése nélkül ekézte az V. kerület polgármesterét.

A Tarlós-Rogán-meccs persze nem most kezdődött, hanem a főpolgármester-jelöléskor, amikor még Pokorni Zoltán neve is a kalapban volt. Jól értesült fideszesek azt is tudni vélték, ha Rogánt beerőltették volna főpolgármester-helyettesnek, Tarlós odáig is elment volna, hogy inkább nem kezdi meg a főpolgármesterségét.

Azt is nehezen sikerült csak lenyomni a torkán, hogy a párt budapesti elnöke, a Fidesz pártszékházban legerősebbnek tartott fővárosi lobbista, Pesti Imre a helyettese legyen. A több százmilliós költségű fővárosi egészségügyi holding remake-jét (a Horváth Csaba volt humán főpolgármester-helyettes által menedzselt projektet Pesti Imre Havas Szófia szocialista képviselővel éveken át sikeresen fúrta, végül ellehetetlenítette) előkészítő Pestin végül annyiban tudott felülkerekedni, hogy az januártól a fővárosi régió kormányhivatalát vezeti, ezért főpolgármester-helyettesi tisztségéről lemondott. Informátoraink szerint Pesti ezzel azonban nem esett ki a pikszisből, megőrizte hatalmát, befolyását.

Bár Pestit sikerült kipöckölni, Rogánnal Tarlós keményebb meccset vív, aminek a kimenetele ma még nem látható. A Csipak Péter belvárosi ingatlanbefektető által megálmodott lebegő szálloda és új városközpont tervét (Zeppelin-projekt) Tarlós a kezdetektől nem szívleli. ' maga nem lép fel ugyan a beruházás ellen, ám a tanácsadói annál inkább. A három, Vörösmarty tér környéki ház (Bécsi utca 6., 8., 10.) bontásával járó projekt lassítása mellett foglaltak állást december 17-i, Tarlósnak címzett levelükben, új építésügyi hatósági eljárást szorgalmazva. (A tanácsadók: Finta József, Ráday Mihály, Zoboki Gábor, Kerekes György.) A tervek az építészszakmát is megosztották, különösen azután, hogy a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács támogatta a beruházást. A Magyar Építész Kamara erre visszahívta a projektre szavazó tagjait, hangsúlyozva, hogy kidolgozatlan tervről döntöttek. Csipak elképzeléseiből már így is vissza kellett nyesni, miután öt helyett csak három ház bontására kapott engedélyt, az 50 méteres magasságot pedig 30-ra korlátozták. Egyelőre Tarlósnak áll a zászló, amennyiben a belvárosi önkormányzat nem adta ki a bontási engedélyt azok után, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal december 29-én nem hagyta jóvá az ötletet. "A Bécsi utcai projekt tervezett bontásai és telekösszevonásai nyomán létrejövő - már a szóban forgó három épület bontására korlátozódó csökkentett program esetén is - hatalmas épület bezavarna a történelmi szerkezetbe és látványba. A műemléki jelentőségű terület rendszerének és anyagi valójának ilyen mérvű átalakítását semmilyen új építészeti minőség ígéretével nem lehet indokolni." A projektet reklámozta amúgy a Hír Tv is, az ugyanazon érdekkörbe tartozó Magyar Nemzet pedig összeállítást közölt Tarlós "balliberális" gyökerű tanácsadóiról, vezetővé előléptetett személyiségeiről. (A Csipak-projektről korábban lásd: Országunkat egy sztárért, Magyar Narancs, 2010. július 22., és Bonthatnékja nem enyhül, Magyar Narancs, 2011. január 6.)

A saját elképzeléseit megvalósítani igyekvő Tarlós és a központi vezérlésre beállt Fidesz-elit konfliktusai várhatóan nem csillapodnak a továbbiakban sem. Szocialista forrásaink úgy látják, a Fidesz nem meri megbuktatni Tarlóst, mivel semmiképpen sem kockáztatnának egy időközi főpolgármester-választást. Ennek lehet egyik jele az is, hogy a kormány végül elfogadta: nem kerül többségbe az átalakuló BKV-ban. Igaz, György István főpolgármester-helyettes egyértelművé tette: ha a kormány nem segít, maguk oldják meg a BKV ügyeit. De a csörte bármelyik nap folytatódhat.

Káderkeltető

Petykó Zoltán, a Közgép felügyelőbizottságának elnöke az uniós pályázatokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője.

Schváb Zoltán volt építési igazgató a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a GYSEV vasúttársaság igazgatóságába is bekerült.

Dávid Ilona pénzügyi igazgatóként dolgozott együtt a Közgép-vezér Németh Miklóssal a Dunaferrnél, ma a GYSEV elnök-vezérigazgatója.

Bártfai Mártont, a Közgép-érdekeltségű Budai Malomipari Kft. ügyvezetőjét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állami tulajdonú Concordia Közraktár Zrt. élére nevezte ki.

Gopcsa Péter évtizedeken át a Közgépnél dolgozott, a Magyar Villamos Művekhez tartozó Országos Villamos-távvezeték Zrt. vezérigazgatója lett.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.