Tarlósnak sok volt a zsidózás, népszavazást kezdeményez a római-parti gátról

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. szeptember 12.

Belpol

Szerinte már nem szakmai vita folyik az ügyben.

A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről.

Ezt az M1 hétfő esti műsorában Tarlós István azzal indokolta: már nem szakmai vita folyik az ügyben, és ma már nem is kezelhető. Megjegyezte, a népszavazás kiírásáról szóló esetleges közgyűlési döntést a Kúria írhatja majd még felül.

A műsorvezető felidézte, hogy az Egyesület a Római-partért Facebook-oldalán bejegyzést tett közzé, amelyben az olvasható: zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni a Római-parton 70 hektáron élőket. Erre az Együtt úgy reagált, ez a 30-as éveket idéző náci propaganda.

Csúnya zsidózásba torkollott a római-parti gát melletti kampány

Kevés az idő, minden eszközt bevetnek. Úgy tűnik, újabb szintre süllyedtek a Római-parti gátért lobbizó álcivilek. Az egyesület mai Facebook-bejegyzésében zsidózó retorikával próbálja lejáratni a gátat védő civileket. „Zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni a Római-parton a 70 ha-on lévőket! Betonfalat emelnének a Királyok–Nánási-nyomvonalon, kettéválasztva kerületünket!

Tarlós István kijelentette: amikor hallott az előbbiekről, akkor nála „betelt a pohár”. Úgy fogalmazott: biztos benne, hogy a parton kellene a védművet megépíteni, de ha már ezt a „kártyát is bedobják” és rögtön el is kezdték „felpumpálni a dolgot”, akkor legyen budapesti népszavazás. Erről majd a közgyűlés dönt szeptember 27-én.

A főpolgármester megemlítette: nem tudja megállapítani, hogy „kik és milyen motivációval jöttek elő” az említett „eléggé visszataszító” mondattal.

Az Index felidéz egy augusztus végi kutatást, amely szerint a budapestiek többsége nem szeretné a Római-parti mobilgátat, inkább a Nánási–Királyok útja menti gátat fejlesztené.

Érdekesség, hogy Tarlós egyszer már 2013-ban is bedobta a kerületi vagy fővárosi népszavazás lehetőségét, de végül semmi nem lett a dologból.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.