Tarr Béla: „Tiltakozom az ellen, hogy filmünket bármilyen vonatkozásban is felhasználják az SZFE megszállására”

  • narancs.hu
  • 2020. október 17.

Belpol

A rendező reagált az Origo cikkére.

„Novák Emil lett a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) általános rektorhelyettese. A Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendező nevéhez olyan filmek és televíziós produkciók fűződnek, mint Maár Gyula nagyszerű filmjei, aztán Tarr Béla remekműve, a Werckmeister harmóniák, vagy éppen a szintén jelentős műalkotás, az Utolsó jelentés Annáról című Mészáros Márta-film” – sorolja az Origo Novák Emil érdemeit, akinek a kinevezését az SZFE diákjai nem tartják legitimnek. A portál továbbá azt írja, hogy Novák operatőrként dolgozott Tarr Béla említett filmjén, „amit azóta is a világhírű rendező egyik legjobbjának tartanak”.

Tarr Béla azonban elhatárolódik attól az állítástól, hogy Novák Werckmeister harmóniák operatőre lett volna. „Felháborított, hogy Novák Emil a Werckmeister Harmoniák operatőreként tünteti fel magát. Novák Emillel csak 3 napot forgattunk, amiből sajnos csak egy jelenetet tudtunk használni az elkészült filmben. Menet közben világossá vált együttműködésünk lehetetlensége. Ennek okait az Ő maradék méltóságának védelmében nem részletezném. Ezúton szeretném világossá tenni, hogy a Werckmeister Harmóniák fő és meghatározó operatőre Medvigy Gábor volt” – idézi Tarr közleményét a Színház Online.

„Ezt azért írtam le mert tiltakozom az ellen, hogy filmünket bármilyen vonatkozásban is felhasználják az SZFE megszállására” – zárja sorait a rendező.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.