Társadalmi egyeztetés nélkül megváltoztatják a Szabadság-szobrot, keresztet kap

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 12.

Belpol

Miért is egyeztetnének bármiről is? 

A hvg.hu birtokába jutott egy látványterv arról, hogy a Citadella 20 milliárdos felújítása során nemcsak a szobor újul meg, hanem a talapzatra kerül egy kereszt is. Kérdéseket küldtek a Várkapitányságnak, ám mielőtt a válaszok megérkeztek volna, kikerült a Hauszmann Program honlapjára a látványterv. 

 

 

„A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk” – fogalmaznak a bejegyzésben.

A lap megjegyzik, a szovjet katona szobra a rendszerváltást után eltűnt a talapszatról, és az utóbbi évtizedekben a Kisfaludi Strobl Zsigmond műve eredeti konccepciójának megfelelően magasodott a város fölé. Egészen addig, amíg a jelenlegi kurzus ismét meg akarja változtatni társadalmi egyeztetés nélkül. Erő Zoltán fővárosi főépítész is csak a laptól tudta meg a tervet: mint mondta, semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatása és egy újabb szimbólum elhelyezésre a szimbólumokkal úgyis telezsúfolt területen.

Ráadásul az 1975-ben elhunyt Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei, miután megkereste őket a Citadella-tépítést tervező, Taraczky Dániel vezette Art1st Design Stúdió, egyértelműen jelezték, nem járulnak hozzá a szobor talapzatára a tervezett kőkereszt kerüljön. 

A lap megjegyzi azt is, hogy a felújítást végző két NER-közeli cégnek – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Építő Zrt. – nem érdekelte a sietség, mert úgy módosították a szerzédőst, hogy a költségvetés minden évben automatikusan az inflációhoz igazodik. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.