Csatasorba állítaná a Szuverenitásvédelmi Hivatal a hatóságokat

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 12.

Belpol

A NAV-ot, a NAIH-t, az NMHH-t és az MNB-t is megkereste együttműködés reményében a Lánczi Tamás vezette szervezet, hogy segítsék őket a harcban. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Adatvédelmi és Informáciszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pozitívan reagált a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) információgyűjtésre vonatkozó kérésére – számolt be az Átlátszó kiperet iratok alapján. A Magyar Könyvvizsgáló Kamara, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara viszont titoktartási kötelezettségükre hivatkozva elutasították az SZH megkeresését. 

A portál úgy véli a megszerzett dokumentumok alapján, hogy a hivatal az állami intézményekhez és köztestületekhez intézett kérései túlterjeszkedni látszanak a szervezet törvényi felhatalmazásán. A jegybanktól például azt kérte az SZH, hogy

kapjon a jövőben a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”. 

Matolcsy György jegybankelnök a megkeresésre érkező válaszlevelében uralt arra, hogy lesz együttműködési megállapodás a szervezetek között.

Az SZH a NAIH-tól azt kérte, hogy a hivatalhoz érkező, szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák feléjük. A NAIH továbbította is az általa indított vizsgálatokról, illetve az SZH kérésére egy kapcsolattartó kijelölése is megtörténhet, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”. Az NMHH-tól is hasonlót kért az SZH, tehát náluk is legyen felelőse az adatk gyűjtésének és továbbításának, illetve az egyik főosztály készítsen elemzéseket „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”. 

 

A NAV-nak az SZH kérése értelmében dokumentálni kell az „operatív elemző-értékelő” (vagyi bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységgel kapcsolatos” információkat, és ezeket haladéktalanul át kell adnia a „társszervek” részére. A szervek közötti együttműködés kialakítása folyamatban van.

A könyvvizsgálóktól és az ügyvédektől is azt kérte volna a hivatal egyebek mellett, hogy vizsgálják a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartásokat, de a két kamara a kérést titoktartási kötelezettségükre hivatkozva visszautasította.

A portál szerint az SZH által megfogalmazott kéréseivel túlterjeszkedni látszik törvényi meghatalmazásán, mert egyrészt kötelezi más állami szerveket, hogy tájékoztatást adjanak, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a megállapodások mentén a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatást kapjon. A törvény pedig nem rendelkezik arról, hogy állami szervek információgyűjtést végezzenek az SZH kérésére.

Mint ismert, az Áltátszó és a Transparency International Magyarország (TI) ellen indított először vizsgálatot az SZH, ami „a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységgel” indokoltak. Az Átlátszó szerint azonban az ilyen tevékenység pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, ilyet pedig nem folytatnak. Az SZH ezt nem fogadta el, viszont az Átlátszó tartja magát ehhez, és nem működik együtt.

A témában a Magyar Narancs a közelmúltban készített interjút Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével és Martin József Péterrel, a TI ügyvezető igazgatójával. 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.