Csatasorba állítaná a Szuverenitásvédelmi Hivatal a hatóságokat

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 12.

Belpol

A NAV-ot, a NAIH-t, az NMHH-t és az MNB-t is megkereste együttműködés reményében a Lánczi Tamás vezette szervezet, hogy segítsék őket a harcban. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Adatvédelmi és Informáciszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pozitívan reagált a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) információgyűjtésre vonatkozó kérésére – számolt be az Átlátszó kiperet iratok alapján. A Magyar Könyvvizsgáló Kamara, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara viszont titoktartási kötelezettségükre hivatkozva elutasították az SZH megkeresését. 

A portál úgy véli a megszerzett dokumentumok alapján, hogy a hivatal az állami intézményekhez és köztestületekhez intézett kérései túlterjeszkedni látszanak a szervezet törvényi felhatalmazásán. A jegybanktól például azt kérte az SZH, hogy

kapjon a jövőben a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”. 

Matolcsy György jegybankelnök a megkeresésre érkező válaszlevelében uralt arra, hogy lesz együttműködési megállapodás a szervezetek között.

Az SZH a NAIH-tól azt kérte, hogy a hivatalhoz érkező, szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák feléjük. A NAIH továbbította is az általa indított vizsgálatokról, illetve az SZH kérésére egy kapcsolattartó kijelölése is megtörténhet, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”. Az NMHH-tól is hasonlót kért az SZH, tehát náluk is legyen felelőse az adatk gyűjtésének és továbbításának, illetve az egyik főosztály készítsen elemzéseket „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”. 

 

A NAV-nak az SZH kérése értelmében dokumentálni kell az „operatív elemző-értékelő” (vagyi bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységgel kapcsolatos” információkat, és ezeket haladéktalanul át kell adnia a „társszervek” részére. A szervek közötti együttműködés kialakítása folyamatban van.

A könyvvizsgálóktól és az ügyvédektől is azt kérte volna a hivatal egyebek mellett, hogy vizsgálják a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartásokat, de a két kamara a kérést titoktartási kötelezettségükre hivatkozva visszautasította.

A portál szerint az SZH által megfogalmazott kéréseivel túlterjeszkedni látszik törvényi meghatalmazásán, mert egyrészt kötelezi más állami szerveket, hogy tájékoztatást adjanak, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a megállapodások mentén a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatást kapjon. A törvény pedig nem rendelkezik arról, hogy állami szervek információgyűjtést végezzenek az SZH kérésére.

Mint ismert, az Áltátszó és a Transparency International Magyarország (TI) ellen indított először vizsgálatot az SZH, ami „a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységgel” indokoltak. Az Átlátszó szerint azonban az ilyen tevékenység pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, ilyet pedig nem folytatnak. Az SZH ezt nem fogadta el, viszont az Átlátszó tartja magát ehhez, és nem működik együtt.

A témában a Magyar Narancs a közelmúltban készített interjút Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével és Martin József Péterrel, a TI ügyvezető igazgatójával. 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.