TASZ: A rendőrség nem biztosítja, hanem akadályozza a tüntetők szabad véleménynyilvánítását

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 19.

Belpol

Önkényesen zárnak le területeket és félretájékoztatják a közvéleményt – vélekedik a jogvédő szervezet.

Állásfoglalást tett közzé a 444.hu-n megjelenő blogján a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ), amelyben azt írják: „A rendőrség feladata a tüntetések biztosítása, a szeptember 15-i diáktüntetésen ezzel szemben inkább a tüntetés megakadályozásán dolgoztak.”

Saját jogi megfigyelőikre alapozva úgy fogalmaznak: „Egy gyűlés akkor válik jogellenessé, ha elveszíti a békés jellegét – önmagában a bejelentés hiánya azonban nem teszi jogellenessé. A rendőrség ezt pontosan tudja, hiszen évtizedes hazai és nemzetközi szabályozás és joggyakorlat támasztja alá: a bejelentés elmaradása egy olyan adminisztratív szabálysértés, ami miatt csak azt a személyt lehet felelősségre vonni, aki szervezte a gyűlést, de elmulasztotta azt bejelenteni. Ha pedig nincs szervező, mint a spontán gyűléseknél, akkor még ennyi szabálytalanság sincs. Ehhez képest a rendőrség közleményében félrevezetően, négyszer is szerepel a “jogellenes gyűlés” fordulat. Az egyetlen dolog, ami jogellenessé tehette volna a pénteki tüntetést, ha elveszti békés jellegét. Ez azonban nem történt meg.”

 
Pintér Sándor bábu a diáktüntetésen
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

Ennek megfelelően a rendőrség nem oszlatta fel a tüntetést, de nem is biztosatotta a szabad véleménynyilvánítást: „A gyűlés eredeti helyszínéről a Várba vonuló tüntetők rendőrsorfallal találkoztak, mielőtt felértek volna a Miniszterelnökségnek helyet adó egykori Karmelita kolostorhoz. Nem is csoda, hogy néhányan mérgesek lettek, hiszen indok nélkül nem engedték be őket egy üres területre.”

„Az agresszió a tüntetők részéről legfeljebb verbális volt, ami természetesen szintén nem teszi jogellenessé a gyűlést, a rendőrök részéről azonban a súlyos alapjog-korlátozás és a veszélyeztető magatartás megkérdőjelezi a rendőri akció törvényességét” – írja a TASZ.

„A rendőrök célja nem lehet az, hogy akadályozzák a tüntetéseket. Éppen ellenkezőleg: biztosítaniuk kell ezek békés megtartását. A rendőröknek a lépcső és a Karmelita körüli terület lezárása helyett lehetővé kellett volna tenniük, hogy a tüntetők a Várban fejezzék be a tiltakozásukat.”

A Miniszterelnökség épületét azért is indokolatlan volt lezárni, mert „a terület gyakorlatilag üres volt, néhány turista járt arra, kormányzati munka nem folyt már”.

A TASZ azzal zárja a cikket, hogy a rendőrségnek eleve a gyűlés megakadályozása volt a célja: „a lezárás indokát nem kommunikálták, kérdésekre nem válaszoltak, a hangosbemondón keresztül a tüntetőkre tolták a balesetveszély felelősségét”. Nem utolsósorban félrevezették a közvéleményt a másnapi közleményükben. A TASZ panaszt tesz a rendőrséggel szemben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.