TASZ: A rendőrség nem biztosítja, hanem akadályozza a tüntetők szabad véleménynyilvánítását

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 19.

Belpol

Önkényesen zárnak le területeket és félretájékoztatják a közvéleményt – vélekedik a jogvédő szervezet.

Állásfoglalást tett közzé a 444.hu-n megjelenő blogján a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ), amelyben azt írják: „A rendőrség feladata a tüntetések biztosítása, a szeptember 15-i diáktüntetésen ezzel szemben inkább a tüntetés megakadályozásán dolgoztak.”

Saját jogi megfigyelőikre alapozva úgy fogalmaznak: „Egy gyűlés akkor válik jogellenessé, ha elveszíti a békés jellegét – önmagában a bejelentés hiánya azonban nem teszi jogellenessé. A rendőrség ezt pontosan tudja, hiszen évtizedes hazai és nemzetközi szabályozás és joggyakorlat támasztja alá: a bejelentés elmaradása egy olyan adminisztratív szabálysértés, ami miatt csak azt a személyt lehet felelősségre vonni, aki szervezte a gyűlést, de elmulasztotta azt bejelenteni. Ha pedig nincs szervező, mint a spontán gyűléseknél, akkor még ennyi szabálytalanság sincs. Ehhez képest a rendőrség közleményében félrevezetően, négyszer is szerepel a “jogellenes gyűlés” fordulat. Az egyetlen dolog, ami jogellenessé tehette volna a pénteki tüntetést, ha elveszti békés jellegét. Ez azonban nem történt meg.”

 
Pintér Sándor bábu a diáktüntetésen
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

Ennek megfelelően a rendőrség nem oszlatta fel a tüntetést, de nem is biztosatotta a szabad véleménynyilvánítást: „A gyűlés eredeti helyszínéről a Várba vonuló tüntetők rendőrsorfallal találkoztak, mielőtt felértek volna a Miniszterelnökségnek helyet adó egykori Karmelita kolostorhoz. Nem is csoda, hogy néhányan mérgesek lettek, hiszen indok nélkül nem engedték be őket egy üres területre.”

„Az agresszió a tüntetők részéről legfeljebb verbális volt, ami természetesen szintén nem teszi jogellenessé a gyűlést, a rendőrök részéről azonban a súlyos alapjog-korlátozás és a veszélyeztető magatartás megkérdőjelezi a rendőri akció törvényességét” – írja a TASZ.

„A rendőrök célja nem lehet az, hogy akadályozzák a tüntetéseket. Éppen ellenkezőleg: biztosítaniuk kell ezek békés megtartását. A rendőröknek a lépcső és a Karmelita körüli terület lezárása helyett lehetővé kellett volna tenniük, hogy a tüntetők a Várban fejezzék be a tiltakozásukat.”

A Miniszterelnökség épületét azért is indokolatlan volt lezárni, mert „a terület gyakorlatilag üres volt, néhány turista járt arra, kormányzati munka nem folyt már”.

A TASZ azzal zárja a cikket, hogy a rendőrségnek eleve a gyűlés megakadályozása volt a célja: „a lezárás indokát nem kommunikálták, kérdésekre nem válaszoltak, a hangosbemondón keresztül a tüntetőkre tolták a balesetveszély felelősségét”. Nem utolsósorban félrevezették a közvéleményt a másnapi közleményükben. A TASZ panaszt tesz a rendőrséggel szemben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.