Az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött Magyarország a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére
– erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült.
Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott – írja a Greeanpeace.
1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430 százalékkal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt.
Hazánkon kívül csak négy olyan ország van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza.
Írország 1321, Románia 714, Lengyelország 596, Norvégia 442 százalékkal növelte az autópályáit. A vizsgált 30 európai országból 4. helyen végeztünk a közúti fejlesztések ranglistáján.
A vasúthálózat terén viszont nem ilyen előremutatók a számok: a teljes hazai vasúthálózat 1995-ben még 7988 kilométeres volt, de ez a szám 2020-ra 5 százalékkal, 7588 kilométerre csökkent.
A Greenpeace is kiemeli, hogy
hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás.
Az idén augusztusi intézkedésekkel együtt összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból, több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől.
olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától.
"Ha Magyarország fenntartható pályára kíván állni, a kormánynak újra kell gondolnia a vasúti közlekedés fejlesztését, és az ehhez szükséges finanszírozást át kell terelnie a közútról a vasútra. Ezzel jelentősen csökkennének a kibocsátások, és megnyílna az út a mindenki számára elérhető, klímabarát közlekedési módok felé." –nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse.
