Telex: titokban már készülnek a kormány tervei az orosz olajról való leválásra

  • narancs.hu
  • 2022. május 5.

Belpol

A teljes orosz embargóra azonban a szakemberek szerint középtávon sincs megoldásunk.

Egyelőre a legnagyobb titokban tárgyalja és tervezi a kormány az orosz  energiaforrásokról való leválás éehetőségeit - írja a Telex. Információik szerint a téma felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A lap szerint a tervek tárgyalásán olyan verziók kerültek terítékre, mint az, hogy

  • Magyarország vezetékkel érhetné el az északolasz, lengyel és litván LNG-(cseppfolyósítottföldgáz-)terminálokat.
  • Emellett a kormány vizsgálja több erőmű további élettartam-hosszítását.

A lap hozzáteszi, hogy a szakemberek azt is bevallják: a teljes orosz embargóra középtávon sincs megoldásunk.

A Telexnek nyilatkozó források szerint azonban nem igaz, hogy a magyar kormány egyáltalán nem vizsgálja az orosz leválás lehetőségét, elmondások szerint "komoly anyagok is készülnek", amelyekről a kormány a legnagyobb titokban már tágyalt is.

A nyilatkozók szerint Magyarország eleve önmagát hozta nehéz helyzetbe a politikai értékként közvetített „energiazabáló” keretrendszerrel és a keresletet direkt magasan tartásával. Ilyen nehezítő tényezőként említik a kormány szent teheneként kezelt rezsicsökkentést, a nagyon sok energiát fogyasztó, nagy nyugati multik betelepítésének támogatását, az üzemagyag-ársapka miatti tankolási turizmust, a megújuló energiaforrások integráhatóságának nehézségeit és Paks II. tervezett elindulásának megkérdőjelezhetetlenségét.

A Telexhez kerülő információk alapján a kormány elsősorrban a villamos energia és gázellátás megoldásán gondolkodik.

Gázellátás:

  • Magyarország egyelőre nem engedte el azt a verziót, hogy Oroszország maradjon a fő partnere, de vannak alternatív tervek.
  • Például: a horvát cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG-vonal erősítése;
  • árolók vásárlása, felújítása;
  • egy északolasz–szlovén–magyar vezeték megépítése;
  • valamint a „nagy északi kapcsolat” létrehozása, azaz Magyarországot vezetéken való összekötése a nem orosz gáz fogadására alkalmas balti-tengeri LNG-terminálokkal.
  • Hosszútávon a a fekete-tengeri román gázkitermelésre is lehetne számítani, de ez tervezetten egyáltalán csak 2026-27-ben rajtol.

A probléma az, hogy ha ezek össze is jönnének, az hiába jelentene nagyon biztató diverzifikációt, de egyenként is több száz-, olykor ezermilliárdos fejlesztési ötletek. Ráadásul: még együttesen sem feltétlenül jelentenének teljes megoldást, mert nem jönne rajtuk elegendő mennyiség. 

Áramrendszer:

Az áramrendszer nagy kérdései nagyságrenddel több forrást igényelnének, Magyarország pedig forrásként alapvetően az EU-s Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközre (RRF) bazírozna.

Az orosz leválással kapcsolatos gondolkodás másik fő iránya állítólag az elektromos áramra való áttérés és az áram hatékony előállítása, illetve az energia (mind a földgáz, mind az áram) észszerű felhasználása.  A különböző ITM-es programokban szó van

  • napelemes programról, gázturbinás,szivattyús-tárolós erőművekkel,illetve gázmotoros és akkumulátoros tárolóegységekkel;
  • fűtéskorszerűsítésről,
  • zöld buszokról,
  • a távhőszolgáltatás hatékonysági projektjeiről.
  • Mindemellettt terítéken van Paks I., a Mátrai Erőmű és még "fél tucat hazai és két-három külföldi erőművi ötlet"üzemidő-meghosszabbításának megviszgálása is.

Hozzáteszik azonban, hogy az áramtermelésnél az az aggasztó, hogy  igazán meggyőző oroszmentes áramellátás nem körvonalazódik.

A másik probléma, hogy hiába kaphat felmentést Magyarország az orosz olaj embargó alól, de a telex szerint nem lehet arra számítani, hogy Oroszország továbbra is zökkenőmentesen ellátja  Magyarországot vagy Szlovákiát, miközben az exportja 80 százalékát korlátozásokkal leállítják. "Ha pedig a magyar gazdaság áramfogyasztása a mai évi 40 TWh óra helyett 70-80 TWh-ra nő, akkor vagy gázra, vagy atomra biztosan szükség lesz, most éppen a gáz kockázatai nőttek meg. Vagyis alighanem szükség lesz az atomra, minden integrálható megújulóra, valahonnan azért gázt is be kell szereznünk, és minden lehetséges energiahatékonysági programot meg kell ragadni" - írják.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.