Egyelőre a legnagyobb titokban tárgyalja és tervezi a kormány az orosz energiaforrásokról való leválás éehetőségeit - írja a Telex. Információik szerint a téma felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A lap szerint a tervek tárgyalásán olyan verziók kerültek terítékre, mint az, hogy
- Magyarország vezetékkel érhetné el az északolasz, lengyel és litván LNG-(cseppfolyósítottföldgáz-)terminálokat.
- Emellett a kormány vizsgálja több erőmű további élettartam-hosszítását.
A lap hozzáteszi, hogy a szakemberek azt is bevallják: a teljes orosz embargóra középtávon sincs megoldásunk.
A Telexnek nyilatkozó források szerint azonban nem igaz, hogy a magyar kormány egyáltalán nem vizsgálja az orosz leválás lehetőségét, elmondások szerint "komoly anyagok is készülnek", amelyekről a kormány a legnagyobb titokban már tágyalt is.
A nyilatkozók szerint Magyarország eleve önmagát hozta nehéz helyzetbe a politikai értékként közvetített „energiazabáló” keretrendszerrel és a keresletet direkt magasan tartásával. Ilyen nehezítő tényezőként említik a kormány szent teheneként kezelt rezsicsökkentést, a nagyon sok energiát fogyasztó, nagy nyugati multik betelepítésének támogatását, az üzemagyag-ársapka miatti tankolási turizmust, a megújuló energiaforrások integráhatóságának nehézségeit és Paks II. tervezett elindulásának megkérdőjelezhetetlenségét.
A Telexhez kerülő információk alapján a kormány elsősorrban a villamos energia és gázellátás megoldásán gondolkodik.
Gázellátás:
- Magyarország egyelőre nem engedte el azt a verziót, hogy Oroszország maradjon a fő partnere, de vannak alternatív tervek.
- Például: a horvát cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG-vonal erősítése;
- árolók vásárlása, felújítása;
- egy északolasz–szlovén–magyar vezeték megépítése;
- valamint a „nagy északi kapcsolat” létrehozása, azaz Magyarországot vezetéken való összekötése a nem orosz gáz fogadására alkalmas balti-tengeri LNG-terminálokkal.
- Hosszútávon a a fekete-tengeri román gázkitermelésre is lehetne számítani, de ez tervezetten egyáltalán csak 2026-27-ben rajtol.
A probléma az, hogy ha ezek össze is jönnének, az hiába jelentene nagyon biztató diverzifikációt, de egyenként is több száz-, olykor ezermilliárdos fejlesztési ötletek. Ráadásul: még együttesen sem feltétlenül jelentenének teljes megoldást, mert nem jönne rajtuk elegendő mennyiség.
Áramrendszer:
Az áramrendszer nagy kérdései nagyságrenddel több forrást igényelnének, Magyarország pedig forrásként alapvetően az EU-s Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközre (RRF) bazírozna.
Az orosz leválással kapcsolatos gondolkodás másik fő iránya állítólag az elektromos áramra való áttérés és az áram hatékony előállítása, illetve az energia (mind a földgáz, mind az áram) észszerű felhasználása. A különböző ITM-es programokban szó van
- napelemes programról, gázturbinás,szivattyús-tárolós erőművekkel,illetve gázmotoros és akkumulátoros tárolóegységekkel;
- fűtéskorszerűsítésről,
- zöld buszokról,
- a távhőszolgáltatás hatékonysági projektjeiről.
- Mindemellettt terítéken van Paks I., a Mátrai Erőmű és még "fél tucat hazai és két-három külföldi erőművi ötlet"üzemidő-meghosszabbításának megviszgálása is.
Hozzáteszik azonban, hogy az áramtermelésnél az az aggasztó, hogy igazán meggyőző oroszmentes áramellátás nem körvonalazódik.
A másik probléma, hogy hiába kaphat felmentést Magyarország az orosz olaj embargó alól, de a telex szerint nem lehet arra számítani, hogy Oroszország továbbra is zökkenőmentesen ellátja Magyarországot vagy Szlovákiát, miközben az exportja 80 százalékát korlátozásokkal leállítják. "Ha pedig a magyar gazdaság áramfogyasztása a mai évi 40 TWh óra helyett 70-80 TWh-ra nő, akkor vagy gázra, vagy atomra biztosan szükség lesz, most éppen a gáz kockázatai nőttek meg. Vagyis alighanem szükség lesz az atomra, minden integrálható megújulóra, valahonnan azért gázt is be kell szereznünk, és minden lehetséges energiahatékonysági programot meg kell ragadni" - írják.
