Tényleg kerítés mögé akarjuk zárni a menedéket kérő gyerekeket? – Ne szavazzák meg!

  • narancs.hu
  • 2017. március 6.

Belpol

„A törvénytervezet elfogadása nemcsak embertelen, de minden szempontból irracionális lépés is lenne.” Menekültekkel foglalkozó szakemberek közös kiállása.

Közös nyilatkozatot adtak ki az alábbi civil szervezetek:

Amnesty International Magyarország

Artemisszió Alapítvány

Cordelia Alapítvány

Ebony Afrikai Egyesület

Magyar Helsinki Bizottság

Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület

MigSzol – Migráns Szolidaritás Csoport

A szöveget teljes terjedelmében közöljük.

Menetelés Budapesten, 2015 szeptemberében

Menetelés Budapesten, 2015 szeptemberében

Fotó: Németh Dániel

Nem a menedékkérők tömeges elzárására!

Az Országgyűlés hamarosan újabb, a menedékkérőket érintő törvényjavaslatról (T/13976) szavaz. A javaslat szerint egyrészt a rendőrség minden Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldit visszakísérne a határkerítés túloldalára; másrészt azokat a menedékkérőket, akiket beengednének a tranzitzónába, kötelezően fogva tartanák, és a tranzitzónát csak „a kiléptető kapun keresztül”, Szerbia vagy Horvátország felé hagyhatnák el. Mindezt a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva teszi, ugyanakkor az országban jelenleg alig 400 menedékkérő tartózkodik, a válsághelyzet meghosszabbítása csupán az idegengyűlölő, félelemkeltő propaganda fenntartását szolgálja.

Mi számos okból ellenezzük ezt a javaslatot. Ha mindez megvalósulna, a menekülők hozzáférése a nemzetközi védelemhez ellehetetlenülne. A tervezet ráadásul nem tesz kivételt még a gyermekek, idősek, családok esetében sem. Minden menedékért folyamodó embert őrizet sújtana, pedig a védelemért folyamodás önmagában nem lehet alapja a szabadság megvonásának.

A helyzet jelenleg is aggasztó. A kerítés felépülése óta már így is egyre több jelentés tanúskodik a szerb–magyar határnál folyamatosan erősödő erőszakról. A nemzetközi védelmet kereső emberek, amint megkísérlik átlépni a határt, az útjuk során sok esetben a rendőrség által végrehajtott ún. ’visszakísérésekkel’ szembesülnek. A visszakísérés során megvalósuló erőszakról szóló tanúvallomások sokkolóak, szóbeli és fizikai bántalmazásokról, megalázásokról adnak számot. A törvényjavaslat az ún. 8 km-es visszakísérési szabálynak az egész országra történő kiterjesztését is tartalmazza, ami növelheti az erőszak áldozatává váló menedékkérők számát. Az ilyen kockázatok helyett az erőszakról szóló jelentések azonnali kivizsgálására és határozott fellépésre lenne szükség a védelmet keresők elleni erőszak megszüntetése érdekében!

A Szerbiából Magyarországra érkező menedékkérők már most is kizárólag az önkényesen heti 25 főre lecsökkentett kapacitású két tranzitzóna egyikében adhatják be kérelmüket. Mivel a kormány szerint Szerbia megfelelő védelmet tud nyújtani a menedékkérőknek, a tranzitzónákban fogva tartott emberek kérelmét napokon belül elutasítják. Az elutasított menedékkérők hiába fordulnak bírósághoz és hiába kérnek ügyvédi segítséget a bonyolult eljáráshoz, a minőségi jogi segítségnyújtást jelenleg a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nem biztosítja korlátozás nélkül valamennyi menedékkérőnek.

A törvényjavaslat szerint pedig minden menedékkérő automatikusan őrizetbe kerülne a tranzitzónákban. Mindez több szempontból is riasztó. Egyrészt a bizonytalan és hosszú fogva tartásnak rendkívül súlyos következményei lesznek az általában amúgy is rossz pszichés állapotban lévő emberekre. Az intézkedés különösen súlyosan érintheti a sérülékeny menedékkérőket, például a pszichés betegeket vagy a kiskorúakat. Minél fiatalabb egy gyerek, annál súlyosabb kóros lelki jelenség alakulhat ki benne a bezártság hatására. A korábban bántalmazást, kínzást, háborút és más katasztrófát túlélő emberek ismételten traumatizálódhatnak, ami beilleszkedési, alkalmazkodási problémákhoz vezethet a későbbiekben. Másrészt a javaslat sérti az uniós jogot is, hiszen pusztán azon az alapon, hogy valaki menedékkérő, nem lehet az őrizetét elrendelni. Aggályos továbbá, hogy a fogva tartással szemben a bírói jogorvoslat köre továbbszűkül, amely sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A tervezet tehát ellentétes hazánk nemzetközi jogi kötelezettségeivel. Álláspontunk szerint annak elfogadásával hazánk kiiratkozik a közös uniós menekültügyi rendszerből. Hovatovább, a 14–18 év közötti kísérő nélküli kiskorúak kizárása a gyerekvédelemből Európában példátlan módon szembemegy az ENSZ gyermekjogi egyezményével, mert védelem helyett diszkriminálja őket magyar társaikhoz képest. Fontos alapelv, hogy őket minden eljárásban elsősorban gyermekként kell kezelni és csak másodsorban menedékkérőként. A kiskorúak fogva tartása jogellenes és embertelen, újabb traumának teszi ki a sokat szenvedett gyerekeket.

Ezek a gyerekek védelemre és gondoskodásra szorulnak. Nem fenyegetésként kell rájuk tekinteni, hanem olyan lehetőségként, amely sikereket és gyarapodást hozhat ennek az országnak és ennek a kontinensnek. Hogy milyen felnőtt lesz belőlük, az rajtunk is múlik! A magyar történelem tele van népcsoportok sikeres befogadásával és beilleszkedésével. Ez az ország rengeteget profitált már abból, hogy mert befogadó lenni; megérné hűnek maradni ezekhez a hagyományokhoz. Kérjük a jogalkotót, gondolja át, hogy valóban kerítés mögé szeretné-e zárni a menedékkérőket, köztük a gyerekeket.

Az integráció azt jelenti, hogy aki itt él, az ide tartozóvá szeretne válni, és fontos a számára, hogy a közösséghez hozzájáruljon; de azt is jelenti, akik régebb óta itt élnek, segítenek abban, hogy az újonnan jövők minél hamarabb a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak.

Az eddigiekben civil szervezeteknek lehetőségük volt az integráció első lépéseit már a menekültügyi eljárás alatt segíteni. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot, a sok-sok magyaróra, az integrációs tréningek és a magyar társadalommal kialakított pozitív kapcsolatok mind kárba vesznek. A jövőben pedig olyan menekültek kerülnek ki a tranzitzónákból, akik a magyar társadalom felé még egyetlen lépést sem tudtak tenni – önhibájukon kívül. Az ő integrációjuk nekik is, és az őket segítőknek is nehezebb feladat lesz. A törvénytervezet elfogadása nemcsak embertelen, de minden szempontból irracionális lépés is lenne.

Kérjük tehát az Országgyűlési képviselőket, ne szavazzák meg ezt a javaslatot!

Ideje lenne, hogy a migráció kérdése visszakerüljön a helyére, ne a napi politika használja félelemkeltésre a témát, hanem felelős szakpolitikák szülessenek a szakemberek és az érintettek bevonásával!

Védelemre szoruló embertársaink számára pedig tisztességes eljárást és bánásmódot szeretnénk, a válsághelyzet meghosszabbítása helyett megfelelő elhelyezést, ahol a hazánkba érkező menedékkérők megkezdhetik magyarországi integrációjukat!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.