A cigányügyi tárcaközi bizottság (amely a kormány által elfogadott, a romák helyzetének javításáról szóló középtávú intézkedéscsomagban meghatározott feladatok végrehajtását koordinálja) legutóbbi ülésére a minisztériumok koncepciót dolgoztak ki arról, milyen intézkedéseket terveznek a romák életminőségének jobbítására. Elképzeléseiket Szegvári Péter, az említett helyettes államtitkár értékelte. Szegvári összegzésében - mint arról a Népszabadság beszámol - a többi között bírálta az Egészségügyi Minisztériumot (EM). A minisztériumnak ugyanis nem jutott eszébe: eszközeivel odahathatna, hogy ne szaporodjanak már oly nagyon a romák, ne termeljék újra saját nyomorukat, önmagukat taszítva vissza így anyagilag és szellemileg. Az EM-nek eszébe juthatna például Szegvári szerint, hogy javasolják a cigányság ingyenes fogamzásgátlóval való ellátását. A bizottság ülésén (amelyen annak elnöke, Dávid Ibolya egyszer sem jelent még meg) az Egészségügyi Minisztérium szakreferense és az igazságügyi tárca politikai államtitkára is elhatárolódott Szegvári kezdeményezésétől. (Meg persze a megszólaltatott roma szervezetek is.)
Csomag, az van
Másnap Szegvári beosztottja, a javaslatot valójában készítő Balázs Péter megismételte és kiegészítette főnöke állításait, nyilván, hogy ne kételkedjünk benne: komolyan gondolják. Balázs - szintén a Népszabadságban - azt mondta, az egyöntetű tiltakozás ellenére továbbra is vállalhatónak tartja a javaslatot. Szerinte a romák érdekében hozott intézkedések eddig kevés eredménnyel jártak; szégyen, ahogyan a cigányok élnek Magyarországon. Balázs szerint a romák gyorsabb szocializációját a közelgő uniós csatlakozás is megköveteli. Hogy hogyan jön a szocializációhoz a gyermekszám csökkenése, és hogy egyáltalán mit ért Balázs Péter a cigányokon és szocializáción, nem világos, mint ahogyan az sem, hogy ha az eddigi programok kevés eredménnyel jártak, vajon miért nem az okok feltárására és a programok felgyorsítására törekszik a bizottság.
A kormánynak egyébként nem szükséges ilyen költségekbe - fogamzásgátlók ingyenes osztása - vernie magát: elegendő, ha azokat a lépéseket nem teszi meg, amiket A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagban jóváhagyott. Néhány példa: közismert adat például, hogy a cigányok születéskor várható élettartama több mint tíz évvel kevesebb Magyarországon, mint a nem cigányoké. A romák közül mintegy hatvanezren laknak ma is telepeken: gyakori az ötszáz méteren túli víznyerési lehetőség és csatornázatlanság; sok helyen áram sincs. Az egészséges ivóvíz hiánya is erősen növeli a mérgezések, fertőző betegségek kockázatát. Erről a középtávú intézkedéscsomag megállapítja: a telepek kiváltásához vagy infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan célzott közmunkaprogramokat kell meghirdetni; a Vidékfejlesztési Minisztérium becslése szerint az összes telepen élő család igényeinek kielégítésére 13 ezer új lakásra lenne szükség.
Adatok és szavak
Magyarországon a gyerekek beoltottsága 99,8 százalékos, de becslések szerint az iskolából kimaradó gyerekek között nagy számban találhatók romák, akiket nem oltanak be. A telepek egy részén az oltások elmaradásának oka egyrészt a szülők írástudatlansága (nem tudják elolvasni az oltásokra szóló idézéseket sem), másrészt a szegénység miatt sokan képtelenek gyerekeiket megfelelően felöltöztetve elvinni a sokszor kilométerekre lévő orvoshoz. A romák körében tapasztalható csecsemőhalandóság duplája a magyar átlagnak. A középtávú intézkedéscsomag idevágó fejezete szerint bővíteni kell a népegészségügyi szempontból is fontos, prevenciót szolgáló, különféle szűrő-gondozó szolgáltatások körét.
Érdemes áttekinteni Neményi Mária Cigány anyák az egészségügyben című tanulmányát is, amelyből többek között kiderül: helyenként mennyire értetlenül és idegenkedve állnak az egészségügyben dolgozók a gondjaikra bízott romákhoz. Ennek megszüntetésére is tartalmaz utalást a középtávú intézkedéscsomag: megfogalmazása szerint a cigány lakosság egészségi állapotának javítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során előforduló hátrányos megkülönböztetést eredményező gyakorlatok megszüntetése érdekében kutatási programot kell indítani a cigány lakosság egészségiállapot-mutatóiról, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények és az érintett lakosság kapcsolatáról.
Tanulmányok sora mutatta már ki: a nyomort a foglalkoztatási, az oktatási és az egészségügyi diszkrimináció - amelynek megszüntetése szintén a kormány és a parlament feladata lenne - termeli újjá, nem a szaporulat mértéke. A középtávú intézkedéscsomag egyébként erre nézvést is tartalmaz feladatokat: 5.1. pontja szerint folyamatosan vizsgálni kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó jogszabályok gyakorlati hatályosulását. A vizsgálatok eredményei alapján a szükséges jogszabály-módosításokat el kell végezni. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a különböző szabályozási területeken a jövőbeni jogalkotás biztosítsa, illetőleg segítse elő a diszkriminációmentes gyakorlat érvényesülését.
Papíron lévő szép szavak.
Vultur Csaba
