Terv a cigányszaporulat megfékezésére: Védelem nélkül

  • Vultur Csaba
  • 2000.03.16 00:00

Belpol

"Az Egészségügyi Minisztérium tervezetében még érintőlegesen sem említi a cigányság túlzott szaporodásának kérdését. Javasolni lehetne a cigányság ingyenes fogamzásgátlóval való ellátását" - jelentette ki a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatás- és területpolitikai államtitkárságának vezetője a minap. Épp a cigányügyi tárcaközi bizottság ülése zajlott, ahol kiderült, hogy a kormány épp milyen lépéseket tervez a romák élethelyzetének javítására. Például ilyeneket.
"Az Egészségügyi Minisztérium tervezetében még érintőlegesen sem említi a cigányság túlzott szaporodásának kérdését. Javasolni lehetne a cigányság ingyenes fogamzásgátlóval való ellátását" - jelentette ki a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatás- és területpolitikai államtitkárságának vezetője a minap. Épp a cigányügyi tárcaközi bizottság ülése zajlott, ahol kiderült, hogy a kormány épp milyen lépéseket tervez a romák élethelyzetének javítására. Például ilyeneket.

A cigányügyi tárcaközi bizottság (amely a kormány által elfogadott, a romák helyzetének javításáról szóló középtávú intézkedéscsomagban meghatározott feladatok végrehajtását koordinálja) legutóbbi ülésére a minisztériumok koncepciót dolgoztak ki arról, milyen intézkedéseket terveznek a romák életminőségének jobbítására. Elképzeléseiket Szegvári Péter, az említett helyettes államtitkár értékelte. Szegvári összegzésében - mint arról a Népszabadság beszámol - a többi között bírálta az Egészségügyi Minisztériumot (EM). A minisztériumnak ugyanis nem jutott eszébe: eszközeivel odahathatna, hogy ne szaporodjanak már oly nagyon a romák, ne termeljék újra saját nyomorukat, önmagukat taszítva vissza így anyagilag és szellemileg. Az EM-nek eszébe juthatna például Szegvári szerint, hogy javasolják a cigányság ingyenes fogamzásgátlóval való ellátását. A bizottság ülésén (amelyen annak elnöke, Dávid Ibolya egyszer sem jelent még meg) az Egészségügyi Minisztérium szakreferense és az igazságügyi tárca politikai államtitkára is elhatárolódott Szegvári kezdeményezésétől. (Meg persze a megszólaltatott roma szervezetek is.)

Csomag, az van

Másnap Szegvári beosztottja, a javaslatot valójában készítő Balázs Péter megismételte és kiegészítette főnöke állításait, nyilván, hogy ne kételkedjünk benne: komolyan gondolják. Balázs - szintén a Népszabadságban - azt mondta, az egyöntetű tiltakozás ellenére továbbra is vállalhatónak tartja a javaslatot. Szerinte a romák érdekében hozott intézkedések eddig kevés eredménnyel jártak; szégyen, ahogyan a cigányok élnek Magyarországon. Balázs szerint a romák gyorsabb szocializációját a közelgő uniós csatlakozás is megköveteli. Hogy hogyan jön a szocializációhoz a gyermekszám csökkenése, és hogy egyáltalán mit ért Balázs Péter a cigányokon és szocializáción, nem világos, mint ahogyan az sem, hogy ha az eddigi programok kevés eredménnyel jártak, vajon miért nem az okok feltárására és a programok felgyorsítására törekszik a bizottság.

A kormánynak egyébként nem szükséges ilyen költségekbe - fogamzásgátlók ingyenes osztása - vernie magát: elegendő, ha azokat a lépéseket nem teszi meg, amiket A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagban jóváhagyott. Néhány példa: közismert adat például, hogy a cigányok születéskor várható élettartama több mint tíz évvel kevesebb Magyarországon, mint a nem cigányoké. A romák közül mintegy hatvanezren laknak ma is telepeken: gyakori az ötszáz méteren túli víznyerési lehetőség és csatornázatlanság; sok helyen áram sincs. Az egészséges ivóvíz hiánya is erősen növeli a mérgezések, fertőző betegségek kockázatát. Erről a középtávú intézkedéscsomag megállapítja: a telepek kiváltásához vagy infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan célzott közmunkaprogramokat kell meghirdetni; a Vidékfejlesztési Minisztérium becslése szerint az összes telepen élő család igényeinek kielégítésére 13 ezer új lakásra lenne szükség.

Adatok és szavak

Magyarországon a gyerekek beoltottsága 99,8 százalékos, de becslések szerint az iskolából kimaradó gyerekek között nagy számban találhatók romák, akiket nem oltanak be. A telepek egy részén az oltások elmaradásának oka egyrészt a szülők írástudatlansága (nem tudják elolvasni az oltásokra szóló idézéseket sem), másrészt a szegénység miatt sokan képtelenek gyerekeiket megfelelően felöltöztetve elvinni a sokszor kilométerekre lévő orvoshoz. A romák körében tapasztalható csecsemőhalandóság duplája a magyar átlagnak. A középtávú intézkedéscsomag idevágó fejezete szerint bővíteni kell a népegészségügyi szempontból is fontos, prevenciót szolgáló, különféle szűrő-gondozó szolgáltatások körét.

Érdemes áttekinteni Neményi Mária Cigány anyák az egészségügyben című tanulmányát is, amelyből többek között kiderül: helyenként mennyire értetlenül és idegenkedve állnak az egészségügyben dolgozók a gondjaikra bízott romákhoz. Ennek megszüntetésére is tartalmaz utalást a középtávú intézkedéscsomag: megfogalmazása szerint a cigány lakosság egészségi állapotának javítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során előforduló hátrányos megkülönböztetést eredményező gyakorlatok megszüntetése érdekében kutatási programot kell indítani a cigány lakosság egészségiállapot-mutatóiról, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények és az érintett lakosság kapcsolatáról.

Tanulmányok sora mutatta már ki: a nyomort a foglalkoztatási, az oktatási és az egészségügyi diszkrimináció - amelynek megszüntetése szintén a kormány és a parlament feladata lenne - termeli újjá, nem a szaporulat mértéke. A középtávú intézkedéscsomag egyébként erre nézvést is tartalmaz feladatokat: 5.1. pontja szerint folyamatosan vizsgálni kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó jogszabályok gyakorlati hatályosulását. A vizsgálatok eredményei alapján a szükséges jogszabály-módosításokat el kell végezni. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a különböző szabályozási területeken a jövőbeni jogalkotás biztosítsa, illetőleg segítse elő a diszkriminációmentes gyakorlat érvényesülését.

Papíron lévő szép szavak.

Vultur Csaba

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.