Titkosították, ki írja alá a megfigyelések engedélyezéseit

  • narancs.hu
  • 2022. május 24.

Belpol

Azt pedig nem tartják számon Igazságügyi Minisztériumnál, hogy hány titkos információgyűjtést engedélyeztek.

hvg.hu közérdekű adatigénylés céljából küldött kérdéseket az Igazságügyi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy összesen hány igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött titkos adatgyűjtést engedélyeztek a tavalyi év során, illetve ki írta alá ezeket.

A Pegasus-ügy és a Schadl–Völner-botrány miatt is fontos lett volna megtudni a 2021-ben engedélyezett megfigyelések számát, hiszen mint kiderült, ezeket részben a sokat bírált Pegasus kémprogrammal végezték, az engedélyek jelentős részét pedig saját állítása szerint nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettes államtitkára, a tárcától azóta korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál. 

A lap által februárban küldött kérdésekre azonban a maximális, 90 napos válaszadási határidőt kihasználva meglepő és önellentmondó válaszokat küldött az illetékes Igazságügyi Minisztérium. A hvg.hu közérdekű adatigénylésében arra volt kíváncsi, hogy 2021-ben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál; a megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hányat Völner Pál államtitkár, hányat Répássy Róbert államtitkár (Völner utódja), és hányat más minisztériumi tisztviselő; illetve hogy hány miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?

A minisztérium válasza alapján

a tárcánál csak a hozzájuk beérkező kérelmek számát tartják nyilván (ez 2021-ben 1469 volt), a megadott engedélyekét már nem.

A harmadik kérdéssel, az elutasított kérelmekkel kapcsolatban is hasonló válasz érkezett, miszerint a minisztérium „nem rendelkezik a kért adatokkal”.

Érdekes, hogy a tárca hasonló adatigénylések alkalmával a korábbi években rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Ez alapján derült ki az is, hogy tavaly nyár közepéig, a Pegasus-botrány július 19-ei kirobbanásáig csaknem napi 5, összesen 928 esetben engedélyeztek nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést. Azzal kapcsolatban, hogy a korábban kiadott adatokkal idén miért nem rendelkezik a minisztérium, a lap megkeresésére ezidáig nem érkezett választ, ahogy annak sem található jogszabályi, rendeleti nyoma, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna. 

A második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban kapott válasz még ennél is furcsább, mivel a tárca válasza szerint ezek az adatok egy jogszabályi hivatkozás alapján nem ismertethetők,

tehát titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.

A jogszabály szerint a minősített adat érvényességi ideje 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza alapján ennyi ideig nem lehet megtudni, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.

A miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, azonban a Pegasus-ügy óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá. 

Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény „kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására”. A „kiadományozási jogot” ugyan egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása is ismeri a miniszter akadályozása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését. Egy 2018-as alkotmánybírósági határozat továbbá azt is egyértelművé teszi: „a kiadományozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.