Titkosították, ki írja alá a megfigyelések engedélyezéseit

  • narancs.hu
  • 2022. május 24.

Belpol

Azt pedig nem tartják számon Igazságügyi Minisztériumnál, hogy hány titkos információgyűjtést engedélyeztek.

hvg.hu közérdekű adatigénylés céljából küldött kérdéseket az Igazságügyi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy összesen hány igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött titkos adatgyűjtést engedélyeztek a tavalyi év során, illetve ki írta alá ezeket.

A Pegasus-ügy és a Schadl–Völner-botrány miatt is fontos lett volna megtudni a 2021-ben engedélyezett megfigyelések számát, hiszen mint kiderült, ezeket részben a sokat bírált Pegasus kémprogrammal végezték, az engedélyek jelentős részét pedig saját állítása szerint nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettes államtitkára, a tárcától azóta korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál. 

A lap által februárban küldött kérdésekre azonban a maximális, 90 napos válaszadási határidőt kihasználva meglepő és önellentmondó válaszokat küldött az illetékes Igazságügyi Minisztérium. A hvg.hu közérdekű adatigénylésében arra volt kíváncsi, hogy 2021-ben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál; a megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hányat Völner Pál államtitkár, hányat Répássy Róbert államtitkár (Völner utódja), és hányat más minisztériumi tisztviselő; illetve hogy hány miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?

A minisztérium válasza alapján

a tárcánál csak a hozzájuk beérkező kérelmek számát tartják nyilván (ez 2021-ben 1469 volt), a megadott engedélyekét már nem.

A harmadik kérdéssel, az elutasított kérelmekkel kapcsolatban is hasonló válasz érkezett, miszerint a minisztérium „nem rendelkezik a kért adatokkal”.

Érdekes, hogy a tárca hasonló adatigénylések alkalmával a korábbi években rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Ez alapján derült ki az is, hogy tavaly nyár közepéig, a Pegasus-botrány július 19-ei kirobbanásáig csaknem napi 5, összesen 928 esetben engedélyeztek nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést. Azzal kapcsolatban, hogy a korábban kiadott adatokkal idén miért nem rendelkezik a minisztérium, a lap megkeresésére ezidáig nem érkezett választ, ahogy annak sem található jogszabályi, rendeleti nyoma, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna. 

A második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban kapott válasz még ennél is furcsább, mivel a tárca válasza szerint ezek az adatok egy jogszabályi hivatkozás alapján nem ismertethetők,

tehát titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.

A jogszabály szerint a minősített adat érvényességi ideje 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza alapján ennyi ideig nem lehet megtudni, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.

A miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, azonban a Pegasus-ügy óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá. 

Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény „kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására”. A „kiadományozási jogot” ugyan egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása is ismeri a miniszter akadályozása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését. Egy 2018-as alkotmánybírósági határozat továbbá azt is egyértelművé teszi: „a kiadományozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.