A hvg.hu közérdekű adatigénylés céljából küldött kérdéseket az Igazságügyi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy összesen hány igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött titkos adatgyűjtést engedélyeztek a tavalyi év során, illetve ki írta alá ezeket.
A Pegasus-ügy és a Schadl–Völner-botrány miatt is fontos lett volna megtudni a 2021-ben engedélyezett megfigyelések számát, hiszen mint kiderült, ezeket részben a sokat bírált Pegasus kémprogrammal végezték, az engedélyek jelentős részét pedig saját állítása szerint nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettes államtitkára, a tárcától azóta korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál.
A lap által februárban küldött kérdésekre azonban a maximális, 90 napos válaszadási határidőt kihasználva meglepő és önellentmondó válaszokat küldött az illetékes Igazságügyi Minisztérium. A hvg.hu közérdekű adatigénylésében arra volt kíváncsi, hogy 2021-ben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál; a megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hányat Völner Pál államtitkár, hányat Répássy Róbert államtitkár (Völner utódja), és hányat más minisztériumi tisztviselő; illetve hogy hány miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?
A minisztérium válasza alapján
a tárcánál csak a hozzájuk beérkező kérelmek számát tartják nyilván (ez 2021-ben 1469 volt), a megadott engedélyekét már nem.
A harmadik kérdéssel, az elutasított kérelmekkel kapcsolatban is hasonló válasz érkezett, miszerint a minisztérium „nem rendelkezik a kért adatokkal”.
Érdekes, hogy a tárca hasonló adatigénylések alkalmával a korábbi években rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Ez alapján derült ki az is, hogy tavaly nyár közepéig, a Pegasus-botrány július 19-ei kirobbanásáig csaknem napi 5, összesen 928 esetben engedélyeztek nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést. Azzal kapcsolatban, hogy a korábban kiadott adatokkal idén miért nem rendelkezik a minisztérium, a lap megkeresésére ezidáig nem érkezett választ, ahogy annak sem található jogszabályi, rendeleti nyoma, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna.
A második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban kapott válasz még ennél is furcsább, mivel a tárca válasza szerint ezek az adatok egy jogszabályi hivatkozás alapján nem ismertethetők,
tehát titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.
A jogszabály szerint a minősített adat érvényességi ideje 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza alapján ennyi ideig nem lehet megtudni, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.
A miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, azonban a Pegasus-ügy óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá.
Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény „kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására”. A „kiadományozási jogot” ugyan egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása is ismeri a miniszter akadályozása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését. Egy 2018-as alkotmánybírósági határozat továbbá azt is egyértelművé teszi: „a kiadományozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot”.
