Titkosították, ki írja alá a megfigyelések engedélyezéseit

  • narancs.hu
  • 2022. május 24.

Belpol

Azt pedig nem tartják számon Igazságügyi Minisztériumnál, hogy hány titkos információgyűjtést engedélyeztek.

hvg.hu közérdekű adatigénylés céljából küldött kérdéseket az Igazságügyi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy összesen hány igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött titkos adatgyűjtést engedélyeztek a tavalyi év során, illetve ki írta alá ezeket.

A Pegasus-ügy és a Schadl–Völner-botrány miatt is fontos lett volna megtudni a 2021-ben engedélyezett megfigyelések számát, hiszen mint kiderült, ezeket részben a sokat bírált Pegasus kémprogrammal végezték, az engedélyek jelentős részét pedig saját állítása szerint nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettes államtitkára, a tárcától azóta korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg gyanúsított Völner Pál. 

A lap által februárban küldött kérdésekre azonban a maximális, 90 napos válaszadási határidőt kihasználva meglepő és önellentmondó válaszokat küldött az illetékes Igazságügyi Minisztérium. A hvg.hu közérdekű adatigénylésében arra volt kíváncsi, hogy 2021-ben hány darab miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést engedélyeztek a tárcánál; a megadott engedélyek közül hány darabot írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hányat Völner Pál államtitkár, hányat Répássy Róbert államtitkár (Völner utódja), és hányat más minisztériumi tisztviselő; illetve hogy hány miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtés engedélyét tagadták meg a tárcánál?

A minisztérium válasza alapján

a tárcánál csak a hozzájuk beérkező kérelmek számát tartják nyilván (ez 2021-ben 1469 volt), a megadott engedélyekét már nem.

A harmadik kérdéssel, az elutasított kérelmekkel kapcsolatban is hasonló válasz érkezett, miszerint a minisztérium „nem rendelkezik a kért adatokkal”.

Érdekes, hogy a tárca hasonló adatigénylések alkalmával a korábbi években rendre kiadta a megadott engedélyek számát. Ez alapján derült ki az is, hogy tavaly nyár közepéig, a Pegasus-botrány július 19-ei kirobbanásáig csaknem napi 5, összesen 928 esetben engedélyeztek nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést. Azzal kapcsolatban, hogy a korábban kiadott adatokkal idén miért nem rendelkezik a minisztérium, a lap megkeresésére ezidáig nem érkezett választ, ahogy annak sem található jogszabályi, rendeleti nyoma, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna. 

A második, az engedélyeket aláírók személyére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban kapott válasz még ennél is furcsább, mivel a tárca válasza szerint ezek az adatok egy jogszabályi hivatkozás alapján nem ismertethetők,

tehát titkosították, hogy kik az engedélyek aláírói.

A jogszabály szerint a minősített adat érvényességi ideje 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza alapján ennyi ideig nem lehet megtudni, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt, pedig ez az egyszerű számadat az alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad.

A miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre – nevéből fakadóan – az igazságügyi miniszter adhat engedélyt, azonban a Pegasus-ügy óta tudható, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit miniszter írta alá. 

Később, az idén januárra a Pegasus-ügyben elkészített jelentésében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény „kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört, és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására”. A „kiadományozási jogot” ugyan egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása is ismeri a miniszter akadályozása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését. Egy 2018-as alkotmánybírósági határozat továbbá azt is egyértelművé teszi: „a kiadományozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot”.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk