„Az eddigi, jogalkotásban végzett munkánkról, az egész csapatéról, akik elkötelezettek a nemzeti konzervatív országépítés mellett, ennek az egész csapatnak az alkalmasságáról nyilvánítottak véleményt a választók április 3-án, és az alternatíváról is megvolt a véleményük” – mondta a HVG-nek az Országgyűlés igazságügyi bizottsági meghallgatása után Varga Judit, akit ismét igazságügyi miniszternek kért fel Orbán Viktor miniszterelnök.
A bizottság 8 kormánypárti igen, valamint 3 ellenzéki nem szavazat mellett alkalmasnak is találta a feladatra.
A HVG azt a kérdést tette fel Varga Juditnak, amit nem sokkal korábban Szabó Szabolcs, a bizottság momentumos tagja is szóba hozott: a Völner–Schadl-ügy, valamint a Pegasus-ügy kirobbanása után is alkalmasnak gondolta-e magát a miniszteri posztra.
Miután Varga Judit azt mondta, hogy „erről az egész ügyről is véleményt mondtak április 3-án az emberek”, a HVG visszakérdezett, hogy konkrétan a Völner-ügyről is véleményt mondtak-e szerinte. Varga Judit szerint igenis „mindenről, és ez azt is jelenti, hogy továbbra is megvan a választói felhatalmazás, a bizalom, hogy folytassuk a megkezdett országépítést”. A miniszter leszögezte, a tárcánál tisztességes és jó szakemberek dolgoznak, és visszautasít minden rossz szót, amivel őket illették az utóbbi időben – ezt azért mondta, mert a lap újságírója kíváncsi volt, ki meri-e jelenteni, hogy a minisztériumában nem fordul elő még egyszer a Völner-ügyhöz hasonló eset.
Varga Judit igazságügyiminiszter-jelölt meghallgatása az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én.
MTI/Kovács Attila
A választásokkal egy időben tartott, érvénytelen népszavazásról azt mondta, hogy „egyértelművé tették a magyar választók, több, mint 3,6 millió szavazattal, hogy a szülő hozzájárulása nélkül nem lehet a gyerekeknek bizonyos tartalmakat népszerűsíteni a közoktatásban”, ezért ezt a területet részletesen és alaposan szabályozni kell. Ez ügyben a téma projektgazdájával, Kocsis Mátéval fog egyeztetni.
A meghallgatáson Varga Judit összefoglalta a tárcája által az elmúlt négy évben végzett munkát, kitért arra, hogy sikerült „az Isten, haza, család eszméjét szolgálni a 9. Alaptörvény-módosítással”, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi. A DK-s Sebián-Petrovszki László kérdésére – megjelenik-e az Európai Parlament (EP) Pegasus-ügyi vizsgálóbizottsága előtt – a miniszterjelölt azt mondta, hogy „Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt, az igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések is részletes szabályok alapján működnek.”
Varga szerint az Európai Parlamentnek nincs hatásköre arra, hogy ezt a kérdést vizsgálja, ráadásul az információkhoz úgysem férhet hozzá, mert a nemzetbiztonság tagállami hatáskör.
Az igazságügyi tárca vezetője és várományosa azt mondta, nem hisz azoknak a statisztikáknak, amelyek a korrupció magyarországi elmélyüléséről szólnak, mert Magyarország az uniós átlagnál kétszer nagyobb arányban indít nyomozásokat az OLAF által jelzett korrupciós ügyekben. Varga Judit arról, hogy a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezményt miért nem írta alá Magyarország, azt mondta, ő nem az egyezményekben és a papírokban hisz. Beszélt a kapcsolati erőszak visszaszorítása érdekében szigorított jogszabályokról, és arról, hogy az áldozatsegítő programok erősítését a szívügyének tekinti.
