Mostantól nem a parlament, hanem a kormány dönthet a magyar katonák külföldi bevetéséről, akár úgy is, hogy azt nem is kell nyilvánosságra hozni – szúrta ki a 24.hu egy októberi törvénymódosításban. A törvényt szeptember végén nyújtották be a parlamentnek, október végén pedig már ki is hirdették a Magyar Közlönyben.
Ebben a törvényben a parlamenti többség a kabinetre ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről. Ez már önmagában szűkebb nyilvánosságot jelent, mivel a parlamentben az erről szóló vita és a szavazás nyilvános, a kormány döntéseiről pedig a Magyar Közlönyből, esetleg közleményekből értesülhet a nyilvánosság.
A magyar katonák külföldi bevetéséről a kormány egyedi határozatban dönt, amit a főszabály szerint a közlönyben közzé kell tenni. Ám ha minősített adatot tartalmaz a határozat, nem hozzák nyilvánosságra a döntést. Azt pedig, hogy mi számít minősített adatnak, az adatgazda – jelen esetben a kormány – dönti el. Ha ugyanis a kabinet úgy ítéli meg, hogy a magyar katonák külföldi bevetésének nyilvánosságra kerülése sértheti az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét, honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét vagy külügyi és nemzetközi kapcsolatait, titkosíthatja az erről szóló információt, azaz a kormányhatározatot.
A lap megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumot, hogy ez azt jelenti-e, hogy egyes külföldi missziókat „eltitkolhatnak”, ezt peig a tárca nem cáfolta, azt írták: „A kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló.”
Arra azonban nem válaszoltak, hogy mikor tartalmazhat minősített adatot a kormányhatározat, illetve miként értesülhet a közvélemény a külföldi bevetésekről és missziókról, ha az arról szóló döntés még a Magyar Közlönyben sem jelenhet meg. Ráadásul egy katonai akció során jószerivel mindig van minősített adat.
A jogszabály-módosítás nemcsak a magyar csapatok külföldi bevetéséről szól, hanem a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozását is érinti. Itt azonban meghagyták a parlament jogkörét általánosan, csak a NATO, az EU vagy az ENSZ döntésén alapuló határozatok esetében kapta meg a kormány a döntés jogát.
Korábban a kormány csádi missziója nagy figyelmet kapott, ebben az esetben a parlament tavaly hozzájárult ahhoz, hogy „a Magyar Honvédség kétszáz – váltási időszakban négyszáz – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense Csád területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében 2025. december 31-ig állomásozzon”. Habár lassan egy év is eltelt a határozat megszületése óta, egyelőre még nem ment ki a magyar katonai kontingens.
