Tízmilliárdnál is nagyobb hiánnyal indulhatnak neki a megyei jogú városok az évnek

  • narancs.hu
  • 2022. január 4.

Belpol

Csak a kompenzációban reménykednek.

Együttesen több tíz milliárd forinttal lesz szűkebb a huszonhárom megyei jogú város kasszája 2022-ben, mint tavaly volt - írja a Népszava.

A lapnak a Megyei Jogú Városok Szövetségénak (MJVSZ) elnöke, Kaposvár fideszes polgármestere, Szita Károly nyilatkozott, aki szintén elismerte a hiányt. Elmondta, hogy pontos számokat nehéz mondani, mert a települések nem azonos szempontrendszer alapján számolták ki a veszteségeket. Az azonban biztos, hogy  a megszokott iparűzési bevételeik feléhez ebben az évben sem jutnak hozzá (a kis és közepes vállalkozások ilyen jellegű befizetéseit a korábbi 2 százalék helyett továbbra is 1 százalékban maximalizálta az állam). Szita szerint ez amiatt előnyös, hogy a cégeknek megmarad a munkahelymegtartó-képességük, de az önkormányzatoknál ez az elvonás jelentős bevételkiesést okozott.

Mivel idén nőnek az energiaárak, és a garantált bérminimum és a minimálbér megemelkedett összegének járulékaival is számolni kell, a ezért jól látszik, hogy arányaiban is kevesebb összeggel gazdálkodhatnak a városok, mint 2021-ben.

A városok költségvetéséről a MJVSZ elnőke kedden tárgyal majd Banai Péterrel a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárával. Remélik, hogy az iparűzési adóbevételek csökkenése miatt idén is kapnak kompenzációt. (Bár a tavalyi kompenzáció sem volt egységes.) Emellett Szita reméli, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatti önkormányzati terheket és  a  az energia áremelkedése miatt megnövekedett kiadásokat is csökkentik.

A lap kérdésére több megyei jogú város elmondta, milliárdos hiánnyal vágnak neki 2022-nek. Miskolcon például úgy számolnak, hogy 3,2 milliárd forinttal csökkennek forrásaik az elvonások miatt, és majdnem ugyanennyivel nő a kiadásuk az emelkedő energiaárak következtében, azaz bb mint 6 milliárd forintos hiánnyal kezdik az évet. Emlékeztetnek arra is, hogy Veres Pál miskolci polgármester egy városi közgyűlésen azt mondta, a megszorítások, elvonások miatt keletkezett hiány csak a 25 ezer fő feletti városokban elérheti összesen a 150 milliárd forintot. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.