Több mint 170 ezerrel kevesebben szavazhatnak az önkormányzati választáson, mint öt éve

  • narancs.hu
  • 2024. május 29.

Belpol

Egy nagyvárosnyi magyar szavazó tűnt el.

Mintegy 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt

– derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. A 2019-es önkormányzati voksolásnál a szavazás napján mintegy 8 millió 25 ezren szerepeltek a választói névjegyzékben, az idei június 9-ei választáson az NVI adatai szerint csaknem 7 millió 855 ezren szavazhatnak, így 170 ezerrel (2,12 százalékkal) csökkent a választásra jogosultak száma.

Két megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma:

  • a legnagyobb arányban, 5,02 százalékkal Békés megyében (287 ezerről 272,5 ezerre),
  • négy százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna megyében (4,71 százalék),
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (4,57 százalék),
  • valamint Nógrád megyében (4,12 százalék).

Három százaléknál nagyobb a csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád megyében (3,41 százalék), Baranya megyében (3,31 százalék), Heves megyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun megyében (3,07 százalék).

Két százalék fölötti a választópolgárok számának csökkenése Budapesten (2,67 százalék), Veszprém megyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar megyében (2,36 százalék), Somogy megyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom megyében (2,11 százalék).

Míg egy százalék fölötti a csökkenés Vas megyében (1,95 százalék), Zala megyében (1,93 százalék) és Fejér megyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.

Győr-Moson-Sopron és Pest megyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma.

A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest megye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron megyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.

A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.

A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma; ennek a 25 ezer embernek a nagy része elhunyt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát.

A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.