Több mint egy órát állt a vonat Bicskén, mert lejárt a mozdonyvezető munkaideje

  • narancs.hu
  • 2024. október 15.

Belpol

A MÁV közölte: a szigorú szabályok miatt nem volt más lehetőség, meg kellett várni a váltást.

Október 4-én este a MÁV Tatáról Budapestre tartó 4921-es számú járata megállt Bicskén, ahonnan aztán jó ideig nem indult tovább, mivel a mozdonyvezető munkaideje lejárt – írja az Index egy olvasó beszámolójára hivatkozva.

Az olvasója szerint a kalauz tájékoztatta az utasokat arról, hogy nem forgalmi vagy technikai hiba miatt áll a vonat, hanem azért, mert lejárt a mozdonyvezető munkaideje, aki ezért „kiszállt” a vonatból. A legtöbb utas ezután inkább átszállt az egy órával későbbi járatra, ami még így is tíz perccel előbb indult tovább, mint a 4921-es vonat, amelynek meg kellett várni „a járműből kiszálló kollégát” leváltó mozdonyvezetőt.

Az Index cikkének megjelenése után a MÁV azt közölte:

„Mozdonyvezető kollégánk nem azért nem vitte tovább a járatot, mert a műszakja lejártával arra nem volt hajlandó, hanem mert a 10 óra vezetési idejét meghaladta volna.”

A vasúttársaság szerint „a rendkívül szigorú szabályok miatt” erre nem volt lehetősége a mozdonyvezetőnek. „Az őt váltó kolléga biztosításáról a vasúttársaság a lehető leggyorsabban igyekezett gondoskodni, a második mozdonyvezető eljutását azonban érdemben hátráltatta a korábbi – Tatabánya térségében történt – gázolásos baleset, illetve az annak következtében blokkolt, lelassult vasúti közlekedés” – fogalmazott közleményében a MÁV. Hozzátették: „Határozottan cáfoljuk ugyanakkor azt az értesülést, hogy kollégánk elhagyta volna a szerelvényt: a szolgálatát meghosszabbítva is a járművön maradt és áram alatt tartotta azt, vagyis a kocsikban mindvégig volt világítás, fűtés és működtek az ajtót, az első mozdonyvezető tehát a járművet biztosítva várta be a váltótársát.”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.