„A választók megtévesztését célozta és eredményezte az a stratégia, hogy az egyik főpolgármester-jelölt 48 órával a választás előtt visszalép, és a támogatóit arra kéri, hogy az állítólag független jelöltre szavazzon” – egyebek mellett ezt állapította meg a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózata (ENEMO) június 10-én, a választásokat követően. A szervezet előzetes jelentése már májusban megjelent, nemrég viszont közzé tette 66 oldalas végső beszámolóját is, melyben többek között a választási rendszert, a média helyzetét, a kampányfinanszírozást részletezi.
Az ENEMO jelentésében kiemelte az állami támogatásokkal való esetleges visszaéléseket, állítva, ezeket a valóságban kampánycélú tevékenységre fordíthatták egyes jelöltek. A szervezet számos visszaélésszerű esetet azonosított: Debrecenben és Nyíregyházán például a helyi hatóságok akadályozták az ellenzéki jelölteket azzal, hogy megnehezítették számukra a kampányhoz szükséges engedélyek beszerzését, és nyomást gyakoroltak a közszféra alkalmazottaira, hogy támogassák a szavazatukkal a Fidesz jelöltjeit. Szegeden a szocialista polgármester (Botka László) hivatalos rendezvényeket használt fel politikai beszédekre, Pécsett pedig azzal vádolták meg a polgármestert (Péterffy Attila) a kihívói, hogy kisajátítja a közterületi reklámfelületeket. Ezek rávilágítottak az állami források közötti határvonal elmosodására.
A választási megfigyelő szervezet szerint nem volt egyértelmű az állami és a pártforrások közötti különbség, legyen szó fideszes vagy ellenzéki önkormányzatokról. A hivatalban lévő polgármesterek a közigazgatási forrásokat a saját előnyükre használták, ellenőrizték a helyi médiát, és akadályozták a jelöltek kampánytevékenységét. A Fidesz gyakran használta az önkormányzatokat a mobilizálásra, illetve a hozzá köthető civil szervezeteket is. A párt- és a szatelitszervezetei uralták a terepet az ellenséges dezinformációs narratívák terjesztésében, dominálták a közterületi hirdetéseket, a dominanciájuk a közösségi médiában is nyilvánvaló volt.
Nem sokkal a választás előtt a kormány levelet küldött a katolikus egyházközösségeknek, de az ENEMO szerint aggályos volt a gyerekek rendezvényeken történő szerepeltetése is, ami ellentétes a kiskorúak jogait védő nemzetközi normákkal.
Jelentős Fidesz-fölény a civil szférában
A parlamenti választással ellentétben az önkormányzatin nincsenek jogi korlátok a kampánykiadásokat illetően, ami lehetővé teszi a korlátlan költekezést, és egyenlőtlen feltételeket teremt. A pártokat illetően nincs pénzügyi átláthatóság, se a beszámolókra vonatkozó szigorú határidők, ezek pedig nem elég részletesek ahhoz, hogy a nyilvánosság ellenőrzni tudja őket. A legtöbb párt azt állítja, a kampányát a tagdíjakból és mikroadományokból finanszírozza, a jelöltek pedig személyes forrásokra vagy a jelölőszervezetek támogatására hivatkoznak. Ugyanakkor a megfigyelők jelentős eltéréseket tapasztaltak:
a Fidesz-KDNP lényegesen több kampányforrást használ fel, mint az ellenzék.
Aggodalmak merültek fel a megyei forrásokből finanszírozott civil szervezetek átláthatóságával kapcsolatban is, például a Pest megyei Fidesz-közeli szervezetek esetében, melyeknek nem kellett részletes adatokat szolgáltatniuk a pénzügyi beszámolóikban.
Az ENEMO aggályosnak tartja az ún. „árnyékfinanszírozási” gyakorlatot, beleértve a kormányközeli civil szervezetek, az állami vállalatok tevékenységét, valamint a „be nem jelentett” finanszírozási forrásokat. Külön kiemelték a jelentős állami támogatásból működő Civil Összefogás Fórumot (CÖF), amelynek tevékenysége áltáthatósági és integritási kérdéseket vet fel. Ezt gyakorlatilag az átláthatatlan pénzügyi hátterű Megafon esetében is megállapította az ENEMO. De megemlítette a Miniszterelnökség alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Városi Civil Alapját is; erről azt írták, visszaél az állami forrásokkal azáltal, hogy a civil szervezeteknek adott támogatásokat azok politikai tevékenységre használják fel.
És a médiában is
Az ENEMO a médiát is vizsgálta. A jelentés szerint aránytalanul kormánypárti, 80 százalékos túlsúlyban vannak a fideszes médiumok, élükön a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA). A független médiumok viszont főként olvasói és YouTube-bevételekból, könyvkiadásból, reklámokból és csak kis százalékban támogatásokból működnek. Ezeket nevezi a propaganda „dollármédiának”, azzal vádolva őket, hogy Soros György finanszírozza a működésüket és külföldi érdekeket szolgálnak.
Vannak továbbá a „szürke zonás” médiumok, amelyek nyíltan nem nyilvánítják ki kötődésüket a kormányhoz, de van mégis van vele kapcsolatuk. Egyre több az olyan propagandaoldal, mint a Megafon, így a Fidesz és a kormány jelentős fölénnyel rendelkezik a nyilvánosságban. A független médiát gyakran kizárják a rendezvényeikről, vagy jelentős megnehezítik számukra a közérdekű információkhoz való hozzáférést.
A 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalt is szóba hozza jelentésében az ENEMO. Mint írják, a független médiumok sérelmezik, hogy „külföldi érdekeket szolgáló”, a nemzetre fenyegetést jelentő újságoknak bélyegzik őket.
Az ENEMO megemlítette, hogy a két fő országos kereskedelmi csatorna (Tv2, RTL Klub) jelentős befolyást gyakorol a közvéleményre, előbbi pedig az állami médiával egyetemben a kormányt táamogatja, ami meghatározta a kormánypárti médiumok narratíváját.
A kampány során a jelöltek nem fértek egyenlő mértékben a médiához, a politikai nyomás érzékelhető volt a helyi és az országos médiában is, különösen a fideszes vezetésű településeken: a helyi médiumok közvetlenül vagy közvetve a polgármesterek ellenőrzése allatt állnak, teljes mértékben függtek tőlük. A Fidesz jelentős összegeket különített el a közösségi médiára is (a Lakmusz tényellenőrző oldal számítása szerint 2023. december 31. és 2024. június 22. között a Fidesz 876 millió forintot költött hirdetésekre), miközben az olyan szervezetek, mint a Megafon, a CÖF, illetve a kormánypárti sajtótermékek, mint az Origo vagy a Magyar Nemzet is hozzájárultak az online kampányhoz.
Az ENEMO szerint jelentős aggodalomra ad okot a közösségi média szabályozásának hiánya, amely lehetővé teszik a pártok és kapcsolt szervezeteik kiterjedt és féktelen kampányolását. A hiátus miatt visszaélések, félretájékoztatás történhet, a kiegyensúlyozatlan kampányok pedig jelentősen befolyásolhatják a közvéleményt.
A teljes jelentés itt olvasható.
A propaganda a választási megfigyelőket is támadta
Az ENEMO 2001 szeptemberében alakult Horvátoszágban. Több nem kormányzati szervezetet fog össze, főleg Közép- és Kelet-Európából, Közép-Ázsiából, illetve két uniós országból. A demokrácia iránti érdeklődést igyekszik növelni választási folyamatok, a politikai környezet pontos megfigyelése alapján készült jelentéseivel.
Nem meglepő módon a kormánypropaganda megtalálta az ENEMO-t, azt terjesztve, hogy az „amerikai baloldal” kezében van, a szálak pedig „egészen Soros Györgyig vezetnek”. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője például a választások után azt mondta, az ENEMO félrevezeti a közvéleményt. Mint közölte, a szervezet kért egy találkozót, ahol olyan szenzitív pénzügyi adatokra voltak kíváncsiak, amelyek csak a hatóságokra tartoznak.
