narancs.hu: Európában volt példa az utóbbi időben arra, hogy a tervezetben olvashatóhoz hasonló mértékű szigorítás számottevő eredményt hozott volna?
Rácz József: Nem tudok róla, hogy lett volna ilyen. Az utóbbi időszakban Csehországban és Lengyelországban liberalizációs folyamat indult el ezen a területen, illetve szokták emlegetni Portugáliát is, ahol ugyanez történt még korábban, 2000 körül. Ezekben az országokban kevesebb a halálesetek, illetve a túladagolások száma, valamint többen kerülnek kezelésre, és a különböző fertőző betegségek által megbetegítettek száma is csökken. Olyan van persze, hogy egy-egy országban megváltoznak a hangsúlyok, de azok nem ilyen nagymértékű, a rendszer egészét érintő szigorítások.
narancs.hu: Az előterjesztés szerint a kábítószer átadását, mondjuk egy spangli körbekínálását 2-től 8 évig terjedő börtönnel sújtanák. Ön szerint nagyjából hány embert érinthet ez ma Magyarországon?
RJ: Több tízezer embert, és ennek jelentős része tizennyolc éven aluli – ami azt is jelenti, hogy ez így nem hajtható végre. Nincs az a bűnüldözői kapacitás, amely le tudná ezt fedni. Én úgy érzékelem, hogy inkább elriasztó hatásúnak szánt rendelkezés akar ez lenni. Holott az elrettentés eddig sehol nem járt mérhető sikerrel.
narancs.hu: Tapasztalatuk szerint hogyan változik meg a fogyasztók magatartása egy ilyen típusú rendelkezés után? Megváltozik-e egyáltalán?
RJ: Megváltozik, igen. Az 1999 utáni szigorítási hullám során is tapasztaltuk, hogy a fogyasztók egyrészt rejtőzködőbbekké válnak, másrészt nehezebben fordulnak szakmai segítséghez, mert sokkal nagyobb lesz a bizalmatlanság bennük a segítő intézményekkel szemben is.
narancs.hu: Mert attól félnek, hogy rájuk hívják a rendőröket.
RJ: Igen, ami persze nem valósul meg, de a bizalmatlanságot növeli ez a hit, miközben elég sokat kell foglalkozni azzal egy segítő kapcsolatban, hogy a bizalmat megalapozzuk vagy megerősítsük. De inkább az jellemző, hogy nem is keresnek segítséget.
Rácz József
Fotó: Németh Dániel
narancs.hu: A tervezet szerint három feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy valaki az elterelést választhassa: fel kell tárnia a fogyasztás körülményeit, korábban nem folyhatott ellene kábítószerrel kapcsolatos eljárás, és két éven belül nem lehetett elterelésen. Tapasztalataik szerint van olyan drogbeteg, aki képes e három feltételnek egyszerre megfelelni?
RJ: A többség alkalmi marihuánahasználat miatt kerül be a rendszerbe, náluk ez teljesülhet. Akiket viszont igazán súlyosan érinteni fog, azok a függők, akik ellen többször indult már eljárás, és akik több elterelésben vettek részt, mert nem gyógyultak meg, hiszen egy függőtől nem lehet azt várni, hogy egyetlen elterelés, vagyis hat hónap alatt mondjuk egy tízéves függőségből meggyógyuljon. Az csak az egyik első lépés lehet. Ők ki fognak kerülni a kezelésből, és mennek helyette – a hivatalos elképzelés szerint – a börtönbe.
narancs.hu: A börtönök mennyire vannak felkészülve a drogfüggő elítéltekre?
RJ: A börtönökben vannak úgynevezett drogprevenciós körletek. Az utóbbi tíz évben a büntetés-végrehajtás próbált felkészülni erre a feladatra, de ezek a körletek nem érik el azt a szintet, hogy valódi gyógyításról beszélhessünk. Gyógyítás folyik az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, az viszont nagyon kis kapacitású kórházi intézmény. Praktikusan a büntetés-végrehajtás intézményei nem alkalmasak gyógyításra, nem is azért hozták létre őket.
narancs.hu: Vagyis azt tapasztalják, hogy aki kijön a börtönből, az újra függő lesz?
RJ: Igen, ezt elég sokszor tapasztaljuk. Ahhoz, hogy valaki leszokjon, annak egy pszichológiai folyamaton kell végigmennie: van egy töprengési fázis, egy elszánási fázis, aztán döntést kell hoznia, és csak utána jöhet az elvonókezelés. Ha valaki börtönbe kerül, ezek a fázisok kimaradnak. Ha ott nem jut kábítószerhez, akkor nem kábítószerezik, de amint kijut, minden folytatódik tovább.
narancs.hu: A tervezet szerint az is büntetendő lenne, ha valaki nagy nyilvánosság előtt kábítószer-fogyasztásra buzdít. A TASZ szerint a megfogalmazás túlzott általánossága a józan érvelés lehetőségét is megnehezíti – például a prevenciós munka során. Ön szerint is valós veszély ez?
RJ: Lehet ilyen veszélye. Megszoktuk ugyanis, hogy a kábítószerekről szólván a veszélyekről, az ártalmakról is beszélünk, ami rendben is van, de ha bizonyos használói csoportokat akarunk megszólítani, akkor azt nem tudjuk megtenni, csakis így. Ott empatikusabb, semlegesebb stílusra van szükség, amit a tervezet szerint elvileg meg lehetne támadni azzal, hogy kiállás a drog mellett, miközben csupán másféle kommunikációról van szó.
narancs.hu: A rendőrökről tudható, hogy tehernek érzik a fogyasztókkal való bíbelődést, miközben persze eljárási kötelezettségük van. Akik önökhöz fordulnak, miről számolnak be: mostanában hogy viselkednek velük a rendőrök?
RJ: Azt tapasztaljuk, hogy nem igazán foglalkoznak a fogyasztókkal. Ha belebotlanak például füvezőkbe, akkor persze eljárást kell indítaniuk. De mi ezres nagyságrendben foglalkozunk injekciós droghasználókkal – a rendőrök egyáltalán nem foglalkoznak velük. Tudják, hogy kik ők és mit használnak, de reménytelen eseteknek tartják őket. A diszkórazziák is lecsökkentek, bár éppen az elmúlt hetekben hallottunk megint hasonló fellépésekről. Úgy látjuk, a rendőrség is rájött arra, hogy a fogyasztókkal szemben ők nem tudnak eredményesen eljárni, miközben ez a munka rengeteg energiát leköt, adminisztratív terheket ró ki rájuk, és elvonja a figyelmet a fontosabb, súlyosabb bűncselekményekről. Az utóbbi időben már a rendőrség is inkább betegségkérdésként kezelte ezt a problémát, nem annyira büntetőjogiként.
narancs.hu: Előzetesen nem kérték ki a szakmai szervezetek véleményét, most azonban hozzá lehet szólni a tervezethez. Lát reményt arra, hogy a szakma ésszerű módosításokat érhessen el?
RJ: Bízom benne, hogy sikerül hozzá érveket előhozni. Fel lehet sorakoztatni a különböző országok tapasztalatait, ahol ez az út nem bizonyult hatékonynak, és rámutatni arra, hogy Magyarországon se várható, hogy hatékony lesz, sőt negatív következmények várhatók. Elég sok civil, egyházi és önkormányzati szervezet van, amely ebben a kérdésben el tudja mondani a véleményét, és remélem, el is mondja majd.
(A kormány új drogstratégiájának formálódásáról korábban írt cikkünk itt olvasható.)
