Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a státusztörvény parlamenti vitájában ismertette, hogy a kormány a pedagógusképzésre jelentkezők számát megnövelte, és szerinte lesz utánpótlás az ágazatban. A tankerületi rendszer érdeme, hogy a gazdag településeken nem csak jó iskolák vannak, a szegény településeken pedig nem csak rosszak. Fake news-nak nevezte, hogy a kormány csökkentené a gyógypedagógusok számát – írja a vitáról tudósító Telex.
Dunai Mónika, a Fidesz képviselője ezerinte eljött az a nap, amikor a törvényhozás házában szint kell vallani: ki választja a megoldások keresését, és ki a „kaméleon politikát”. Az ellenzék Brüsszelben megtesz mindent azért, hogy az uniós pénzek ne érkezhessenek meg Magyarországra, és így ne tudják megemelni érdemben a tanárbéreket. Dunai szerint a pedagógusok magánélete valóban sérthetetlen, amivel arra célzott, hogy a törvény lehetőséget adna a munkáltatónak, hogy hozzáférjen a pedagógusok magán eszközeikhez.
Barkóczi Balázs, a DK képviselője szerint
a kormány odáig süllyedt, hogy tonfával, bilinccsel próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását.
Szerinte nem véletlenül nevezik bosszútörvénynek a státusztörvény-tervezetet. Eem a tanárok jogállásáról szóló törvény most a legfontosabb a közoktatásban, hanem például a szakma elöregedése, a jelentkezők alacsony száma, a pedagógusbérek romlása.
Hollik István KDNP-s politikus szerint az ellenzéki képviselőket nem érdekli a státusztörvény-tervezete, mert a telefonjukat nyomkodják. Szerinte az történik, mint korábban a „rabszolgatörvény” vitájakor: az ellenzék hergeli az embereket, hazugságokat fogalmaz meg, és felhasznál egy csoportot a saját érdekében.
A momentumos Tóth Endre a Bibliából olvasott fel, az idézet szerint „ne legyünk bosszúállók”. Úgy véli, a kormány ragaszkodik a státusztörvényhez, miközben az egy „kicsinyes bosszú”. Közel ötezer pedagógus jelezte, hogy felmond a státusztörvény elfogadásakor, ezért sem érti, miért akarják mégis elfogadni azt. „Nem akarja senki ezt a törvényt, csak a kormány.”
Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő Maruzsa Zoltánt amiatt kérdte számon, hogy egy belső levelezés eljutott a Telexhez. Ebben azt írta, „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”. A politikus szerint itt a bizonyíték, hogy a kormány hazudik.
Ander Balázs jobbikos képviselő szerint a pedagógusok többsége egy szűk évtized múlva eléri a nyugdíjkorhatárt. „Mi lesz így a versenyképes magyar gazdaság ábrándjából?” – tette fel a kérdést. Szerinte nem Brüsszelhez kellene kötni a tanárok egzisztenciális problémáit, mert azok nem „könyöradományok”. Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa elmondta: nem támogatják a státusztörvényt, mert nem adja vissza a pedagógusok fegyelmezési jogát, nem biztosítja az utánpótlásukat sem. „A pedagógusok fele ötven év feletti” – mondta a képviselő.
Mellár Tamás párbeszédes politikus nem látja a perspektívát, hogyan is szeretné a kormány rendezni az oktatás problémáit, mert a státusztörvény nem lesz megoldás ezekre. Szerinte túl rövid egyeztetés előzte meg a törvény beterjesztését. Párttársa, Tordai Bence úgy látja, a státusztörvény nem egy szakmai egyeztetés eredménye, hanem egy hatalompolitikai termék. Szerinte nem véletlen, hogy éppen a ballagások napján tárgyalják ezt a törvényt, miközben nem engedik be a szakmai szervezeteket a parlamentbe.
A magyar közoktatás válságban van – mondta Kanász-Nagy Máté LMP-s politikus. Szerinte amit nem tud megvalósítani a közoktatás, az a meglévő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Miközben a parlamentben a képviselők vitáztak, a Kossuth téren gyülekeztek a pénteki tüntetésre érkezők, akik egy kivetítőn követhették nyomon a politikusok felszólalásait.
