Török Gábor: Csak az léphet elő Orbánnál, akik 100 százalékban lojális

  • narancs.hu
  • 2018. április 25.

Belpol

Ezért lett lefokozva Lázár János és Varga Mihály a politológus szerint.

Alakul az új Orbán-kormány névsora, ez megihlette a népszerű politológust, Török Gábort is. Még nincs kihirdetve a csapat, de úgy tűnik, menni fog Seszták Miklós, Balog Zoltán, Simicskó István, Lázár János, Fazekas Sándor, marad viszont Varga Mihály, Szijjártó Péter, Rogán Antal, Trócsányi László, Pintér Sándor és Semjén Zsolt.

Török Gábor ma este ezt írta az átalakításról:

false

„Ha hatalmi szempontból tekintünk a harmadik és a negyedik Orbán-kormány közötti különbségre, akkor elég nyilvánvalónak látszik, hogy itt egy hatalmi sakkjátszma fontos lépése történt: a harmadik Orbán-kormány két legfajsúlyosabb politikusát, akik kapcsán akár azt is el lehetett képzelni, hogy egyszer majd – saját teljesítményük alapján – a kormányfői poszt várományosai is lehetnek, Orbán Viktor egyértelműen lefokozta. Egyikük elveszítette a kormányzásban eddig kiemelt jelentőséggel bíró miniszteri posztját (Lázár János), a másikuk pedig jelentősen csökkent hatáskörökkel, tulajdonképpen a kormány „könyvelőjeként” folytathatja csak a munkáját (Varga Mihály). A változások üzenete egyértelműen az, hogy csak azok léphetnek előre, akik egyrészt teljes mértékben lojálisak, másrészt pedig még elméleti veszélyt sem jelentenek a kormányfő nyilvánvalóan tovább erősödött hatalmára. A mostani ciklus legfontosabb kérdése innentől még izgalmasabb: mit tervez Orbán Viktor 2022-re.”

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.