„Törvényes eszközeink nem nagyon maradtak” – A Színház- és Filmművészeti Egyetem megszerzéséről

Belpol

Hivatalos: Vidnyánszky Attila megkapta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Mihez kezdenek most az érintettek, mit szólnak az oktatók és a diákok? Milyen jogköre van a kuratóriumnak?

Einstand semmi más, mondja Fullajtár Andrea színész, az SZFE osztályvezető tanára. "Erőből megtörténhet sok minden, be lehet terelni az intézményeket egy egyirányú, keskeny utcába, de magukat az alkotókat, a világra nyitott, kritikus művészeket nem" – hangsúlyozza Hegedűs D. Géza színész, az egyetem oktatója. De mi lesz a Színművészetivel? Ízelítő a Magyar Narancs legújabb számából.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása, vagyis kiszervezése az állami felsőoktatásból a fenntartói kommunikáció szerint az intézmény politikamentesítését célozza. Mint ismert, a kormány döntése értelmében az SZFE üzemeltetői, fenntartói szerepét a jövőben egy külön erre a célra létrehozott alapítvány látja el. Az erről szóló törvényt július 3-án kétharmaddal fogadta el a Fidesz−KDNP, előtte nem zajlott semmiféle szakmai párbeszéd.

Az átalakítást hatástanulmányok nélkül, erőltetett ütemben hajtja végre a kormány szeptember 1-jéig – ezzel az indokolatlan gyorsasággal mindenképpen kockáztatva az egyetem járványhelyzet miatt amúgy is megnehezült működését. Az alapítói jogokat a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László gyakorolja, ő jelölte ki az alapítvány kuratóriumát is. E miniszteri teljhatalom nyilvánvalóan veszélyeztetheti az egyetemi autonómiát, a művészeti alkotás és a tanítás szabadságát is. Ráadásul az alapítói jogok 2022. január 1-jétől akár át is kerülhetnek a minisztertől az alapítványhoz, miáltal a kuratórium felett minden külső kontroll megszűnhet, s az így gyakorlatilag leválthatatlanná is válik. Az egyetemet vezető rektor személyéről is a kuratórium dönt, akit pályáztatás nélkül, akár határozatlan időre is kinevezhetnek – ilyenformán a teljes intézményi hierarchia a kuratóriumtól függ.

Korábban csak találgatni lehetett, hogy kik lesznek a kuratórium tagjai. Aztán július 31-én az érintett minisztérium közleményéből csak úgy mellékesen derült ki, hogy egy „közelmúltban megszületett döntés értelmében” Vidnyánszky lett az egyetemet tulajdonló alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratórium többi tagjának Bacsa Györgyöt, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatóját, Lajos Tamás operatőr-producert, Rátóti Zoltán színész-rendezőt és Világi Oszkárt, a Slovnaft igazgatósági elnökét, vezérigazgatóját választották meg. A kuratórium vezetésének összeállításánál az egyetem szenátusának egyetlen korábbi javaslatát sem vették figyelembe, az SZFE javasolta tagok közül (Droppa Judit, Eötvös Péter, Kovalik Balázs, Novák Eszter, Pataki Ági, Röhrig Géza, Simó György, Udvaros Dorottya) senki nem került be a kuratóriumba.

Az SZFE valamennyi dolgozója, diákja csupán a sajtóból értesült a kuratórium felállásáról és tagjainak kilétéről.

A döntés után sokan felvetették, hogy az egyetem oktatóinak, de akár hallgatóinak is az Index szerkesztőségéhez hasonló gesztust kellene tennie, azaz felmondani, nem tanítani, nem tanulni tovább az intézményben. Janisch Attila szerint azonban „az osztályvezető és szakvezető oktatók többsége, akiknek éppen futó osztályaik vannak a különböző színházi és filmes szakokon, vélhetően a kényszerű maradást fogják választani, hiszen dönteniük kell a látványos, Zsámbékiéval azonos gesztus megtétele és a hallgatóik iránti morális felelősség között. Az egyetem kis létszámú osztályaiban a hallgatók és vezető tanáraik között szoros az egymásra utaltsági viszony, amelynek alapja a bizalom és az egymás iránti felelősségvállalás. Így a maradás a hallgatók megóvását szolgálja, és határozottan nem jelent semmiféle kollaborációt a kinevezett kuratóriummal, sem a háttérben lévő politikai hatalommal. Éppen ellenkezőleg.”

Az egyetem hallgatói önkormányzata a modellváltás egyik elengedhetetlen feltételének tartja, hogy az öttagú kuratóriumba 3 tagot az egyetem szenátusa, 2 tagot pedig a minisztérium jelöljön ki. Ám mivel ez nem teljesült, a HÖK a kuratóriumot nem fogadja el. „Nincsenek illúzióink, az eddigi kommunikáció hiányából, a modellváltás sürgetéséből, javaslataink és kéréseink figyelmen kívül hagyásából arra következtetünk, hogy drasztikus változások vannak készülőben – erre Vidnyánszky Attila a közelmúltban tett, egyetemünket becsmérlő nyilatkozatai is ráerősítenek” – mondta Csernai Mihály, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

„Magam tűkön ülök, szeptemberben kezdi az osztályom a harmadévet. Csak e miatt a 15 ember miatt maradok, nem akarom cserbenhagyni őket” – mondja Fullajtár Andrea színész, az SZFE osztályvezető tanára. Zsámbéki Gábor egykori tanítványaként különösen jelentőségteljesnek tartja, hogy a rendező felhagy az oktatással. (...) Fullajtár szerint „a modellváltás szót is csak azért találták ki, mert jól hangzik, de mögötte csak einstand van, semmi más."

Czenkli Dorka cikkéből kiderül, mit gondol Fullajtár Andrea Zsámbéki Gábor felmondásáról,  miért látja úgy, hogy a magyar színházi világból az európai vitakultúra teljesen kikopott, és a balkáni tempó uralkodik. De Hegedűs D. Géza is elmondja, hogy látja a jelenlegi helyzetet. Ahogy lapunk cikke arról is szól, a jogszabályi háttér parlamenti elfogadásával az egyetemen már meg is kezdődött a modellváltás operatív lebonyolítása, mit lehet tudni a kuratórium jogköreiről, vagy hogy aktuálisan milyen híresztelésekről hallani, miként alakítja át Vidnyánszky Attila az egyetemet.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

A lead-kép illusztráció: egy jelenet a Kitagadottak című előadás próbáján az Ódry Színpadon. A darabot – amelyet Schiller Haramiák című drámája alapján Horváth János Antal és Olasz Renátó írt – Olasz Renátó rendezte. Fotó: MTI, Marjai János.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.