Törvénysértő az egészségügyi intézményekben tiltani kép- és hangfelvételek készítését

Belpol

A jogállamisággal és a jogbiztonsággal összefüggő „visszásságot” okoz, ha a kórházigazgatók korlátozzák a betegeknek és hozzátartozóiknak kép- és hangfelvétel készítését – mondta ki a napokban az alapvezető jogok biztosa. A kórházak a a jó hírnevük és a kiszolgáltatott betegek méltóságának megóvására hivatkoztak.

„Amikor tavalyi év első hónapjaiban újra és újra beleütköztem a szerintem teljesen értelmetlen és szabálytalan tiltásba, akkor bedurrant az agyam. Fel nem foghattam, miért tiltják a kórházigazgatók, hogy mindenki beleegyezésével rendelkezve fotókat készíthessek és készíthessenek azok, akik méltányolják erőfeszítéseimet. Előbb a Nemzeti Adatvédelmi és Információ-szabadság Hivatalához, utóbb pedig Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordultam. Segítségemre volt a Társaság a Szabadságjogért jogvédő szervezet. Egy éve kezdtem a harcot, most megnyertem a háborút” – mondta a Narancsnak Orosvári Zsolt. Ő volt az, aki előbb a gyerekosztályokon a csöppségeik mellett alvó és virrasztó anyukáknak vitt országszerte pótágyakat, majd sok más kórházi osztályra is. Ezt követően klímaberendezésekkel látott el sok gyógyító osztályt, hogy a nyári forróságban elviselhető körülményeket teremtsen az egyébként is szenvedő betegeknek.

A beadványozó klímával

A beadványozó klímával

 

Mint mondta, a fotókészítés tiltásának változatos érvrendszere volt. A múlt év elején előbb jogszabályi hivatkozás és indoklás nélkül tiltották meg neki és az érintetteknek, hogy felvételek készülhessek a kórházakban. Utána a személyiségi jogok sérelmére, majd végül az intézmény jó hírnevének megsértésére hivatkozva tiltották meg a kórházigazgatók a fotók készítését. Pedig az adományozók célja mindössze az volt, hogy dokumentálják erőfeszítéseiket. Orosvári Zsolt a TASZ-t is maga mellett tudva előbb a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információ-szabadság Hivatalához (NAIH), utóbb az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH) fordult.

Péterfalvi tavaly május végén még Székely Lászlónak, az alapvető jogok akkori biztosának írt levelében jogszabályellenesnek és törvénysértőnek nevezte a tiltó rendelkezést. A NAIH vezetője 2019 júniusában mindezt megerősítette az Orosvári Zsoltnak adott válaszában is. A fordulatot az alapvető jogok tavaly szeptemberben kinevezett biztosának, Kozma Ákosnak a napokban született jelentése hozta meg: a NAIH véleményére is támaszkodva alapjaiban tartja törvénytelennek és a jogállamisággal össze nem egyeztethetőnek az eddigi tiltó gyakorlatot.

A kórházak és az ÁEEK érvei

Orosvári Zsolt AJBH-hez intézett beadáványában számos szülő megkeresése nyomán arról is beszámolt, hogy szerte az országban kép-, hang- és videofelvétel készítését tiltó kiírások találhatók a kórházakban. A hivatal azok után indított vizsgálatot az ügyben, hogy megállapítása szerint a véleménynyilvánítás szabadsága, az információs önrendelkezéshez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelmének veszélye, sőt a sajtó-és szólásszabadság kérdése is egyszerre merült fel az ügyben. Ezért az érintett egészségügyi intézményhez, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) és a NAIH-hoz fordult.

Az érintett kórház a megkeresés nyomán arról tájékoztatta az AJBH-t, hogy a megfelelő és szakszerű betegellátás során az ellátottak részére szükséges a nyugalom biztosítása, valamint az, hogy kiszolgáltatott állapotuk során jogaik semmilyen formában ne sérüljenek. Ezért „elengedhetetlen annak tiltása is, hogy róluk – akár pizsamában, akár bármely beavatkozást követően látható elváltozással – általuk nem engedélyezett módon, fénykép-, hang- vagy videofelvétel készüljön, s esetlegesen bármely publikus módon a nagyközönség számára elérhetővé váljon.” Nem elhanyagolható a kórház szerint az sem, hogy az utóbbi időkben „felszaporodott az intézmények állapotával kapcsolatban – az intézmény jó hírét aláásó – egy-egy területen a környezetéből kiemelő felvétel nyilvánosságra hozása, melyek esetén bár a valóság egy részét tükrözi ugyan, azonban mind az intézmény, mind a kollégák kiváló – néhány esetben európai színvonalban is kiemelkedő – munkáját háttérbe szorítja, s ezzel csorbítja tekintélyüket.”

Az ÁEEK úgy érvelt az alapjogi biztos megkeresésére, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot nem korlátozza szükségtelenül és aránytalanul, hogy a felvételek készítéséhez hozzájárulást kell kérni. Egyben nem mutatható ki olyan nyomós közérdek, amely indokolná a kép- és hangrögzítést a kórházakban. Hozzátették, hogy a kórházak és a kórházakban dolgozók „feladatvégzésük átláthatóságának, ellenőrizhetőségének biztosítása sem indokolja a szabad, hozzájárulás nélküli kép- és hangfelvétel készítését”. Mivel szenzitív és különleges adatokról van szó, ezért az ÁEEK vezetője szerint a kórházi főigazgatói engedélyhez kötöttség arányban áll az elérni kívánt céllal, azaz az intézményekben tartózkodók személyhez fűződő jogainak védelmével. „Az emberi méltósághoz való jog, a betegség titokban tartásához, a személyes adatokhoz, az egészségügyi adatokhoz való jog olyan magas fokú igények, amelyek nem biztosíthatóak másképpen” – érvelt az egészségügyi ellátó központ vezetője. A főigazgatói hozzájárulás egyfajta szűrő annak érdekében, hogy az adott intézmény vezetése információval rendelkezzen a kórházban történt hang- és képfelvételek készítéséről. Ez ugyan nem hivatott kiváltani a felvételeken esetleg szereplő személyek hozzájárulását, de akadályát képezi „annak a kezelhetetlen állapot kialakulásának, hogy bárki, bármilyen célból felvételeket készíthessen”.

„Jogállamisággal összefüggő visszásság”

Az alapvető jogok biztosa – a Nemzeti Adatvédelmi és Információ-szabadság Hivatalát megkeresve és saját belső vizsgálódását lefolytatva – egészen más álláspontra jutott, mint a kórház és a felügyeletét ellátó ÁEEK. Az AJBH a vizsgálatot lezáró jelentésében kiemeli, hogy a „véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt alkotmányos védelme tükröződik abban, hogy rendkívül kevés alapvető joggal szemben kell engednie.” E kiemelt védelem kiterjed minden olyan közlésre, amely tartalmát vagy közlésének módját tekintve közügyekre vonatkozik, hozzájárul a közügyek megvitatásához. A szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik a közügyekkel összefüggő vélemények kinyilvánításának szabadsága.

„A közügyek alkotmányos fogalma tágan értelmezendő, kiterjed a szűk értelemben vett politikai vitákon túl valamennyi, a közösséget érintő kérdés megvitatására, így az egészségügyi intézmények működésének feltételei, körülményei közügynek tekintendők.” Mindebből egyenes következik, ahogy erre az ügyben született NAIH-állásfoglalás is kimondja, „egyértelmű közérdek fűződik ahhoz, hogy a kórházakban (…) képfelvételeket lehessen készíteni.” De egyben ahhoz is, hogy „a megörökített eseményeket, helyzeteket, állapotokat a véleménynyilvánítás szabadságának részeként közbeszéd/közvita tárgyává lehessen tenni.”

A jelentés szerint a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat, az adatvédelmi biztos állásfoglalása és az alapjogi érvek talaján nem fogadható el az érintett kórház és ÁEEK azon érvelése, mely szerint a képfelvételek készítése önmagában, minden más körülménytő függetlenül veszélyeztetné az egészségügyi ellátás szakmai színvonalát.

Mindezek alapján az AJBH arra jutott, hogy az egészségügyi intézményekben fennálló állapotokról, körülményekről és tárgyi feltételekről való képfelvétel készítésének tilalma nem összeegyeztethető a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogi elveivel, így azt – a jelenlegi széles körű gyakorlattal szemben – a kórházi vezetők nem tilthatják meg. Egyetlen esetben legitim a tiltó rendelkezés: a tudatosan hamis közlések nem állnak a véleménynyilvánítás fokozott védelme alatt. Továbbá az egészségügyi intézményekben csak az érintettek (gyerekek, cselekvőképtelenek esetében a szülők, hozzátatozók) beleegyezésével készíthető kép- és hangfelvétel; az ápoltak személyiségi jogai ugyanis különös védelmet igényelnek az egészségügyi intézményekben, különös tekintettel a betegek többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny helyzetére.

Az AJBH szerint tehát a kórházak főigazgatói nem jogosultak korlátozni a betegek és hozzátartozóik számára a felvételek készítését. Ha így tesznek, ezzel „a jogállamisággal és a jogbiztonsággal összefüggő visszásságot” okoznak.

Mindezek alapján közös intézkedésekkel kell biztosítani, hogy együtt és egyszerre érvényesüljenek ezekben a gyógyítóintézményekben az információszabadság, a szabad véleménynyilvánítás szabadsága mellett a személyiségi jogok is. Az alapvető jogok biztosa szerint akkor jár el megfelelően minden vezető, ha az egészségügyi intézményben megforduló betegeket és más személyeket a megfelelő felvilágosítással és a tájékoztatással elősegítik alapjogaik gyakorlásában.

Figyelmébe ajánljuk

Gulyás Gergely: A KDNP nem fog egy EP-frakcióban ülni a Tisza Párttal

  • narancs.hu

Erről a miniszter a kormányinfón beszélt, ahol a kommunista rémuralomhoz és a Rákosi-korszakhoz hasonlította az Európai Unió Bírósága ítéletét, melynek értelmében 200 millió euróra büntették hazánkat, mivel nem tartota be a bíróság egy korábbi, menekültügyben hozott ítéletét.