Tovább nőtt a turai állatmérgezés áldozatainak száma, háziállatok is elpusztultak

Belpol

Folytatódik minden idők legsúlyosabb hazai vadállatmérgezésének felderítése. Mintegy 8000 hektárt, a turai polgármester által elnökölt vadásztársaság teljes működési területét lefedi a természetkárosítás. 

Már negyedik hete folyik Magyarország legsúlyosabb vadállat mérgezéses esetének felderítése, amely során folyamatosan nő a megtalált csalétkek és az elpusztult állatok száma – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden. A keresésben az MME mellett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának (KNPI) méreg- és tetemkereső kutyás egységei, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) természetvédelmi őrszolgálatának tagjai, valamint önkéntesek is aktívan közreműködnek, és lakossági bejelentések is érkeztek. 

A közlemény szerint több új mérgezési gócpontot is felderítettek, így a legújabb eredmények alapján kirajzolódott, hogy a

tettes közel 8000 hektáron – gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területét lefedve – helyezett ki csalétkeket. 

Ahogy a tájékoztatásban fogalmaznak, eddig 246 találat volt a területen, tehát 114 mérgezett állatot és 132 csalétket derítettek fel. Az MME közleménye szerint az áldozatok között 8 védett állatfaj 93 egyede van, így 76 barna rétihéja, 7 egerészölyv, 3 holló, 2 barna kánya, 2 erdei pityer, 1-1 hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár szerepel az elpusztult vadak között, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot. 

A mérgezés áldozata lett négy háziállat: két kutya és két macska is. 

Három vadászható állatfaj 11 egyedét (nyolc róka, két dolmányos varjú és egy szajkó) is megtalálták, továbbá hat állat esetében nem lehetett meghatározni a maradványokat. Egy helyi lakos kutyája sétáltatás közben fogyasztott az egyik csalétekből, de kevés méreganyag jutott a szervezetébe, és a gazdája lélekjelenlétének, valamint a gyors állatorvosi beavatkozásnak köszönhetően megmenekült az állat. 

 
Róka is van az áldozatok között
Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/Deák Gábor
 

A polgármester vadásztásaságának területén történt

A Magyar Narancs pár hete foglalkozott részletesen a turai mérgezéssel. Akkor a felderítés 62 védett és 7 nem védett elpusztult állatnál, valamint 123 mérgezett csaléteknél tartott a DNPI közleménye szerint – ez a szám jelentősen megnőtt mostanra, és immáron háziállatok is vannak az áldozatok között. 

Lapunk a Pest megyei Turán is érdeklődött a mérgezés részleteiről.

A Szent András Dombi Vadásztársaság – aminek működési területén történt a mérgezés – elnöke nem más, mint Szendrei Ferenc, Tura polgármestere.

Kérdeztük a városvezetőt, hogy van-e információja az elkövetők kilétéről, motivációjáról, de közlése szerint nincs. 

Azt biztos, Turán nem örülnek a történteknek. Biztosat senki nem tudott, amikor kérdezősködtünk, de a felháborodott emberek körében számos legenda kering. A fideszes támogatással megválasztott Szendrei Ferenc polgármester vadásztársaságát is hírbe hozták, mondván, azért állhatott volna érdekében a ragadozók gyérítése, mert azok a kilőhető apróvadat veszélyeztetik – és a területen igen sok „komoly ember” vadászik. De az ellenkezőjét is hallottuk, hogy tudniillik a tömeges pusztítással az elkövetők éppen a turai vadásztársaságot akarták bajba sodorni.

A nép száján felbukkan a miniszterelnöki vő, Tiborcz István neve is, hiszen a turai Schossberger-kastély az ő tulajdonában lévő BDPST Group érdekeltsége. A kastélyszállót nemrég újították fel mintegy 4,5 milliárd forintból, amelyet a városi szóbeszéd szerint magas pozícióban lévő kormányzati szereplők is előszeretettel látogatnak. A helyi pletyka szerint épp ezért, a puskás nagyurak zavartalan apróvadvadászata érdekében „akarták megtisztítani” a ragadozóktól a környéket. Szakértő forrásaink azonban ez utóbbit túlzásnak tartották, és kizárták, hogy bármelyik politikus akár csak célzott volna is a vadásztársaságnak arra, hogy mit kellene tenni a ragadozók ellen.

A rendőrség elvileg nyomoz

A Gödöllői Rendőrkapitányság az MME tudomása szerint eddig hat alkalommal végzett helyszínelést és nyomrögzítést. A madármentő szervezet közleménye szerint több régebbi nyom is arra utal, hogy nem csak most történt mérgezés a területen, hanem kisebb intenzitással valószínűleg néhány hónappal korábban is előfordult már – pár hete megjelent cikkünk során mi is erről értsültünk. Az MME közleményében hozzáteszi, 2010-ben is történt hasonló a vadásztársaság területén, akkor egy parlagi sas, öt holló, négy egerészölyv, három barna rétihéja és egy dolmányos varjú került elő, a mérgezett csalétkek pedig naposcsibék voltak. 

Az MME lapunknak elküldött közleményében csatolt egy statisztikát is, ami a felderített állatok és csalétkek számát mutatja találatok szerinti bontásban. E szerint a rendőrség eddig még nem járt sikerrel egyetlen esetben sem, annak ellenére, hogy elvileg nyomozást folytat természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt. 

 
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Ez azért is érdekes, mert a rendőrség pár hete közzétett egy videót, amin az látható, hogy vadászokkal, természetvédelmi őrökkel közösen járőröznek és nyomoznak a tettes után. 

(Címlapképünk forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.