Tovább nőtt a turai állatmérgezés áldozatainak száma, háziállatok is elpusztultak

Belpol

Folytatódik minden idők legsúlyosabb hazai vadállatmérgezésének felderítése. Mintegy 8000 hektárt, a turai polgármester által elnökölt vadásztársaság teljes működési területét lefedi a természetkárosítás. 

Már negyedik hete folyik Magyarország legsúlyosabb vadállat mérgezéses esetének felderítése, amely során folyamatosan nő a megtalált csalétkek és az elpusztult állatok száma – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden. A keresésben az MME mellett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának (KNPI) méreg- és tetemkereső kutyás egységei, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) természetvédelmi őrszolgálatának tagjai, valamint önkéntesek is aktívan közreműködnek, és lakossági bejelentések is érkeztek. 

A közlemény szerint több új mérgezési gócpontot is felderítettek, így a legújabb eredmények alapján kirajzolódott, hogy a

tettes közel 8000 hektáron – gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területét lefedve – helyezett ki csalétkeket. 

Ahogy a tájékoztatásban fogalmaznak, eddig 246 találat volt a területen, tehát 114 mérgezett állatot és 132 csalétket derítettek fel. Az MME közleménye szerint az áldozatok között 8 védett állatfaj 93 egyede van, így 76 barna rétihéja, 7 egerészölyv, 3 holló, 2 barna kánya, 2 erdei pityer, 1-1 hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár szerepel az elpusztult vadak között, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot. 

A mérgezés áldozata lett négy háziállat: két kutya és két macska is. 

Három vadászható állatfaj 11 egyedét (nyolc róka, két dolmányos varjú és egy szajkó) is megtalálták, továbbá hat állat esetében nem lehetett meghatározni a maradványokat. Egy helyi lakos kutyája sétáltatás közben fogyasztott az egyik csalétekből, de kevés méreganyag jutott a szervezetébe, és a gazdája lélekjelenlétének, valamint a gyors állatorvosi beavatkozásnak köszönhetően megmenekült az állat. 

 
Róka is van az áldozatok között
Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/Deák Gábor
 

A polgármester vadásztásaságának területén történt

A Magyar Narancs pár hete foglalkozott részletesen a turai mérgezéssel. Akkor a felderítés 62 védett és 7 nem védett elpusztult állatnál, valamint 123 mérgezett csaléteknél tartott a DNPI közleménye szerint – ez a szám jelentősen megnőtt mostanra, és immáron háziállatok is vannak az áldozatok között. 

Lapunk a Pest megyei Turán is érdeklődött a mérgezés részleteiről.

A Szent András Dombi Vadásztársaság – aminek működési területén történt a mérgezés – elnöke nem más, mint Szendrei Ferenc, Tura polgármestere.

Kérdeztük a városvezetőt, hogy van-e információja az elkövetők kilétéről, motivációjáról, de közlése szerint nincs. 

Azt biztos, Turán nem örülnek a történteknek. Biztosat senki nem tudott, amikor kérdezősködtünk, de a felháborodott emberek körében számos legenda kering. A fideszes támogatással megválasztott Szendrei Ferenc polgármester vadásztársaságát is hírbe hozták, mondván, azért állhatott volna érdekében a ragadozók gyérítése, mert azok a kilőhető apróvadat veszélyeztetik – és a területen igen sok „komoly ember” vadászik. De az ellenkezőjét is hallottuk, hogy tudniillik a tömeges pusztítással az elkövetők éppen a turai vadásztársaságot akarták bajba sodorni.

A nép száján felbukkan a miniszterelnöki vő, Tiborcz István neve is, hiszen a turai Schossberger-kastély az ő tulajdonában lévő BDPST Group érdekeltsége. A kastélyszállót nemrég újították fel mintegy 4,5 milliárd forintból, amelyet a városi szóbeszéd szerint magas pozícióban lévő kormányzati szereplők is előszeretettel látogatnak. A helyi pletyka szerint épp ezért, a puskás nagyurak zavartalan apróvadvadászata érdekében „akarták megtisztítani” a ragadozóktól a környéket. Szakértő forrásaink azonban ez utóbbit túlzásnak tartották, és kizárták, hogy bármelyik politikus akár csak célzott volna is a vadásztársaságnak arra, hogy mit kellene tenni a ragadozók ellen.

A rendőrség elvileg nyomoz

A Gödöllői Rendőrkapitányság az MME tudomása szerint eddig hat alkalommal végzett helyszínelést és nyomrögzítést. A madármentő szervezet közleménye szerint több régebbi nyom is arra utal, hogy nem csak most történt mérgezés a területen, hanem kisebb intenzitással valószínűleg néhány hónappal korábban is előfordult már – pár hete megjelent cikkünk során mi is erről értsültünk. Az MME közleményében hozzáteszi, 2010-ben is történt hasonló a vadásztársaság területén, akkor egy parlagi sas, öt holló, négy egerészölyv, három barna rétihéja és egy dolmányos varjú került elő, a mérgezett csalétkek pedig naposcsibék voltak. 

Az MME lapunknak elküldött közleményében csatolt egy statisztikát is, ami a felderített állatok és csalétkek számát mutatja találatok szerinti bontásban. E szerint a rendőrség eddig még nem járt sikerrel egyetlen esetben sem, annak ellenére, hogy elvileg nyomozást folytat természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt. 

 
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Ez azért is érdekes, mert a rendőrség pár hete közzétett egy videót, amin az látható, hogy vadászokkal, természetvédelmi őrökkel közösen járőröznek és nyomoznak a tettes után. 

(Címlapképünk forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.