További eddig érintetlen területeket építhetnek be a Balatonnál

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 21.

Belpol

Zánkán és Csopakon.

Balatonszemes után Csopakon és Zánkán is zöld utat adhat a „Balaton-törvény” a beépítéseknek. Csopakon a Kerekdi-öböl környékén valósulhat meg egy turisztikai célú beruházás, amíg Zánkán a egy zöldövezetet alakítana lakóövezetté az önkormányzat – írja a 24.hu.

Zánkán egy júniusi önkormányzati előterjesztés szerint az új törvény a korábbi szabályozással ellentétben lehetőséget biztosít a zöldterületi övezetbe sorolt területeket lakóövezetté való átminősítéséhez anélkül, hogy azok helyett máshol kellene zöldterületeken kijelölni.

Filep Miklós polgrármester a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg ezzel a feladatattal, továbbá arról döntött, hogy kiemelt területté nyilvánítja az érintett övezetet. A portál szerint azonban a Veszprém Megyei Kormányhivatal szerint Filep határozata törvénysértő, mert nem jelölte ki a döntés alapját szolgáló beruházást, mint a fejlesztés célját – ez valószínűleg csak átmeneti fennakadást jelent.

Csopakon a Kerekdi-öböl természetvédelmi terület közvetlen környezetében valósulna meg egy beruházás. Ambrus Vilmos polgármester szerint a Völgyzugoly Műhely Kft. készített egy hatástanulmányt, ami alapján a képviselő-testület támogatta a rekreációs turisztikai terület kijelölését, ami legfeljebb 10 százalékos beépítést tesz lehetővé.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.