Gárdonyi szabadstrand: a helyi népszavazás lehetőségét is vizsgálja az ellenzék

Belpol

Akár népszavazást is tartana Gárdonyban az ellenzék, csak hogy megakadályozza a Velencei-tó partjának beépítését. Vizsgálják a referendum jogi lehetőségét, és támogatják a helyi civil kezdeményezéseket.

Fellángoltak az indulatok az elmúlt időszakban Gárdonyban. Mint arról az Átlátszó beszámolt, először kordonnal kerítettek el egy partszakaszt, majd arról lehetett hallani, hogy Tóth István (Fidesz-KDNP) polgármester a vírushelyzet ideje alatt – élve egyszemélyes döntési jogkörével – egyes szabadstrandok egy részének eladását hozná tető alá, kiemelt feljesztési övezetté nyilvánítva a területeket. Hogy a helyiek félelme nem volt alaptalan, bizonyítja a Magyar Hang lapunk által is közölt csütörtöki cikke: e szerint a gárdonyi képviselő-testület a héten rendkívüli ülést tartott, amelyen megszavazták, hogy egy közvetlenül a Velencei-tó partján található, 800 plusz 1200 négyzetméteres szabadstrandi területet eladnak. A történetnek azonban van újabb fejleménye is, amiről Bálint Zoltán László, a Momentum önkormányzati képviselője számolt be lapunknak: a gárdonyi ellenzék vizsgálja a helyi népszavazás lehetőségét. Ha ugyanis a társadalmi nyomásgyakorlás nem elég, a helyiek akár ebbe az irányba is fordulnának.

A lakosság attól tart, hogy a tó is a Balaton sorsára jut, ezért civil kezdeményezés keretében aláírásgyűjtésbe fogtak az elmúlt hetekben. A megfogalmazott petíció 10 követelést tartalmaz. A kezdeményezők egyebek mellett azt követelik, hogy az önkormányzat a tóparttól számított 30 méteres sávban semmilyen épület építését ne engedélyezze. Szeretnék elérni továbbá, hogy a helyhatóság rendeletben mondja ki Gárdony tóparti területein és az attól számított 30 méteres sávban lévő ingatlanok elidegenítési tilalmát. E mellett a civilek a Velencei-tó jellegéhez tartozó horgászat megőrzését, több köztéri szemetes kihelyezését, a vízpartra történő ingyenes lejutás lehetőségét, kutyafuttató kijelölését fogalmazzák meg célként a petícióban.

  • Egyeztetni fognak

A közel ötezer aláírást tartalmazó petíciót hétfőn adták át a civilek Tóth Istvánnak.

Vas Péter, a Gárdonyi Civilek elnöke a Narancs.hu megkeresésére elmondta: megállapodtak a polgármesterrel, hogy a jövő héten egyeztetnek a témában. Vas szerint lesz miről beszélniük, ugyanis annyira sok a látogató a Velencei-tónál, hogy a vízbe vezető lépcsőknél (kifelé és befelé is) sorban állnak a fürdőzők, és a fizetős strandok bejáratánál is 50-60 méteres sorok alakulnak ki – erre a helyzetre pedig megoldást kell találni.

„Civilnek álcázott politikai szervezetek”

Megkérdeztük Tóth Istvánt, mit gondol a civilek kezdeményezéséről. A polgármester válaszában azt írta, „jogi értelemben” a petíció egyetlen aláírást sem tartalmaz, ugyanis szerinte a papírokon szereplő 4700 cím irányítószámnak mindössze a 10 százaléka gárdonyi. Gárdony első embere ráadásul úgy véli, ezek egy része nyaralótulajdonosokhoz tartozik. „Mi úgy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a helyi lakosok döntő többségének elege van az összevissza hazudozásból. Civilnek álcázott politikai szervezetek, média, bukott ellenzéki képviselőjelöltek...” – fogalmaz válaszlevelében Tóth István.

Kíváncsiak voltunk arra is, miért gondolja úgy, hogy a civilek követelései nem teljesíthetők, hiszen Vas szerint a petíció átadása során azt állította, egyik teljesítése sem tartozik az önkormányzat kompetenciájába. „Rosszak az értesülései. Megengedően csak annyit mondhatok, hogy valakik, valamit félreértettek, s újra hamis kiindulási alapból rajtolva (köz) véleményt formálnak. Érdemes lenne valakiknek – rajtunk kívül – az önkormányzati törvényt is megismernie” – válaszolta a polgármester.

Tóth István ugyanakkor megerősítette, hogy egyeztetésre hívta a civileket, és bízik benne, hogy elfogadják a meghívását. „Vannak olyan tisztázandó kérdések, amelyek közmegegyezéssel megoldhatók” – írta.

Népszavazással döntenének

„A polgármesternek kategorikus álláspontja van. Többször kijelentette, a tópart rendbetétele azt jelenti, hogy minél több befektetőnek kell idejönnie. Szerinte a szabadstrandok, partok, zöldfelületek csak viszik a pénzt” – ezt már Bálint Zoltán László momentumos helyi képviselő nyilatkozta érdeklődésünkre. Állítása szerint Tóth István „kerek perec” közölte vele, hogy nem fogja meghívni a munkamegbeszélésekre, csak akkor fog értesülni a beruházásokról, ha azokról már döntöttek.

„Nem a Balatonnal szeretnénk konkurálni, hogy minél több szálloda legyen” – mondta a képviselő, aki szerint a tó kicsi ahhoz, hogy idegenforgalmi centrummá fejlesszék, az infrastruktúrája és kialakítása sem megfelelő ehhez. „Nem lenne ideális senkinek, ha a minél nagyobb beépítettség felé mennénk” – tette hozzá. Kitért arra, hogy nem vettek részt a civilek kezdeményezésében, de „az ügy közös”, ezért támogatják. „A még meglévő zöldfelületek, partszakaszok megvédése része volt a választási programunknak” – mondta. Bálint Zoltán László a petíció tartalmával alapvetően egyetért, bár szerinte vannak olyan követelések, amelyek nem, vagy csak nehezen kivitelezhetőek.

Felidézte: Gárdonyban az ellenzék szórólapokat küldött ki a helyieknek, amiben arról kérdezik őket, hogy egyetértenek-e a part menti területek, strandszakaszok eladásával. „Folyamatosan küldik vissza őket, és a »nem válaszok« vannak többségben” – állította az ellenzéki helyi politikus. Ugyanakkor arra is van elképzelésük, hogy mit csináljanak, amennyiben Tóth István nem tágít a terveitől.

„Vizsgáljuk a helyi népszavazás lehetőségét, a kérdésekről még jogászokkal egyeztetünk. Ha a társadalmi nyomásgyakorlás nem elegendő, akkor ebbe az irányba kell továbblépnünk” – szögezte le Bálint Zoltán László.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.