Gárdonyi szabadstrand: a helyi népszavazás lehetőségét is vizsgálja az ellenzék

Belpol

Akár népszavazást is tartana Gárdonyban az ellenzék, csak hogy megakadályozza a Velencei-tó partjának beépítését. Vizsgálják a referendum jogi lehetőségét, és támogatják a helyi civil kezdeményezéseket.

Fellángoltak az indulatok az elmúlt időszakban Gárdonyban. Mint arról az Átlátszó beszámolt, először kordonnal kerítettek el egy partszakaszt, majd arról lehetett hallani, hogy Tóth István (Fidesz-KDNP) polgármester a vírushelyzet ideje alatt – élve egyszemélyes döntési jogkörével – egyes szabadstrandok egy részének eladását hozná tető alá, kiemelt feljesztési övezetté nyilvánítva a területeket. Hogy a helyiek félelme nem volt alaptalan, bizonyítja a Magyar Hang lapunk által is közölt csütörtöki cikke: e szerint a gárdonyi képviselő-testület a héten rendkívüli ülést tartott, amelyen megszavazták, hogy egy közvetlenül a Velencei-tó partján található, 800 plusz 1200 négyzetméteres szabadstrandi területet eladnak. A történetnek azonban van újabb fejleménye is, amiről Bálint Zoltán László, a Momentum önkormányzati képviselője számolt be lapunknak: a gárdonyi ellenzék vizsgálja a helyi népszavazás lehetőségét. Ha ugyanis a társadalmi nyomásgyakorlás nem elég, a helyiek akár ebbe az irányba is fordulnának.

A lakosság attól tart, hogy a tó is a Balaton sorsára jut, ezért civil kezdeményezés keretében aláírásgyűjtésbe fogtak az elmúlt hetekben. A megfogalmazott petíció 10 követelést tartalmaz. A kezdeményezők egyebek mellett azt követelik, hogy az önkormányzat a tóparttól számított 30 méteres sávban semmilyen épület építését ne engedélyezze. Szeretnék elérni továbbá, hogy a helyhatóság rendeletben mondja ki Gárdony tóparti területein és az attól számított 30 méteres sávban lévő ingatlanok elidegenítési tilalmát. E mellett a civilek a Velencei-tó jellegéhez tartozó horgászat megőrzését, több köztéri szemetes kihelyezését, a vízpartra történő ingyenes lejutás lehetőségét, kutyafuttató kijelölését fogalmazzák meg célként a petícióban.

  • Egyeztetni fognak

A közel ötezer aláírást tartalmazó petíciót hétfőn adták át a civilek Tóth Istvánnak.

Vas Péter, a Gárdonyi Civilek elnöke a Narancs.hu megkeresésére elmondta: megállapodtak a polgármesterrel, hogy a jövő héten egyeztetnek a témában. Vas szerint lesz miről beszélniük, ugyanis annyira sok a látogató a Velencei-tónál, hogy a vízbe vezető lépcsőknél (kifelé és befelé is) sorban állnak a fürdőzők, és a fizetős strandok bejáratánál is 50-60 méteres sorok alakulnak ki – erre a helyzetre pedig megoldást kell találni.

„Civilnek álcázott politikai szervezetek”

Megkérdeztük Tóth Istvánt, mit gondol a civilek kezdeményezéséről. A polgármester válaszában azt írta, „jogi értelemben” a petíció egyetlen aláírást sem tartalmaz, ugyanis szerinte a papírokon szereplő 4700 cím irányítószámnak mindössze a 10 százaléka gárdonyi. Gárdony első embere ráadásul úgy véli, ezek egy része nyaralótulajdonosokhoz tartozik. „Mi úgy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a helyi lakosok döntő többségének elege van az összevissza hazudozásból. Civilnek álcázott politikai szervezetek, média, bukott ellenzéki képviselőjelöltek...” – fogalmaz válaszlevelében Tóth István.

Kíváncsiak voltunk arra is, miért gondolja úgy, hogy a civilek követelései nem teljesíthetők, hiszen Vas szerint a petíció átadása során azt állította, egyik teljesítése sem tartozik az önkormányzat kompetenciájába. „Rosszak az értesülései. Megengedően csak annyit mondhatok, hogy valakik, valamit félreértettek, s újra hamis kiindulási alapból rajtolva (köz) véleményt formálnak. Érdemes lenne valakiknek – rajtunk kívül – az önkormányzati törvényt is megismernie” – válaszolta a polgármester.

Tóth István ugyanakkor megerősítette, hogy egyeztetésre hívta a civileket, és bízik benne, hogy elfogadják a meghívását. „Vannak olyan tisztázandó kérdések, amelyek közmegegyezéssel megoldhatók” – írta.

Népszavazással döntenének

„A polgármesternek kategorikus álláspontja van. Többször kijelentette, a tópart rendbetétele azt jelenti, hogy minél több befektetőnek kell idejönnie. Szerinte a szabadstrandok, partok, zöldfelületek csak viszik a pénzt” – ezt már Bálint Zoltán László momentumos helyi képviselő nyilatkozta érdeklődésünkre. Állítása szerint Tóth István „kerek perec” közölte vele, hogy nem fogja meghívni a munkamegbeszélésekre, csak akkor fog értesülni a beruházásokról, ha azokról már döntöttek.

„Nem a Balatonnal szeretnénk konkurálni, hogy minél több szálloda legyen” – mondta a képviselő, aki szerint a tó kicsi ahhoz, hogy idegenforgalmi centrummá fejlesszék, az infrastruktúrája és kialakítása sem megfelelő ehhez. „Nem lenne ideális senkinek, ha a minél nagyobb beépítettség felé mennénk” – tette hozzá. Kitért arra, hogy nem vettek részt a civilek kezdeményezésében, de „az ügy közös”, ezért támogatják. „A még meglévő zöldfelületek, partszakaszok megvédése része volt a választási programunknak” – mondta. Bálint Zoltán László a petíció tartalmával alapvetően egyetért, bár szerinte vannak olyan követelések, amelyek nem, vagy csak nehezen kivitelezhetőek.

Felidézte: Gárdonyban az ellenzék szórólapokat küldött ki a helyieknek, amiben arról kérdezik őket, hogy egyetértenek-e a part menti területek, strandszakaszok eladásával. „Folyamatosan küldik vissza őket, és a »nem válaszok« vannak többségben” – állította az ellenzéki helyi politikus. Ugyanakkor arra is van elképzelésük, hogy mit csináljanak, amennyiben Tóth István nem tágít a terveitől.

„Vizsgáljuk a helyi népszavazás lehetőségét, a kérdésekről még jogászokkal egyeztetünk. Ha a társadalmi nyomásgyakorlás nem elegendő, akkor ebbe az irányba kell továbblépnünk” – szögezte le Bálint Zoltán László.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.