Gárdonyi szabadstrand: a helyi népszavazás lehetőségét is vizsgálja az ellenzék

Belpol

Akár népszavazást is tartana Gárdonyban az ellenzék, csak hogy megakadályozza a Velencei-tó partjának beépítését. Vizsgálják a referendum jogi lehetőségét, és támogatják a helyi civil kezdeményezéseket.

Fellángoltak az indulatok az elmúlt időszakban Gárdonyban. Mint arról az Átlátszó beszámolt, először kordonnal kerítettek el egy partszakaszt, majd arról lehetett hallani, hogy Tóth István (Fidesz-KDNP) polgármester a vírushelyzet ideje alatt – élve egyszemélyes döntési jogkörével – egyes szabadstrandok egy részének eladását hozná tető alá, kiemelt feljesztési övezetté nyilvánítva a területeket. Hogy a helyiek félelme nem volt alaptalan, bizonyítja a Magyar Hang lapunk által is közölt csütörtöki cikke: e szerint a gárdonyi képviselő-testület a héten rendkívüli ülést tartott, amelyen megszavazták, hogy egy közvetlenül a Velencei-tó partján található, 800 plusz 1200 négyzetméteres szabadstrandi területet eladnak. A történetnek azonban van újabb fejleménye is, amiről Bálint Zoltán László, a Momentum önkormányzati képviselője számolt be lapunknak: a gárdonyi ellenzék vizsgálja a helyi népszavazás lehetőségét. Ha ugyanis a társadalmi nyomásgyakorlás nem elég, a helyiek akár ebbe az irányba is fordulnának.

A lakosság attól tart, hogy a tó is a Balaton sorsára jut, ezért civil kezdeményezés keretében aláírásgyűjtésbe fogtak az elmúlt hetekben. A megfogalmazott petíció 10 követelést tartalmaz. A kezdeményezők egyebek mellett azt követelik, hogy az önkormányzat a tóparttól számított 30 méteres sávban semmilyen épület építését ne engedélyezze. Szeretnék elérni továbbá, hogy a helyhatóság rendeletben mondja ki Gárdony tóparti területein és az attól számított 30 méteres sávban lévő ingatlanok elidegenítési tilalmát. E mellett a civilek a Velencei-tó jellegéhez tartozó horgászat megőrzését, több köztéri szemetes kihelyezését, a vízpartra történő ingyenes lejutás lehetőségét, kutyafuttató kijelölését fogalmazzák meg célként a petícióban.

  • Egyeztetni fognak

A közel ötezer aláírást tartalmazó petíciót hétfőn adták át a civilek Tóth Istvánnak.

Vas Péter, a Gárdonyi Civilek elnöke a Narancs.hu megkeresésére elmondta: megállapodtak a polgármesterrel, hogy a jövő héten egyeztetnek a témában. Vas szerint lesz miről beszélniük, ugyanis annyira sok a látogató a Velencei-tónál, hogy a vízbe vezető lépcsőknél (kifelé és befelé is) sorban állnak a fürdőzők, és a fizetős strandok bejáratánál is 50-60 méteres sorok alakulnak ki – erre a helyzetre pedig megoldást kell találni.

„Civilnek álcázott politikai szervezetek”

Megkérdeztük Tóth Istvánt, mit gondol a civilek kezdeményezéséről. A polgármester válaszában azt írta, „jogi értelemben” a petíció egyetlen aláírást sem tartalmaz, ugyanis szerinte a papírokon szereplő 4700 cím irányítószámnak mindössze a 10 százaléka gárdonyi. Gárdony első embere ráadásul úgy véli, ezek egy része nyaralótulajdonosokhoz tartozik. „Mi úgy látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a helyi lakosok döntő többségének elege van az összevissza hazudozásból. Civilnek álcázott politikai szervezetek, média, bukott ellenzéki képviselőjelöltek...” – fogalmaz válaszlevelében Tóth István.

Kíváncsiak voltunk arra is, miért gondolja úgy, hogy a civilek követelései nem teljesíthetők, hiszen Vas szerint a petíció átadása során azt állította, egyik teljesítése sem tartozik az önkormányzat kompetenciájába. „Rosszak az értesülései. Megengedően csak annyit mondhatok, hogy valakik, valamit félreértettek, s újra hamis kiindulási alapból rajtolva (köz) véleményt formálnak. Érdemes lenne valakiknek – rajtunk kívül – az önkormányzati törvényt is megismernie” – válaszolta a polgármester.

Tóth István ugyanakkor megerősítette, hogy egyeztetésre hívta a civileket, és bízik benne, hogy elfogadják a meghívását. „Vannak olyan tisztázandó kérdések, amelyek közmegegyezéssel megoldhatók” – írta.

Népszavazással döntenének

„A polgármesternek kategorikus álláspontja van. Többször kijelentette, a tópart rendbetétele azt jelenti, hogy minél több befektetőnek kell idejönnie. Szerinte a szabadstrandok, partok, zöldfelületek csak viszik a pénzt” – ezt már Bálint Zoltán László momentumos helyi képviselő nyilatkozta érdeklődésünkre. Állítása szerint Tóth István „kerek perec” közölte vele, hogy nem fogja meghívni a munkamegbeszélésekre, csak akkor fog értesülni a beruházásokról, ha azokról már döntöttek.

„Nem a Balatonnal szeretnénk konkurálni, hogy minél több szálloda legyen” – mondta a képviselő, aki szerint a tó kicsi ahhoz, hogy idegenforgalmi centrummá fejlesszék, az infrastruktúrája és kialakítása sem megfelelő ehhez. „Nem lenne ideális senkinek, ha a minél nagyobb beépítettség felé mennénk” – tette hozzá. Kitért arra, hogy nem vettek részt a civilek kezdeményezésében, de „az ügy közös”, ezért támogatják. „A még meglévő zöldfelületek, partszakaszok megvédése része volt a választási programunknak” – mondta. Bálint Zoltán László a petíció tartalmával alapvetően egyetért, bár szerinte vannak olyan követelések, amelyek nem, vagy csak nehezen kivitelezhetőek.

Felidézte: Gárdonyban az ellenzék szórólapokat küldött ki a helyieknek, amiben arról kérdezik őket, hogy egyetértenek-e a part menti területek, strandszakaszok eladásával. „Folyamatosan küldik vissza őket, és a »nem válaszok« vannak többségben” – állította az ellenzéki helyi politikus. Ugyanakkor arra is van elképzelésük, hogy mit csináljanak, amennyiben Tóth István nem tágít a terveitől.

„Vizsgáljuk a helyi népszavazás lehetőségét, a kérdésekről még jogászokkal egyeztetünk. Ha a társadalmi nyomásgyakorlás nem elegendő, akkor ebbe az irányba kell továbblépnünk” – szögezte le Bálint Zoltán László.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.