Túl nagy nyomás

A koronavírus elleni orosz és kínai vakcinák engedélyezése miatt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az érdeklődés középpontjába került. Az intézmény tagadja, hogy nyomást gyakorolna rá a kormány. Valóban nem teszi?

„Világosan ki kell mondani, hogy az OGYÉI szakmai szervezet, s bár az elmúlt időszakban – különösen az orosz vakcina kapcsán – a politika célkeresztjébe került, ennek ellenére itt csak és kizárólag tudományos munka folyik. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az egyszerűen nem mond igazat” – nyilatkozta Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója január 22-én a Magyar Hírlapnak.

Átláthatatlanság

A koronavírus elleni vakcinák engedélyezésének körülményei miatt az intézet az érdeklődés középpontjába került. A különböző vakcinák engedélyezési folyamata külső szemlélő számára átláthatatlan, és a tisztánlátást sem az intézmény, sem a kormányzati kommunikáció nem segíti. Az OGYÉI tagadja a politikai nyomást, az általunk megkérdezett szakemberek viszont másképp látják.

„A törzskönyvezési szektorban erős megütközést keltett, hogy kivették az OGYÉI kezéből a szakmai irányítást, és a politika nyomása alá került. Azt is megfigyeltük, hogy az intézmény a szokásostól eltérően kevesebbet kommunikál” – mondja az iparágban dolgozó forrásunk. Azt nem gondolja, hogy ne lenne szükség keleti vakcinákra; a probléma nem is ez, hanem az orosz és kínai oltóanyag körüli ködösítés. „Ha az OGYÉI közzétenné azokat az információkat, amelyeknek a birtokában van, az jelentősen növelné a közbizalmat a vakcinák iránt. Egy olyan helyzetben, amikor a magas átoltottság a cél, akkor mindennél nagyobb szükség van a transzparenciára.” Ehhez képest az orosz és a kínai vakcinákra vonatkozó kommunikációra a káosz jellemző: a szakmai információkat nem az OGYÉI kommunikálja, hanem Müller Cecília, Gulyás Gergely vagy Szijjártó Péter; az Origo pedig hamarabb megírja, hogy engedélyt kapott Magyarországon az orosz vakcina, mint hogy az erről szóló közlemény megjelenne az engedélyező hatóság honlapján.

Decemberben arról számolt be a kormány, hogy Magyarország részt vesz az orosz Szputnyik V hármas fázisú klinikai vizsgálatában, és ehhez háromezer vakcina érkezett az országba. December végére viszont a kínai Sino­pharm vakcinájára terelődött a hazai figyelem; az OGYÉI szakértői Pekingbe utaztak a gyártási folyamatokat ellenőrizni. Januárban ismét előkerült az orosz vakcina, január 20-án pedig az OGYÉI jóváhagyta az ideiglenes használatát. Mint közleményükben írják, az OGYÉI határozatát „bő két hónapos értékelői munka, a gyártóhely megtekintése és a gyártóval történő aktív kommunikáció előzte meg. Az engedély feltételei között szerepel, hogy az oltóanyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának”. Az NNK a forgalomba helyezés előtt minden egyes gyártási tétel dokumentációját megvizsgálja, és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyarországi felhasználását. Néhány nappal később kiderült, hogy a háromezer fős klinikai vizsgálatra nem kerül sor Magyarországon, valamint a Népszava információi szerint az OGYÉI külsős szakértői ellentmondásokat találtak a vizsgált orosz dokumentumokban. Egyebek közt szóvá tették, hogy a klinikai vizsgálatban nem olyan összetételű készítménnyel dolgoztak, mint ami majd forgalomba kerül. Mivel a szakértők nem kaptak megnyugtató válaszokat a kérdéseikre, többen le is mondtak, az OGYÉI viszont közölte: természetes a szakértők közötti véleménykülönbség, a felmerülő kérdéseket azonban tisztázták.