Az OGYÉI, a kormány sürgetése és a vakcinák engedélyezése

Túl nagy nyomás

Belpol

A koronavírus elleni orosz és kínai vakcinák engedélyezése miatt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az érdeklődés középpontjába került. Az intézmény tagadja, hogy nyomást gyakorolna rá a kormány. Valóban nem teszi?

„Világosan ki kell mondani, hogy az OGYÉI szakmai szervezet, s bár az elmúlt időszakban – különösen az orosz vakcina kapcsán – a politika célkeresztjébe került, ennek ellenére itt csak és kizárólag tudományos munka folyik. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az egyszerűen nem mond igazat” – nyilatkozta Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója január 22-én a Magyar Hírlapnak.

Átláthatatlanság

A koronavírus elleni vakcinák engedélyezésének körülményei miatt az intézet az érdeklődés középpontjába került. A különböző vakcinák engedélyezési folyamata külső szemlélő számára átláthatatlan, és a tisztánlátást sem az intézmény, sem a kormányzati kommunikáció nem segíti. Az OGYÉI tagadja a politikai nyomást, az általunk megkérdezett szakemberek viszont másképp látják.

„A törzskönyvezési szektorban erős megütközést keltett, hogy kivették az OGYÉI kezéből a szakmai irányítást, és a politika nyomása alá került. Azt is megfigyeltük, hogy az intézmény a szokásostól eltérően kevesebbet kommunikál” – mondja az iparágban dolgozó forrásunk. Azt nem gondolja, hogy ne lenne szükség keleti vakcinákra; a probléma nem is ez, hanem az orosz és kínai oltóanyag körüli ködösítés. „Ha az OGYÉI közzétenné azokat az információkat, amelyeknek a birtokában van, az jelentősen növelné a közbizalmat a vakcinák iránt. Egy olyan helyzetben, amikor a magas átoltottság a cél, akkor mindennél nagyobb szükség van a transzparenciára.” Ehhez képest az orosz és a kínai vakcinákra vonatkozó kommunikációra a káosz jellemző: a szakmai információkat nem az OGYÉI kommunikálja, hanem Müller Cecília, Gulyás Gergely vagy Szijjártó Péter; az Origo pedig hamarabb megírja, hogy engedélyt kapott Magyarországon az orosz vakcina, mint hogy az erről szóló közlemény megjelenne az engedélyező hatóság honlapján.

Decemberben arról számolt be a kormány, hogy Magyarország részt vesz az orosz Szputnyik V hármas fázisú klinikai vizsgálatában, és ehhez háromezer vakcina érkezett az országba. December végére viszont a kínai Sino­pharm vakcinájára terelődött a hazai figyelem; az OGYÉI szakértői Pekingbe utaztak a gyártási folyamatokat ellenőrizni. Januárban ismét előkerült az orosz vakcina, január 20-án pedig az OGYÉI jóváhagyta az ideiglenes használatát. Mint közleményükben írják, az OGYÉI határozatát „bő két hónapos értékelői munka, a gyártóhely megtekintése és a gyártóval történő aktív kommunikáció előzte meg. Az engedély feltételei között szerepel, hogy az oltóanyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának”. Az NNK a forgalomba helyezés előtt minden egyes gyártási tétel dokumentációját megvizsgálja, és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyarországi felhasználását. Néhány nappal később kiderült, hogy a háromezer fős klinikai vizsgálatra nem kerül sor Magyarországon, valamint a Népszava információi szerint az OGYÉI külsős szakértői ellentmondásokat találtak a vizsgált orosz dokumentumokban. Egyebek közt szóvá tették, hogy a klinikai vizsgálatban nem olyan összetételű készítménnyel dolgoztak, mint ami majd forgalomba kerül. Mivel a szakértők nem kaptak megnyugtató válaszokat a kérdéseikre, többen le is mondtak, az OGYÉI viszont közölte: természetes a szakértők közötti véleménykülönbség, a felmerülő kérdéseket azonban tisztázták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.