Az OGYÉI, a kormány sürgetése és a vakcinák engedélyezése

Túl nagy nyomás

Belpol

A koronavírus elleni orosz és kínai vakcinák engedélyezése miatt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az érdeklődés középpontjába került. Az intézmény tagadja, hogy nyomást gyakorolna rá a kormány. Valóban nem teszi?

„Világosan ki kell mondani, hogy az OGYÉI szakmai szervezet, s bár az elmúlt időszakban – különösen az orosz vakcina kapcsán – a politika célkeresztjébe került, ennek ellenére itt csak és kizárólag tudományos munka folyik. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az egyszerűen nem mond igazat” – nyilatkozta Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója január 22-én a Magyar Hírlapnak.

Átláthatatlanság

A koronavírus elleni vakcinák engedélyezésének körülményei miatt az intézet az érdeklődés középpontjába került. A különböző vakcinák engedélyezési folyamata külső szemlélő számára átláthatatlan, és a tisztánlátást sem az intézmény, sem a kormányzati kommunikáció nem segíti. Az OGYÉI tagadja a politikai nyomást, az általunk megkérdezett szakemberek viszont másképp látják.

„A törzskönyvezési szektorban erős megütközést keltett, hogy kivették az OGYÉI kezéből a szakmai irányítást, és a politika nyomása alá került. Azt is megfigyeltük, hogy az intézmény a szokásostól eltérően kevesebbet kommunikál” – mondja az iparágban dolgozó forrásunk. Azt nem gondolja, hogy ne lenne szükség keleti vakcinákra; a probléma nem is ez, hanem az orosz és kínai oltóanyag körüli ködösítés. „Ha az OGYÉI közzétenné azokat az információkat, amelyeknek a birtokában van, az jelentősen növelné a közbizalmat a vakcinák iránt. Egy olyan helyzetben, amikor a magas átoltottság a cél, akkor mindennél nagyobb szükség van a transzparenciára.” Ehhez képest az orosz és a kínai vakcinákra vonatkozó kommunikációra a káosz jellemző: a szakmai információkat nem az OGYÉI kommunikálja, hanem Müller Cecília, Gulyás Gergely vagy Szijjártó Péter; az Origo pedig hamarabb megírja, hogy engedélyt kapott Magyarországon az orosz vakcina, mint hogy az erről szóló közlemény megjelenne az engedélyező hatóság honlapján.

Decemberben arról számolt be a kormány, hogy Magyarország részt vesz az orosz Szputnyik V hármas fázisú klinikai vizsgálatában, és ehhez háromezer vakcina érkezett az országba. December végére viszont a kínai Sino­pharm vakcinájára terelődött a hazai figyelem; az OGYÉI szakértői Pekingbe utaztak a gyártási folyamatokat ellenőrizni. Januárban ismét előkerült az orosz vakcina, január 20-án pedig az OGYÉI jóváhagyta az ideiglenes használatát. Mint közleményükben írják, az OGYÉI határozatát „bő két hónapos értékelői munka, a gyártóhely megtekintése és a gyártóval történő aktív kommunikáció előzte meg. Az engedély feltételei között szerepel, hogy az oltóanyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának”. Az NNK a forgalomba helyezés előtt minden egyes gyártási tétel dokumentációját megvizsgálja, és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyarországi felhasználását. Néhány nappal később kiderült, hogy a háromezer fős klinikai vizsgálatra nem kerül sor Magyarországon, valamint a Népszava információi szerint az OGYÉI külsős szakértői ellentmondásokat találtak a vizsgált orosz dokumentumokban. Egyebek közt szóvá tették, hogy a klinikai vizsgálatban nem olyan összetételű készítménnyel dolgoztak, mint ami majd forgalomba kerül. Mivel a szakértők nem kaptak megnyugtató válaszokat a kérdéseikre, többen le is mondtak, az OGYÉI viszont közölte: természetes a szakértők közötti véleménykülönbség, a felmerülő kérdéseket azonban tisztázták.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.