Az OGYÉI, a kormány sürgetése és a vakcinák engedélyezése

Túl nagy nyomás

Belpol

A koronavírus elleni orosz és kínai vakcinák engedélyezése miatt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az érdeklődés középpontjába került. Az intézmény tagadja, hogy nyomást gyakorolna rá a kormány. Valóban nem teszi?

„Világosan ki kell mondani, hogy az OGYÉI szakmai szervezet, s bár az elmúlt időszakban – különösen az orosz vakcina kapcsán – a politika célkeresztjébe került, ennek ellenére itt csak és kizárólag tudományos munka folyik. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az egyszerűen nem mond igazat” – nyilatkozta Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója január 22-én a Magyar Hírlapnak.

Átláthatatlanság

A koronavírus elleni vakcinák engedélyezésének körülményei miatt az intézet az érdeklődés középpontjába került. A különböző vakcinák engedélyezési folyamata külső szemlélő számára átláthatatlan, és a tisztánlátást sem az intézmény, sem a kormányzati kommunikáció nem segíti. Az OGYÉI tagadja a politikai nyomást, az általunk megkérdezett szakemberek viszont másképp látják.

„A törzskönyvezési szektorban erős megütközést keltett, hogy kivették az OGYÉI kezéből a szakmai irányítást, és a politika nyomása alá került. Azt is megfigyeltük, hogy az intézmény a szokásostól eltérően kevesebbet kommunikál” – mondja az iparágban dolgozó forrásunk. Azt nem gondolja, hogy ne lenne szükség keleti vakcinákra; a probléma nem is ez, hanem az orosz és kínai oltóanyag körüli ködösítés. „Ha az OGYÉI közzétenné azokat az információkat, amelyeknek a birtokában van, az jelentősen növelné a közbizalmat a vakcinák iránt. Egy olyan helyzetben, amikor a magas átoltottság a cél, akkor mindennél nagyobb szükség van a transzparenciára.” Ehhez képest az orosz és a kínai vakcinákra vonatkozó kommunikációra a káosz jellemző: a szakmai információkat nem az OGYÉI kommunikálja, hanem Müller Cecília, Gulyás Gergely vagy Szijjártó Péter; az Origo pedig hamarabb megírja, hogy engedélyt kapott Magyarországon az orosz vakcina, mint hogy az erről szóló közlemény megjelenne az engedélyező hatóság honlapján.

Decemberben arról számolt be a kormány, hogy Magyarország részt vesz az orosz Szputnyik V hármas fázisú klinikai vizsgálatában, és ehhez háromezer vakcina érkezett az országba. December végére viszont a kínai Sino­pharm vakcinájára terelődött a hazai figyelem; az OGYÉI szakértői Pekingbe utaztak a gyártási folyamatokat ellenőrizni. Januárban ismét előkerült az orosz vakcina, január 20-án pedig az OGYÉI jóváhagyta az ideiglenes használatát. Mint közleményükben írják, az OGYÉI határozatát „bő két hónapos értékelői munka, a gyártóhely megtekintése és a gyártóval történő aktív kommunikáció előzte meg. Az engedély feltételei között szerepel, hogy az oltóanyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának”. Az NNK a forgalomba helyezés előtt minden egyes gyártási tétel dokumentációját megvizsgálja, és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyarországi felhasználását. Néhány nappal később kiderült, hogy a háromezer fős klinikai vizsgálatra nem kerül sor Magyarországon, valamint a Népszava információi szerint az OGYÉI külsős szakértői ellentmondásokat találtak a vizsgált orosz dokumentumokban. Egyebek közt szóvá tették, hogy a klinikai vizsgálatban nem olyan összetételű készítménnyel dolgoztak, mint ami majd forgalomba kerül. Mivel a szakértők nem kaptak megnyugtató válaszokat a kérdéseikre, többen le is mondtak, az OGYÉI viszont közölte: természetes a szakértők közötti véleménykülönbség, a felmerülő kérdéseket azonban tisztázták.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Sorsod Texas

  • Uitz Renáta

A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.

Nem családi ügy

  • Hüttl Tivadar
  • Pásztor Emese

Az európai uniós források korrupt felhasználásáról szóló hírek ma már ritkán keltenek elsöprő közérdeklődést: az elmúlt 11 év eltompította a felháborodásért felelős idegpályákat.

„Szergej, megírtad?”

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Andrej Koncsalovszkij orosz rendezővel Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról beszélgettünk.

A belső zsarnok

  • TPP

Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.

„Ez inkább szolgálat”

  • Soós Tamás

Több mint harminc éve próbálta filmre vinni Füst Milán híres regényét, ami a Testről és lélekről Oscar-jelölése után végre össze is jött neki. A feleségem történetéről, a „gonosz” cannes-i kritikákról, a Freeszfe keretein belül zajló oktatásról, és a férfilét vonzó és mérgező oldalairól is beszélgettünk vele.

Az utolsó békeharcos

A görög kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ravatalánál százezrek álltak sorba. A 96 éves korában elhunyt görög zeneszerző hosszú élete szó szerint annak a szabadságeszménynek megtestesülése volt, amelyet általában a Mediterráneummal kapcsolatban szokás elképzelni.

A szabadságot vették el

Hogy hol jött szembe a parameter.sk nevű, olvasásra egyébként meglehetősen érdemes szlovákiai magyar híroldal podcast­sorozatának linkje, már meg nem mondjuk. Alapvetően a keresési szokásainkról árulkodik a dolog, de talán ez sem ilyen egyszerű. Megfigyel a rendszer, de kiismerni egészen sosem fog, talán ennyivel biztathatjuk magunkat.

Az erőteljes közelség

  • Domsa Zsófia

Az önéletrajzi regényfolyam hatodik (záró) kötetét a magyar közönség szinte pontosan tíz évvel az eredeti megjelenése után veheti kézbe. A könyv egy olyan rendkívüli vállalkozás lenyomata, összegzése, amelynek a hatása azóta is érzékelhető az irodalomban, holott a regények megjelenése idején több kritikai jóslat utalt arra, hogy a Knausgård-jelenség tiszavirág-életű lesz.

Japánban

  • Kiss Annamária

A japánok sokszor már-már megszállottan törekednek a harmóniára. Ennek a kiegyensúlyozottságot hajszoló ellentmondásnak ékes bizonyítéka a 20. századi japán irodalom kiemelkedő alakjának, az alig 45 évesen rituális öngyilkosságot elkövető Misima Jukiónak e négy egyfelvonásos darabja, és sajnos az élete is.