Az OGYÉI, a kormány sürgetése és a vakcinák engedélyezése

Túl nagy nyomás

Belpol

A koronavírus elleni orosz és kínai vakcinák engedélyezése miatt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az érdeklődés középpontjába került. Az intézmény tagadja, hogy nyomást gyakorolna rá a kormány. Valóban nem teszi?

„Világosan ki kell mondani, hogy az OGYÉI szakmai szervezet, s bár az elmúlt időszakban – különösen az orosz vakcina kapcsán – a politika célkeresztjébe került, ennek ellenére itt csak és kizárólag tudományos munka folyik. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az egyszerűen nem mond igazat” – nyilatkozta Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója január 22-én a Magyar Hírlapnak.

Átláthatatlanság

A koronavírus elleni vakcinák engedélyezésének körülményei miatt az intézet az érdeklődés középpontjába került. A különböző vakcinák engedélyezési folyamata külső szemlélő számára átláthatatlan, és a tisztánlátást sem az intézmény, sem a kormányzati kommunikáció nem segíti. Az OGYÉI tagadja a politikai nyomást, az általunk megkérdezett szakemberek viszont másképp látják.

„A törzskönyvezési szektorban erős megütközést keltett, hogy kivették az OGYÉI kezéből a szakmai irányítást, és a politika nyomása alá került. Azt is megfigyeltük, hogy az intézmény a szokásostól eltérően kevesebbet kommunikál” – mondja az iparágban dolgozó forrásunk. Azt nem gondolja, hogy ne lenne szükség keleti vakcinákra; a probléma nem is ez, hanem az orosz és kínai oltóanyag körüli ködösítés. „Ha az OGYÉI közzétenné azokat az információkat, amelyeknek a birtokában van, az jelentősen növelné a közbizalmat a vakcinák iránt. Egy olyan helyzetben, amikor a magas átoltottság a cél, akkor mindennél nagyobb szükség van a transzparenciára.” Ehhez képest az orosz és a kínai vakcinákra vonatkozó kommunikációra a káosz jellemző: a szakmai információkat nem az OGYÉI kommunikálja, hanem Müller Cecília, Gulyás Gergely vagy Szijjártó Péter; az Origo pedig hamarabb megírja, hogy engedélyt kapott Magyarországon az orosz vakcina, mint hogy az erről szóló közlemény megjelenne az engedélyező hatóság honlapján.

Decemberben arról számolt be a kormány, hogy Magyarország részt vesz az orosz Szputnyik V hármas fázisú klinikai vizsgálatában, és ehhez háromezer vakcina érkezett az országba. December végére viszont a kínai Sino­pharm vakcinájára terelődött a hazai figyelem; az OGYÉI szakértői Pekingbe utaztak a gyártási folyamatokat ellenőrizni. Januárban ismét előkerült az orosz vakcina, január 20-án pedig az OGYÉI jóváhagyta az ideiglenes használatát. Mint közleményükben írják, az OGYÉI határozatát „bő két hónapos értékelői munka, a gyártóhely megtekintése és a gyártóval történő aktív kommunikáció előzte meg. Az engedély feltételei között szerepel, hogy az oltóanyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának”. Az NNK a forgalomba helyezés előtt minden egyes gyártási tétel dokumentációját megvizsgálja, és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyarországi felhasználását. Néhány nappal később kiderült, hogy a háromezer fős klinikai vizsgálatra nem kerül sor Magyarországon, valamint a Népszava információi szerint az OGYÉI külsős szakértői ellentmondásokat találtak a vizsgált orosz dokumentumokban. Egyebek közt szóvá tették, hogy a klinikai vizsgálatban nem olyan összetételű készítménnyel dolgoztak, mint ami majd forgalomba kerül. Mivel a szakértők nem kaptak megnyugtató válaszokat a kérdéseikre, többen le is mondtak, az OGYÉI viszont közölte: természetes a szakértők közötti véleménykülönbség, a felmerülő kérdéseket azonban tisztázták.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.