ügyészi praktikák: Levél a jövőből

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1999/20. (05. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Titokzatos elmeorvosi vizsgálatra idéztek a tatabányai ügyészek egy budapesti védőügyvédet. A szokatlan eljárás okairól semmit sem árultak el: annyi azonban bizonyos, hogy a tatabányai ügyészek és az ügyvéd nem éppen puszipajtások, előbbiek perlik az utóbbit és vica versa. Az ügyészek által választott megoldás - hülyének nyilváníttatni ellenfelüket - még a magyar jogszolgáltatás zavaros viszonyai között is eredetinek tűnik.

Titokzatos elmeorvosi vizsgálatra idéztek a tatabányai ügyészek egy budapesti védőügyvédet. A szokatlan eljárás okairól semmit sem árultak el: annyi azonban bizonyos, hogy a tatabányai ügyészek és az ügyvéd nem éppen puszipajtások, előbbiek perlik az utóbbit és vica versa. Az ügyészek által választott megoldás - hülyének nyilváníttatni ellenfelüket - még a magyar jogszolgáltatás zavaros viszonyai között is eredetinek tűnik.

"A Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság Egészségügyi Osztályára (Tatabánya, Előd vezér u.) 1999. április 29. 08.00 órára szakértői vizsgálat elvégzése céljából jelenjen meg. A gyanúsítottat figyelmeztetem, ha az előbb meghatározott helyen és időben pontosan nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal ki nem menti, elővezetését rendelem el.

Dátum: 1999. május 26."

Ezzel a barátságtalan idézéssel invitálta Pécsi Kálmán ügyvédet egy alapos, jóízű elmeorvosi kivizsgálásra a Komárom-Esztergom Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Pécsi Kálmán április 23-án vette kézhez a hatsoros meghívót, és először jót mulatott rajta. A fenyegető hangnemet és a májusi dátumot sehogy sem tudta komolyan venni, hiányzott az indoklás, és tudta azt is, hogy elmeorvosi vizsgálatról csakis értesíteni lehet az érintetteket, nem pedig idézni. Arra gondolt, valamelyik közeli kollégája űz vele otromba tréfát. Hamarosan azonban egy másik levelet kapott, amelyben szóról szóra az előbbi szöveg állt, csak már valószerű dátum volt a végén, és május 13-ra, reggel nyolc órára idézte őt Tatabányára a megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal.

Pécsi Kálmán ekkor már nem volt vidám, hanem felhívta az idézés aláíróját, bizonyos Sorbán Zoltán ügyészségi nyomozót, és megkérte, hogy küldje már el neki az ügyészség úgynevezett kirendelő határozatát. A büntetőeljárási törvényre hivatkozott, amely előírja, hogy elmeorvosi vizsgálat elrendelésekor egy igazságügyi orvosszakértőt kell az ügyészségnek kirendelnie, és ezt a kirendelő határozatot az érintettnek megküldenie. Ebből lehet többek között megtudni, hogy miért is szükséges az elmét megvizsgálni.

"Beszéltem a hivatalvezetővel, és ő azt mondta, hogy egyelőre iratot még nem adunk ki iratismertetés előtt", volt a nyomozó válasza.

"Ez nem iratismertetés, hanem elmeorvosi vizsgálat, ezért nagyon szépen megkérném, hogy faxon küldje át részemre a kirendelő határozatot", felelte Pécsi, és ismét tájékoztatta a nyomozót az idevágó paragrafusokról.

"Én most faxolni nem tudok, mert nem faxolhatok, mert fizikai akadálya van, de ha megadja a faxszámát, akkor majd megpróbálom", tromfolt a nyomozó, kevéssé leleményesen.

Mutasd az agyad!

Kirendelő határozat azóta sem érkezett az ügyvédhez, és a MaNcs megtudta, hogy a jövőben sem fog. A megyei főügyész, Pintér Lászlóné szerint a kirendelő határozat titkos, és egyáltalán nem tartozik Pécsire, no meg a nyilvánosságra, hogy miért akarnak Pécsi elméjében kutakodni. Belelátni a fejébe, ahogy Knézy Jenő mondaná. Kodajné Takács Andrea, a megyei ügyészségi nyomozóhivatal vezetője sem árult el semmit az okokról, ellenben megerősítette értesülésünket, miszerint Pécsi Kálmán elmeállapotát hű de meg szeretnék vizsgálni.

Pécsi máig nem tudja, mit akarnak az agyával a tatabányai ügyészek, de még jogorvoslattal sem élhet, mert határozat híján nincs mi ellen fellebbeznie. Nem ment el a tatabányai rendőrségre, viszont telefonon felvetette a nyomozónak, hogy végezzék el a vizsgálatot a budapesti, a győri vagy a debreceni igazságügyi orvosszakértői intézetben. Ám erről hallani sem akartak a tatabányaiak, és ragaszkodtak saját, helyi rendőrségük épületéhez.

"Nem mentem el, mert nem kívántam egy törvénysértő eljárásban részt venni. Ez az egész annyira gyanús, hogy még az is felmerült bennem, esetleg fizikailag akarnak ott, a rendőrségi épületben megsemmisíteni, vagy a vizsgálati beszélgetésből akarnak terhelő adatokat kreálni, vagy mit tudom én, mit akarnak", mondta a MaNcsnak Pécsi, aki csak arra tud gondolni, hogy a tatabányai ügyészek ezzel a módszerrel próbálják őt partvonalon kívülre helyezni, amiért bírósághoz fordult sorozatos jogsértéseik miatt.

Cégfoglaló

Pécsi Kálmán két évvel ezelőtt még nem tudta, hogy milyen kemény fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta a Dorogi Likőrgyár Kft. egyik tulajdonosának képviseletét egy akkor még egyszerűnek látszó ügyben. Csernyák Attilának, Pécsi védencének vitái voltak tulajdonostársával, Izsó Krisztinával, akit 1997 márciusában törvényesen ki is zárt a cégből. Válaszul a kizárt tulajdonostárs verőembereket fogadott, erőszakosan behatolt a cég telephelyére, és minden mozdítható gépet, eszközt, alapanyagot elvitt magával, majd összehívott egy közgyűlést, és ő is kizárta társát a cégből. Ezután férjét tette meg ügyvezető igazgatónak. A módosított tulajdonosi papírokat Izsó Krisztina beadta a cégbíróságra, ám ott nem jegyezték be az adatmódosítást. Ezt követően Csernyák rablásért, Pécsi Kálmán pedig közokirat-hamisításért jelentette fel Izsó Krisztinát.

A rendőrség nyomozni kezdett a rablási ügyben, és úgy látta, hogy a kizárt tulajdonos csak önbíráskodott, amikor erőszakkal elvitt mindent a cég telepéről. Szerintük Izsó Krisztina jóhiszeműen járt el, mivel nem tudta, hogy kizárása törvényes volt. A közokirat-hamisítási ügyben pedig el sem indult a nyomozás. A megyei ügyészségi nyomozóhivatal megtagadta a vizsgálatot, mondván, Izsó Krisztina nem tudhatta, hogy őt kizárták, tehát nem követhetett el közokirat-hamisítást.

Pécsi Kálmán erre panaszt nyújtott be az ügyészségen, amire meglepő módon a megyei főügyész pozitívan reagált, és helyt adott neki. A rendőrök több hónapon keresztül nyomoztak, és tavaly októberben megszületetett az eredmény: bűncselekmény hiányában lezárják az ügyet. A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán úgy látták, hogy nem történt semmiféle közokirathamisítás. Az indoklásban valami olyasmi olvasható, hogy Izsó Krisztina tényleg tartott egy taggyűlést, csak erről a találkozóról nagyon kevesen tudtak, mert egyszemélyes volt, és a szomszédos telken rendezte meg, nem a cég telephelyén - de a szomszédos telek címe pontosan ugyanaz, mint a likőrgyár címe.

Pécsi Kálmán elképedve olvasta a nyomozást lezáró határozatot, és nem igazán értette, hogy miről beszélnek a rendőrök. ´ közokirat-hamisításért jelentette fel Izsó Krisztinát, nem gondatlanságból elkövetett taggyűlésszervezésért. Nem értette azt sem, hogy miért nem számít, hogy a cégbíróság nem volt hajlandó bejegyezni a nő által benyújtott hamis adatokat. Arra gondolt, hogy Izsó Krisztina ügyvédje, aki a megyei kamara elnöke is egyben, kiváló kapcsolatokat ápol az ügyészséggel és a rendőrséggel, ezért akár meg is feszülhet, akkor sem lesz képes védencét a törvényeknek megfelelően képviselni.

A hivatal útvesztői

"Tatabányán egy épületben dolgozik az összes ügyészi hatóság. A földszinten székel a nyomozóhivatal, az első emeleten a megyei, a másodikon pedig a városi ügyészség. Mindenki ismer mindenkit, együtt járnak büfébe. Ha mondjuk a nyomozóhivatal nem hajlandó elrendelni egy vizsgálatot, és én panasszal élek, akkor az ügy az első emeletre kerül", meséli kafkai élményeit Pécsi, aki elfogultságra hivatkozva kérelmet írt a Legfelsőbb Ügyészséghez, hogy jelöljenek ki másik megyét az eljárás lefolytatásához. A válasz az volt, hogy Komárom-Esztergom megyében minden a legnagyobb rendben folyik, nincs min változtatni.

Mihelyt lezárult a rendőrségi nyomozás Izsó Krisztina közokirat-hamisítási ügyében, az első emeletről egy megyei ügyész azon nyomban feljelentette Pécsi Kálmánt gondatlanságból elkövetett hamis vád miatt. Az akta pedig a földszintre került, ahol még aznap elrendelték ellene a nyomozást. Hogy mi lett ennek a következménye, Pécsi egyelőre nem tudja, csak arról szerzett tudomást, hogy a nyomozást március 25-én befejezték.

Időközben állásfoglalt a Legfelsőbb Bíróság. Izsó Krisztina még 1997-ben fellebbezett az ellen, hogy a cégbíróság nem jegyezte be tulajdonosnak őt és férjét. A per ment a maga útján, mígnem tavaly eljutott a Legfelsőbb Bíróságra, ahol azt állapították meg, hogy jogos volt Izsó Krisztina kizárása a Dorogi Likőrgyár Kft.-ből. Tehát jogtalanul tartotta meg a közgyűlést, és közokirat-hamisítást követett el akkor, amikor hamis adatokat próbált bejegyeztetni a cégbíróságon. (A Legfelsőbb Bíróság határozata már megszületett, amikor a megyei ügyészség feljelentette Pécsit "gondatlanságból elkövetett hamis vád miatt".)

A legfelsőbb bírósági határozatot csak idén márciusban postázták Pécsi Kálmánnak. Néhány nap múlva az ügyvéd hivatali visszaélés vádjával polgári pert indított annak megállapítására, hogy ki a felelős azért, hogy az ügyészség hamis vád miatt feljelentette őt. A válasz csattanós volt: a tatabányai ügyészek elrendelték Pécsi elmeorvosi vizsgálatát.

A csata jelenleg itt tart. A tatabányai ügyészek hallgatásba burkolóznak, a sokat próbált nagykörúti ügyvéd pedig azon gondolkodik, vajon meddig mennek el az ügyészek a törvénytelenségekben.

"Valószínűleg Tatabányán is megneszelték, hogy összerúgtam a port az ügyvédi kamarával, ezért most úgy érzik, bármit megtehetnek velem. Egy biztos, ez egy rendkívül veszélyes jelenség, az ötvenes éveket idézi, és senkinek nem áll érdekében ebben az országban, hogy a hatóságok ilyen módszerekkel távolítsák el a számukra kellemetlen személyeket", mondja Pécsi Kálmán, és megmutatja kérelmét, amit a budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet főorvosának küldött. (Az ügyvédi kamarával történt pengeváltásról lásd: Ennél a bírónál nincs esélyed, MaNcs, 1999. február 25.) Ebben saját költségére saját elmeorvosi kivizsgálását kéri, különös tekintettel arra, hogy elmeállapota korlátozza-e tettei következményeinek felismerését.

Az intézet vezetője nem volt hajlandó Pécsi Kálmán elmeállapotát megvizsgálni.

Kovács Róbert

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1999/20. (05. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra