Új tb-törvény: ha nem fizetsz, megfizetsz

Utánajártunk, miben áll a módosítás lényege, kinek mire kell figyelni és mi lehet vele a gond.

Július 1-jén lépett életbe az új társadalombiztosítási törvény, amely az ellátás fizetőssé tételét írja elő azon páciensek számára, akiknek legalább 6 hónapos tb-tartozásuk van, egészen addig, amíg az elmaradást nem rendezik. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban annak jártunk utána, mi az új szabályozás lényege, kiket érinthet rosszul és milyen aggodalomra okot adó tényezők vannak a törvény körül.

A legfőbb változás azokat érinti, akik tb-tartozást halmoznak fel, de igénybe vennék a közfinanszírozott egészségügyi ellátás valamely formáját. Az idén július 1-jéig működő rendszerben, ha a járulékot rendesen fizető polgár felkereste a háziorvosát (a szakrendelőt, a kórházat), zöld jelzés villant föl a neve mellett az orvos számítógépének képernyőjén. Ha elmaradása volt, azaz „rendezetlen” volt a jogviszonya, piros lámpát kapott: az orvosa felszólította a tartozás rendezésére, de a taj-száma továbbra is érvényes volt, és megkapta az ellátást – s azt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK – az OEP utódja) kifizette az egészségügyi intézménynek. Ha a beteg rendezte tartozását, a lámpája zöldre váltott. Barna lámpát pedig eddig az kapott, akinek valamilyen egyéb okból érvénytelen volt a taj-száma: ő az egészségügyi szolgáltatásokat csak akkor vehette igénybe, ha fizetett értük, és a taj érvényességének helyreállítását a kormányhivatalnál kellett kezdeményeznie.

Július 1-jétől azonban barna lámpát kap az is, aki legalább 6 hónapon át nem fizeti az egészségbiztosítási járulékot, illetőleg aki után a munkahelye 6 hónapon át elmulasztja befizetni a szociális hozzájárulási adót. (A törvénytervezetben még három hónap szerepelt, ezt a hatálybalépéskor módosították hatra.) Azaz a legalább 6 hónapja biztosítatlan személy az ellátást megkapja ugyan, de azt ki kell fizetnie: a NEAK mostantól nem fizet helyette az egészségügyi szolgáltatóknak. Ugyanez vonatkozik a gyógyszerekre is: 6 hónapos tartozás esetén az érintettnek a támogatott helyett a teljes árat kell fizetnie. A kivétel a mentés és a sürgősségi ellátás, ami jár mindenkinek, annak is, aki nem fizetett járulékot. A beteg csak akkor lesz ismét jogosult a térítésmentes ellátásra, ha a tartozását rendezte: az azelőtt igénybe vett szolgáltatásért utólag fizetnie kell.

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

Azzal minden általunk megkérdezett egészségügyi szakértő egyetért, hogy az egészségügyi hozzájárulás összege (napi 257 forint) nem sok, nemcsak az Egyesült Államokkal vagy Nyugat-Európával, de térségünk más országaival összehasonlítva sem. Ahogy arról is hasonlóan gondolkodik mindenki, hogy az irány jó, a jogviszonyokat tisztázni kell. Aggályok azonban felmerülnek. „A havi 7710 forintos járulék nincs arányban azzal a potenciális költséggel, amellyel a betegnek szembe kell néznie, ha tartozása van. Egy epekőműtét több százezres, egy csípő- vagy térdprotézisműtét akár egymillió forintos kiadás is lehet, ha valaki nincs biztosítva” – mutat rá Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser, és hozzáteszi: az még a jobbik eset, ha valaki a jogviszonya rendezetlenségéről a beavatkozás előtt szerez tudomást, és nem utána, amikor fizetnie kell. Ezért elengedhetetlen, hogy a NAV, illetve a NEAK értesítse a tartozást felhalmozó állampolgárokat.

Hogy ez megtörténik-e, az kiderül a friss Narancsból, ahol a tb-törvényről szóló cikkünk teljes szövege olvasható.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!