Új tb-törvény: ha nem fizetsz, megfizetsz

Belpol

Utánajártunk, miben áll a módosítás lényege, kinek mire kell figyelni és mi lehet vele a gond.

Július 1-jén lépett életbe az új társadalombiztosítási törvény, amely az ellátás fizetőssé tételét írja elő azon páciensek számára, akiknek legalább 6 hónapos tb-tartozásuk van, egészen addig, amíg az elmaradást nem rendezik. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban annak jártunk utána, mi az új szabályozás lényege, kiket érinthet rosszul és milyen aggodalomra okot adó tényezők vannak a törvény körül.

A legfőbb változás azokat érinti, akik tb-tartozást halmoznak fel, de igénybe vennék a közfinanszírozott egészségügyi ellátás valamely formáját. Az idén július 1-jéig működő rendszerben, ha a járulékot rendesen fizető polgár felkereste a háziorvosát (a szakrendelőt, a kórházat), zöld jelzés villant föl a neve mellett az orvos számítógépének képernyőjén. Ha elmaradása volt, azaz „rendezetlen” volt a jogviszonya, piros lámpát kapott: az orvosa felszólította a tartozás rendezésére, de a taj-száma továbbra is érvényes volt, és megkapta az ellátást – s azt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK – az OEP utódja) kifizette az egészségügyi intézménynek. Ha a beteg rendezte tartozását, a lámpája zöldre váltott. Barna lámpát pedig eddig az kapott, akinek valamilyen egyéb okból érvénytelen volt a taj-száma: ő az egészségügyi szolgáltatásokat csak akkor vehette igénybe, ha fizetett értük, és a taj érvényességének helyreállítását a kormányhivatalnál kellett kezdeményeznie.

Július 1-jétől azonban barna lámpát kap az is, aki legalább 6 hónapon át nem fizeti az egészségbiztosítási járulékot, illetőleg aki után a munkahelye 6 hónapon át elmulasztja befizetni a szociális hozzájárulási adót. (A törvénytervezetben még három hónap szerepelt, ezt a hatálybalépéskor módosították hatra.) Azaz a legalább 6 hónapja biztosítatlan személy az ellátást megkapja ugyan, de azt ki kell fizetnie: a NEAK mostantól nem fizet helyette az egészségügyi szolgáltatóknak. Ugyanez vonatkozik a gyógyszerekre is: 6 hónapos tartozás esetén az érintettnek a támogatott helyett a teljes árat kell fizetnie. A kivétel a mentés és a sürgősségi ellátás, ami jár mindenkinek, annak is, aki nem fizetett járulékot. A beteg csak akkor lesz ismét jogosult a térítésmentes ellátásra, ha a tartozását rendezte: az azelőtt igénybe vett szolgáltatásért utólag fizetnie kell.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

Azzal minden általunk megkérdezett egészségügyi szakértő egyetért, hogy az egészségügyi hozzájárulás összege (napi 257 forint) nem sok, nemcsak az Egyesült Államokkal vagy Nyugat-Európával, de térségünk más országaival összehasonlítva sem. Ahogy arról is hasonlóan gondolkodik mindenki, hogy az irány jó, a jogviszonyokat tisztázni kell. Aggályok azonban felmerülnek. „A havi 7710 forintos járulék nincs arányban azzal a potenciális költséggel, amellyel a betegnek szembe kell néznie, ha tartozása van. Egy epekőműtét több százezres, egy csípő- vagy térdprotézisműtét akár egymillió forintos kiadás is lehet, ha valaki nincs biztosítva” – mutat rá Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser, és hozzáteszi: az még a jobbik eset, ha valaki a jogviszonya rendezetlenségéről a beavatkozás előtt szerez tudomást, és nem utána, amikor fizetnie kell. Ezért elengedhetetlen, hogy a NAV, illetve a NEAK értesítse a tartozást felhalmozó állampolgárokat.

Hogy ez megtörténik-e, az kiderül a friss Narancsból, ahol a tb-törvényről szóló cikkünk teljes szövege olvasható.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.